Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2021. március 7. 12:46 Élet

„A legtöbb ember valamilyen kapcsolaton keresztül talál munkát”

A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.

A Stanford Egyetem közgazdaságtani kampuszán beszélgettünk Matthew O. Jacksonnal, aki 2015-ben nyerte el a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját és látogatott el Budapestre. A professzort a hálózatkutatás módszertani kihívásai mellett arról kérdeztük, hogy milyen szerepük van a hálózatoknak a oktatásban, a munkaerőpiacon vagy a nemzetközi katonai szövetségek létrejöttében.

„A hálózatok általában három fő dologra vannak hatással: a véleményünkre, a lehetőségeinkre és a viselkedésünkre.” Jackson szerint valahol mélyen tisztában vagyunk a mindennapjainkat meghatározó hálózatok hatásával, de nem mindig tudatosítjuk ezt magunkban. A véleményünket például folyamatosan befolyásolják más emberek, online vagy offline médiumok, és ez a közösségi médiában csak felerősödik. Fontos tudatosítani magunkban, hogy milyen forrásból származik ez az információ, olyan forrásokból jön-e, amelyekben megbízunk, vagy sem.

A környezetnek és a társas kapcsolatoknak komoly hatásuk van például a generációs mobilitásra. A mobilitás hiánya égető probléma az Egyesült Államokban, komoly társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket szül, a helyzet megoldása pedig egyáltalán nem triviális. Jackson szerint nem lehet szimplán anyagi támogatásokkal (például a minimálbér emelésével) megoldani a problémát, hiszen ez egy sokkal komplexebb kérdés.

Egy kutatás során például azt vizsgálták, hogy milyen hatása van annak, ha családokat egy szegényebb környékről egy vagyonosabb környékre költöztetnek. A projektben olyan szegényebb családokat vizsgáltak, akik a jövedelemeloszlási skálán az alsó ötödhöz tartoztak, és ezeket a családokat három csoportra osztották. Voltak, akikkel kapcsolatban nem került sor semmiféle lépésre. Voltak olyan családok, akiknek utalványokat adtak, amivel a lakhatási költségeiket fedezhették. Egy harmadik csoportnak pedig szintén ilyen utalványokat adtak, de csak akkor, ha elköltöztek egy vagyonosabb környékre. A kísérlet tehát arról szólt, hogy a társas kapcsolataink hogyan hatnak ránk egy életen keresztül.

Azt találták, hogy a gyermekek nagyjából 300 ezer dollárral több jövedelemre tettek szert életpályájuk során a környezetváltozás miatt. Fontos ugyanakkor, hogy mikor történik a költözés. Az említett eredmény igaz egy 8 évesnél, de már nincs ekkora hatás, ha valaki 18 évesen költözik. Jackson szerint ez azért van, mert egy 8 évesnél még van esély arra, hogy a költözés megváltoztassa a viselkedést, a gondolkodásmódot arra vonatkozóan, hogy jelentkezzen-e egyetemre, illetve hogy szorgalmasan tanuljon-e az iskolában.

Nagy hatással van a munkaerőpiaci helyzetre is, hogy milyen barátaink vannak. Egy nemrég megjelent könyvében Jackson arról írt, hogy a legtöbb szakmában nagyon ritkán lehet úgy álláshoz jutni, hogy ne ismernénk valakit annál a cégnél, ahová jelentkezünk, ne lenne egy olyan kontaktszemélyünk, aki ajánlana minket. Ez még az alacsonyan képzettek esetében is így van.

Az oksági kapcsolatok pontos megértése és kutatása egyre inkább lehetővé válik mind az adatok elérhetősége, mind az olyan módszertanok elterjedésének köszönhetően, mint a hálózatkutatás. Nagyon egyszerű társas kapcsolatok kialakulásának okai sem triviálisak, és a hálózati tényezők segíthetnek ezek megértésében. Vegyünk például egy csoport egyetemistát, és vizsgáljuk meg a dohányzási szokásaikat. Azt látjuk, hogy a dohányosok nagyobb valószínűséggel barátkoznak olyanokkal, akik szintén dohányoznak. Vajon azért dohányoznak, mert a barátaik is dohányoznak, vagy azért lettek barátok, mert mind dohányosok? Ezt a fajta endogenitást nagyon nehéz kezelni, és nehéz olyan helyzeteket találni, ahol a hálózat valamilyen oknál fogva teljesen exogén, vagyis a kialakulását nem befolyásolja az egyének viselkedése. Általánosságban a hálózatkutatás akkor tud segíteni az oksági kapcsolatok megértésében, amikor bizonyos esetekben azt gondolnánk, hogy mindent figyelembe vettünk, az összes változót, ami számíthat, viszont nem vettük figyelembe a hálózat struktúráját.

A hálózatkutatás a nemzetközi konfliktusok, háborúk kialakulásának megértésében is nagy szerepet játszik. Sokféle magyarázat létezik, például a demokratikus országok vezetői sokkal kevésbé akarnak háborúzni, mint az autoriterebb országokéi. Amikor Jacksonék a globális kereskedelmi hálózatokat, katonai szövetségeket és konfliktusokat vizsgálták, azt találták, hogy minél többet kereskednek az országok, annál kisebb az esélye, hogy katonai konfliktusba kerülnek. Például Európában ma már elképzelhetetlennek tűnik, hogy olyan országok viseljenek hadat egymás ellen, amelyek korábban évszázadokon keresztül háborúztak egymással. Ez pedig egy fontos tanulság például az afrikai helyzetre nézve, a modell alapján az ottani országok közötti kereskedelem felpörgetésével jóval stabilabb helyzetet lehetne kialakítani.

Felhasznált források és további anyagok Matthew O. Jacksonról:

  • New York Times-cikk a professzor legújabb könyvéről;
  • előadás a Google-nél;
  • a magyarországi látogatása során készített, az Indexen megjelent nagyinterjú a professzoral.

A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Amikor egy nagy piacot akarsz bevenni, a befektetők túlzottan izgatottá válnak”Miért úsznak árral szemben a közép-európai gazdaságok, és mi áll a GameStop-őrület hátterében? Ezekről is beszél Aswath Damodaran a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkerülhetetlen a nemzeti gazdaságpolitika visszatérése Európában, de kinek lesz ez jó?Nagyon nehéz az EU politikai integrációját elképzelni, ezért bizonyos mértékben elkerülhetetlen a gazdaságpolitika visszatérése a nemzeti szintre - mondja Dani Rodrik a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kellenek demokratikus intézmények a jóléthez?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatának első részében Daron Acemoglu beszél arról, miért nincs szinte sosem jólét demokratikus és nyílt intézményrendszer nélkül.

Élet interjú közgazdaságtan Matthew Jackson rajk szakkollégium videó Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2021. október 22. 14:49 Élet

A Kádár-kockák tengerében hogyan zöldülhetne a magyar épületállomány?

Évente több mint 100 ezer épületet kellene felújítani Magyarországon, hogy elérjük a karbonsemlegességi céljainkat, de mit is takar pontosan az, hogy zöld épület? - teszi fel a kérdést szakértő szerzőnk.

Pálos Máté
2021. október 19. 12:59 Élet

Az önfenntartó katamaránon tényleg semmi sem megy kárba

A megoldások nem újak, és megvannak a történelmi előzményei, csak mostanában hajlamosak vagyunk ezeket elfelejteni.

Pálos Máté
2021. október 5. 13:24 Élet

A szokásosnál súlyosabb influenzaszezon jöhet

A koronavírus-járvány miatt tavaly nem volt influenza, ezért idén erősebb lehet.

Fontos

Pálos Máté
2021. október 23. 18:28 Közélet

Hátrasorolják a romának tűnő feladótól jött leveleket a magyar önkormányzatok 

A figyelmeztetése után átmenetileg javul a helyzet, de gyorsan visszatérnek a diszkriminatív eljárásrendhez.

Stubnya Bence
2021. október 23. 07:32 Podcast

A kistelepülési adatok elárulják, hogyan lehet közmunkával szavazatokat szerezni

A 2014-es parlamenti választásokon legalább 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, de hogyan? A tanulmány szerzői ezt magyarázták el az e heti G7 Podcastban.

Bucsky Péter
2021. október 22. 06:08 Közélet

Az óvónők bére egyre siralmasabb, a szegényebb családok egyházi, a tehetősek magánovit választanak

Nyolc évvel a diploma után havi bruttó 234 ezer forint az óvópedagógusi életpálya mai valósága.