Hírlevél feliratkozás
Avatar Avatar
2021. március 7. 12:46 Élet

„A legtöbb ember valamilyen kapcsolaton keresztül talál munkát”

A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.

A Stanford Egyetem közgazdaságtani kampuszán beszélgettünk Matthew O. Jacksonnal, aki 2015-ben nyerte el a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját és látogatott el Budapestre. A professzort a hálózatkutatás módszertani kihívásai mellett arról kérdeztük, hogy milyen szerepük van a hálózatoknak a oktatásban, a munkaerőpiacon vagy a nemzetközi katonai szövetségek létrejöttében.

„A hálózatok általában három fő dologra vannak hatással: a véleményünkre, a lehetőségeinkre és a viselkedésünkre.” Jackson szerint valahol mélyen tisztában vagyunk a mindennapjainkat meghatározó hálózatok hatásával, de nem mindig tudatosítjuk ezt magunkban. A véleményünket például folyamatosan befolyásolják más emberek, online vagy offline médiumok, és ez a közösségi médiában csak felerősödik. Fontos tudatosítani magunkban, hogy milyen forrásból származik ez az információ, olyan forrásokból jön-e, amelyekben megbízunk, vagy sem.

A környezetnek és a társas kapcsolatoknak komoly hatásuk van például a generációs mobilitásra. A mobilitás hiánya égető probléma az Egyesült Államokban, komoly társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket szül, a helyzet megoldása pedig egyáltalán nem triviális. Jackson szerint nem lehet szimplán anyagi támogatásokkal (például a minimálbér emelésével) megoldani a problémát, hiszen ez egy sokkal komplexebb kérdés.

Egy kutatás során például azt vizsgálták, hogy milyen hatása van annak, ha családokat egy szegényebb környékről egy vagyonosabb környékre költöztetnek. A projektben olyan szegényebb családokat vizsgáltak, akik a jövedelemeloszlási skálán az alsó ötödhöz tartoztak, és ezeket a családokat három csoportra osztották. Voltak, akikkel kapcsolatban nem került sor semmiféle lépésre. Voltak olyan családok, akiknek utalványokat adtak, amivel a lakhatási költségeiket fedezhették. Egy harmadik csoportnak pedig szintén ilyen utalványokat adtak, de csak akkor, ha elköltöztek egy vagyonosabb környékre. A kísérlet tehát arról szólt, hogy a társas kapcsolataink hogyan hatnak ránk egy életen keresztül.

Azt találták, hogy a gyermekek nagyjából 300 ezer dollárral több jövedelemre tettek szert életpályájuk során a környezetváltozás miatt. Fontos ugyanakkor, hogy mikor történik a költözés. Az említett eredmény igaz egy 8 évesnél, de már nincs ekkora hatás, ha valaki 18 évesen költözik. Jackson szerint ez azért van, mert egy 8 évesnél még van esély arra, hogy a költözés megváltoztassa a viselkedést, a gondolkodásmódot arra vonatkozóan, hogy jelentkezzen-e egyetemre, illetve hogy szorgalmasan tanuljon-e az iskolában.

Nagy hatással van a munkaerőpiaci helyzetre is, hogy milyen barátaink vannak. Egy nemrég megjelent könyvében Jackson arról írt, hogy a legtöbb szakmában nagyon ritkán lehet úgy álláshoz jutni, hogy ne ismernénk valakit annál a cégnél, ahová jelentkezünk, ne lenne egy olyan kontaktszemélyünk, aki ajánlana minket. Ez még az alacsonyan képzettek esetében is így van.

Az oksági kapcsolatok pontos megértése és kutatása egyre inkább lehetővé válik mind az adatok elérhetősége, mind az olyan módszertanok elterjedésének köszönhetően, mint a hálózatkutatás. Nagyon egyszerű társas kapcsolatok kialakulásának okai sem triviálisak, és a hálózati tényezők segíthetnek ezek megértésében. Vegyünk például egy csoport egyetemistát, és vizsgáljuk meg a dohányzási szokásaikat. Azt látjuk, hogy a dohányosok nagyobb valószínűséggel barátkoznak olyanokkal, akik szintén dohányoznak. Vajon azért dohányoznak, mert a barátaik is dohányoznak, vagy azért lettek barátok, mert mind dohányosok? Ezt a fajta endogenitást nagyon nehéz kezelni, és nehéz olyan helyzeteket találni, ahol a hálózat valamilyen oknál fogva teljesen exogén, vagyis a kialakulását nem befolyásolja az egyének viselkedése. Általánosságban a hálózatkutatás akkor tud segíteni az oksági kapcsolatok megértésében, amikor bizonyos esetekben azt gondolnánk, hogy mindent figyelembe vettünk, az összes változót, ami számíthat, viszont nem vettük figyelembe a hálózat struktúráját.

A hálózatkutatás a nemzetközi konfliktusok, háborúk kialakulásának megértésében is nagy szerepet játszik. Sokféle magyarázat létezik, például a demokratikus országok vezetői sokkal kevésbé akarnak háborúzni, mint az autoriterebb országokéi. Amikor Jacksonék a globális kereskedelmi hálózatokat, katonai szövetségeket és konfliktusokat vizsgálták, azt találták, hogy minél többet kereskednek az országok, annál kisebb az esélye, hogy katonai konfliktusba kerülnek. Például Európában ma már elképzelhetetlennek tűnik, hogy olyan országok viseljenek hadat egymás ellen, amelyek korábban évszázadokon keresztül háborúztak egymással. Ez pedig egy fontos tanulság például az afrikai helyzetre nézve, a modell alapján az ottani országok közötti kereskedelem felpörgetésével jóval stabilabb helyzetet lehetne kialakítani.

Felhasznált források és további anyagok Matthew O. Jacksonról:

  • New York Times-cikk a professzor legújabb könyvéről;
  • előadás a Google-nél;
  • a magyarországi látogatása során készített, az Indexen megjelent nagyinterjú a professzoral.

A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Amikor egy nagy piacot akarsz bevenni, a befektetők túlzottan izgatottá válnak”Miért úsznak árral szemben a közép-európai gazdaságok, és mi áll a GameStop-őrület hátterében? Ezekről is beszél Aswath Damodaran a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkerülhetetlen a nemzeti gazdaságpolitika visszatérése Európában, de kinek lesz ez jó?Nagyon nehéz az EU politikai integrációját elképzelni, ezért bizonyos mértékben elkerülhetetlen a gazdaságpolitika visszatérése a nemzeti szintre - mondja Dani Rodrik a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kellenek demokratikus intézmények a jóléthez?A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatának első részében Daron Acemoglu beszél arról, miért nincs szinte sosem jólét demokratikus és nyílt intézményrendszer nélkül.

Élet interjú közgazdaságtan Matthew Jackson rajk szakkollégium videó Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Forint Ferenc
2021. július 26. 09:41 Élet, Fizetett hirdetés

A járványhelyzet hatása a hazai magánegészségügyi szektorra

Amikor nagyon sok fül-orr-gégészeti ellátás szünetelt, vagy csak korlátozottan működött, az intézmény rendelésein résztvevők száma érezhetően megnövekedett.

Tóth István György
2021. július 22. 06:46 Élet

Esélyeink a negyedik hullámmal szemben

Az oltással kapcsolatban passzívabbak a férfiak, a budapestiek és az alacsonyabb társadalmi státusúak. Egy részüket meg lehet győzni, csak nem plakátokkal.

Váczi István
2021. július 20. 17:03 Élet

Lakások és autók után már úszómedencék bérbe adásával is lehet pénzt keresni

Olyan sokan keresik a privát felfrissülés élményét az Egyesült Államokban, hogy egyre jobb üzlet óraalapon bérbe adni a kerti úszómedencéket.

Fontos

Avatar
2021. július 28. 16:11 Világ

Most már az EU is azt mondja, hogy a klímaválságra nincs csodaszer, alkalmazkodnunk kell

Az unió nemrég elfogadott adaptációs stratégiája ambiciózus, de kérdés, hogy elég ambiciózus-e? A Green Policy Center elemzése erre keresi a választ.

Hajdu Miklós
2021. július 28. 06:06 Vállalat

Nagyon erős következő évvel pattanna vissza a Budapest Park, miután megtizedelte a járvány

Annyi külföldi koncertet kellett elhalasztani, hogy ha ezt mind bepótolják, akkor rendkívül erős szezon jöhet össze.

Torontáli Zoltán
2021. július 27. 16:36 Közélet, Vállalat

Miért kell a kasszánál a papírnyugtát átvenni, ha legtöbbször azonnal kidobjuk?

Ma már elég egyszerű megoldani, hogy digitálisan kapja meg a vásárló a bizonylat hű másolatát, ám ennek ellenére is nyomtatunk ezerrel.