Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. szeptember 21. 17:35 Világ

Még mindig 70 százalékkal olcsóbban dolgozunk, mint a németek

Érdekes számok és összefüggések derülnek ki abból a vitából, amely Németországban folyik mostanában arról, hogy egyes szakszervezetek és politikusok a négynapos munkahét bevezetésében látják a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésből való kilábalás egyik eszközét.

Ahogy a Die Welt cikke bemutatja, a felvetés abból indul ki, hogy a német gyárakba még mindig messze nem mentek vissza annyian dolgozni, mint ahányan a járvány előtt voltak, a részmunkaidős támogatás (kurzarbeit) következtében pedig nagyon sokan nem dolgozzák le a heti 40 órát. Ez várhatóan még jó ideig így marad, mivel a magyarnál sokkal kiterjedtebb és könnyebben igényelhető, 2008-ban már alkalmazott támogatási formát meghosszabbították. Mindez kiváló alkalomnak mutatkozik arra, hogy áttérjenek a négynapos munkahétre (amely számos korábbi tanulmány szerint akár növelheti is a hatékonyságot, ha jól alkalmazzák).

Csakhogy a Die Weltnek több gazdaságkutató intézet szakembere is azt mondta, hogy a négynapos munkahét miatt a munkaerő költségének növekedése olyan csapdát rejt, amibe nem kellene most belesétálni.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy ha a német munkaerő egy órára vetített összesített költségét 100-nak vesszük, akkor az egyes európai országok adatai hogyan alakulnak.

 

Látszik, hogy Dániában a legmagasabb az összeg, és ha a sok szempontból kivételes helyzetben lévő Luxemburgot nem számoljuk, akkor Németország jelenleg az ötödik legdrágább állam.

Érdemes azonban megnézni a lista alját is, ahol az látszik, hogy a magyar érték 30 százalék, vagyis német szemszögből nézve az otthoninál ennyire olcsón jutnak még ma is munkaerőhöz nálunk a cégek. Ráadásul ez a különbség jelenleg az adatok szerint meglepő módon nem csökken, hanem nő. A német gazdaságkutatók mérései szerint ugyanis még idén, a koronavírus-járvánnyal sújtott évben is Németországban növekszik a legnagyobb ütemben a munkaerőköltség (azaz valamennyire biztosan ma is nyílik a német-magyar olló).

De hogy jön mindez a négynapos munkahéthez? A németek legfőbb dilemmája most az, hogy az ottani munkaerőköltség 23 százalékkal magasabb az uniós átlagnál, és a szakemberek úgy számolnak, hogy

ha átállnának a négynapos munkahétre, és az emiatt bekövetkező bércsökkenés 50 százalékát kompenzálnák, akkor 40 százalékkal kerülnének az európai átlag fölé.

Azzal ugyanis senki sem számol, hogy a négynapos munkahétnél a munkavállalók megtarthatnák a jelenlegi béreiket (100 százalékos kompenzáció), de az sem tűnik reálisnak, hogy a megszűnő munkanapra eső teljes bérről lemondjanak. Ezért készült 50 százalékos kompenzációval a számítás.

Csakhogy a 40 százalékos európai prémium már rengeteg lenne, mert a sokkal kisebb, más szerepben lévő Dánia szintjéhez közel emelné a német adatot, ez pedig versenyhátrányt okozna.

Emellett súlyos szerkezeti problémákkal is számolni kellene. Bár a négynapos munkahét egyfajta atipikus foglalkoztatási formaként jól jöhetne olyan ágazatokban, ahol nagy átalakulások zajlanak, máshol megoldhatatlan helyzeteket eredményezne. Elég csak a szolgáltatószektornak azokra a részeire gondolni, ahol állandóan biztosítani kell valamilyen szolgáltatást: ott az ötről négy napra való átálláshoz több alkalmazottra lenne szükség, és ez olykor lehetetlen, mert számos területen így is akut munkaerő hiánnyal küzdenek.

Ugyanez a logika mutatja, hogy ha Magyarországon játszanánk el a széleskörű négynapos munkahét gondolatával, akkor valószínűleg elmozdulnánk a némethez viszonyított jelenleg 30 százalékos költségszinttől. Az viszont már egy másik örökzöld vita témája, hogy ez okozna-e versenyhátrányt (és ha igen, akkor ezt hogyan lehetne ellensúlyozni), hiszen például a német autóiparnak leginkább kitett Szlovákia is 35 százalékon áll.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ költség munkaerő négynapos munkahét németország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Pintér Róbert
2024. március 15. 04:36 Tech, Világ

Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb

Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.

Pálos Máté
2024. március 12. 13:06 Adat, Világ

Nyolc és félszeresére nőtt a magyar fegyverimport, de vannak ennél durvább felfutások is Európában

Ukrajna első helye nem meglepő, de rajta kívül is megelőzte még pár ország hazánkat az utóbbi öt évben a fegyverbeszerzések növelésében.

Nagy Zsolt
2024. március 12. 10:14 Közélet, Világ

A kínai rendőröket csak Horvátország és a Salamon-szigetek fogadja olyan lelkesen, mint a magyar kormány

Nem Magyarország az első Európában, ahol engedélyezik a kínai járőrök megjelenését, de az együttműködés megszakítására is akad példa.

Fontos

Pálos Máté
2024. március 18. 04:34 Élet, Közélet

Több ezer oktató szólalt fel az egyre méltatlanabb bérek ellen három nagy állami egyetemen

Azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását kérik a fenntartótól.

Lukács András
2024. március 17. 04:33 Élet

Gyermekeink egészségét veszélyezteti a műfű és a gumiburkolat

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a sportpályákon, játszótereken is használt műfüves, illetve gumiburkolatú felületeknek komoly környezeti és egészségi kockázatai vannak.

Hajdu Miklós
2024. március 16. 04:37 Adat, Élet

Kihajítaná az összes gázkazánt az EU a következő 15 évben

Elfogadta az Európai Parlament a gázfűtés kivezetésére irányuló szabályokat, a lépés erősen hat majd a magyar háztartásokra.