Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. szeptember 21. 17:35 Világ

Még mindig 70 százalékkal olcsóbban dolgozunk, mint a németek

Érdekes számok és összefüggések derülnek ki abból a vitából, amely Németországban folyik mostanában arról, hogy egyes szakszervezetek és politikusok a négynapos munkahét bevezetésében látják a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésből való kilábalás egyik eszközét.

Ahogy a Die Welt cikke bemutatja, a felvetés abból indul ki, hogy a német gyárakba még mindig messze nem mentek vissza annyian dolgozni, mint ahányan a járvány előtt voltak, a részmunkaidős támogatás (kurzarbeit) következtében pedig nagyon sokan nem dolgozzák le a heti 40 órát. Ez várhatóan még jó ideig így marad, mivel a magyarnál sokkal kiterjedtebb és könnyebben igényelhető, 2008-ban már alkalmazott támogatási formát meghosszabbították. Mindez kiváló alkalomnak mutatkozik arra, hogy áttérjenek a négynapos munkahétre (amely számos korábbi tanulmány szerint akár növelheti is a hatékonyságot, ha jól alkalmazzák).

Csakhogy a Die Weltnek több gazdaságkutató intézet szakembere is azt mondta, hogy a négynapos munkahét miatt a munkaerő költségének növekedése olyan csapdát rejt, amibe nem kellene most belesétálni.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy ha a német munkaerő egy órára vetített összesített költségét 100-nak vesszük, akkor az egyes európai országok adatai hogyan alakulnak.

 

Látszik, hogy Dániában a legmagasabb az összeg, és ha a sok szempontból kivételes helyzetben lévő Luxemburgot nem számoljuk, akkor Németország jelenleg az ötödik legdrágább állam.

Érdemes azonban megnézni a lista alját is, ahol az látszik, hogy a magyar érték 30 százalék, vagyis német szemszögből nézve az otthoninál ennyire olcsón jutnak még ma is munkaerőhöz nálunk a cégek. Ráadásul ez a különbség jelenleg az adatok szerint meglepő módon nem csökken, hanem nő. A német gazdaságkutatók mérései szerint ugyanis még idén, a koronavírus-járvánnyal sújtott évben is Németországban növekszik a legnagyobb ütemben a munkaerőköltség (azaz valamennyire biztosan ma is nyílik a német-magyar olló).

De hogy jön mindez a négynapos munkahéthez? A németek legfőbb dilemmája most az, hogy az ottani munkaerőköltség 23 százalékkal magasabb az uniós átlagnál, és a szakemberek úgy számolnak, hogy

ha átállnának a négynapos munkahétre, és az emiatt bekövetkező bércsökkenés 50 százalékát kompenzálnák, akkor 40 százalékkal kerülnének az európai átlag fölé.

Azzal ugyanis senki sem számol, hogy a négynapos munkahétnél a munkavállalók megtarthatnák a jelenlegi béreiket (100 százalékos kompenzáció), de az sem tűnik reálisnak, hogy a megszűnő munkanapra eső teljes bérről lemondjanak. Ezért készült 50 százalékos kompenzációval a számítás.

Csakhogy a 40 százalékos európai prémium már rengeteg lenne, mert a sokkal kisebb, más szerepben lévő Dánia szintjéhez közel emelné a német adatot, ez pedig versenyhátrányt okozna.

Emellett súlyos szerkezeti problémákkal is számolni kellene. Bár a négynapos munkahét egyfajta atipikus foglalkoztatási formaként jól jöhetne olyan ágazatokban, ahol nagy átalakulások zajlanak, máshol megoldhatatlan helyzeteket eredményezne. Elég csak a szolgáltatószektornak azokra a részeire gondolni, ahol állandóan biztosítani kell valamilyen szolgáltatást: ott az ötről négy napra való átálláshoz több alkalmazottra lenne szükség, és ez olykor lehetetlen, mert számos területen így is akut munkaerő hiánnyal küzdenek.

Ugyanez a logika mutatja, hogy ha Magyarországon játszanánk el a széleskörű négynapos munkahét gondolatával, akkor valószínűleg elmozdulnánk a némethez viszonyított jelenleg 30 százalékos költségszinttől. Az viszont már egy másik örökzöld vita témája, hogy ez okozna-e versenyhátrányt (és ha igen, akkor ezt hogyan lehetne ellensúlyozni), hiszen például a német autóiparnak leginkább kitett Szlovákia is 35 százalékon áll.

Világ költség munkaerő négynapos munkahét németország Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. október 24. 06:57 Világ

Most fekszik csak rá igazán Kína a megújulókra, és ez nekünk is jó lehet

Saját céljainak elérése érdekében Kínának fel kell pörgetnie a megújuló energiás és a környezetvédelmi rendszerek fejlesztését, és ebből jó esetben globális előnyök származhatnak.

Kasnyik Márton
2020. október 21. 16:43 Világ

Biden szinte már elnöknek érezheti magát, de pont így volt ezzel négy éve Clinton is

Hónapok óta stabil és nagy a demokrata előny, két hét múlva jön az elnökválasztás. Maradt még bizonytalanság?

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.