Egy brit agytröszt tanulmánya szerint a négynapos munkahét bevezetése nemhogy nem tenne rosszat a gazdaságnak, hanem egyenesen segítené a fejlődését.
Az Autonomy összehasonlító elemzése kiemeli: nincs kapcsolat a ledolgozott órák hossza és a termelékenység között. Németországban például átlagban kevesebbet dolgoznak az emberek, mint Nagy-Britanniában, az ottani termelékenység mégis magasabb. Mexikóban és Görögországban pedig több a munkaórák száma, mint Nagy-Britanniában, de ez nem párosul nagyobb hatékonysággal.
Az alábbi grafikonon az említett országok mellett Magyarország látható kiemelve, az adatok az átlagosan egy dolgozóra jutó munkaórák számát mutatják.
Ezek pedig az egy ledolgozott órára jutó GDP-értékek dollárban:
„Egyre többen értenek egyet azzal, hogy az azonos fizetésért végzett kevesebb munka része kell legyen az új brit gazdasági modellnek, a dolgozókkal kötött új alkunak” – fogalmazott Kyle Lewis, a think tank társigazgatója.
Hozzátette: a túl sok munka rombolja az emberek fizikai és lelki állapotát, a munka-fogyasztás ciklus pedig a környezetre káros, ezért a kormányoknak fel kell ismerniük, hogy a fenntartható jövőnek nem a több munkán, hanem épp ellenkezőleg, a munkaidő kollektív csökkentésén kell alapulnia. A rövidebb munkaidő már csak azért is csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást a szervezet szerint, mert az embereknek kevesebbet kellene ingázniuk.
A Bloomberg cikke szerint az Autonomy egy sor közpolitikai javaslatot is megfogalmazott, például azt, hogy a közszféra járjon élen a változás bevezetésében. Emellett pedig nyolcról 14-re kellene emelni az ünnepnapok számát Nagy-Britanniában, felzárkózva például Spanyolország és Málta mellé. (Magyarországon jelenleg 11 van belőlük.)
Az agytröszt javasolja egy munkaügyi minisztérium felállítását is, amely felügyelné az átállást a négynapos munkahétre. A folyamat 2025-ig tartana.
Élet
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
