Miközben itthon az évi 400 túlóra miatt tüntetnek, más országokban a négynapos munkahét alkalmazhatósága van napirenden. Első hallásra túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, pedig azok a vállalatok, amelyek úgy döntöttek, hogy átállnak a négynapos munkahétre, pozitív folyamatokról számoltak be – derül ki a Reuters hírügynökség összeállításából.
A cégek szerint sokkal motiváltabbak az munkatársak, kevesebben égnek ki, és ami a profit szempontjából a legfontosabb:
nőtt a vállalatok termelékenysége.
Sokkal egészségesebb a munkakörnyezet, emiatt a munkavégzés minősége is javult, miután bevezettük a négynapos munkahetet – mondta Jan Schulz-Hofen, a berlini székhelyű, projektmenedzsment-szoftvereket fejlesztő Planio alapítója.
Igaz, nem volt nehéz az átállás, hiszen a vállalkozás csak tíz főt foglalkoztat, és az IT-ágazatban világszerte kialakult munkaerőhiányra egyre több cég reagál úgy, hogy csökkenti a munkanapok számát. A fizetésemelés ugyanis már nem elég vonzó ajánlat egy szoftverfejlesztő részére, hiszen már most is jól keresnek.
A cégnél amúgy az alapító volt a legkíváncsibb, és a négynapos munkahét bevezetését követően elővette a tíz évig vezetett munkaidő-kimutatását. Ebből arra következett, hogy az átállást követően egyáltalán nem végez kevesebb munkát. Amikor öt napot dolgozott, hosszabb kávészüneteket tartott és többet beszélgetett a munkatársaival.
A négynapos munkahétre való átállást követően saját magát motiválta, hogy mielőbb befejezze a heti teendőket és kiélvezhesse a pénteki szabadnapját. Szó volt egyébként arról is, hogy marad az ötnapos hét, de kevesebb vagy rugalmas munkaórákkal, a legjobb megoldásnak azonban végül a napi nyolcórás, négynapos munkahét bizonyult.
A Planiónál leginkább az ügyfelek reakciójától féltek. Aki pénteken hívja a céget, annak csak egy üzenetrögzítő válaszol, amely elmagyarázza, hogy miért nincs senki az irodában. A cégvezető szerint az üzleti partnerek nagyon jól fogták a változást, még irigykedtek is az ott dolgozókra.
Arra is van példa, hogy nagyobb vállalatok próbálják ki a heti 32 órás munkaidőt. Új-Zélandon például a Perpetual Guardian biztosító társaság tesztelte idén a négynapos munkahetet. Azt tapasztalták, hogy számottevően csökkent a munkahelyi stressz, amellyel párhuzamosan emelkedett a munkavállalók lelkesedése.
Még a munkamániás Japánban is arra bátorítja a kormány a vállalatokat, hogy engedélyezzék a munkavállalóiknak a hétfő délelőtti munkaszünetet. Igaz, ennek a kezdeményezésnek nem sok sikere van, mert a kulturális hagyományok miatt a munkavállalókat nehéz meggyőzni arról, hogy szabad kevesebbet is dolgozni.
Nagy-Britanniában a kereskedelmi szövetség forszírozza a négynapos munkahetet, amit az ellenzékben lévő Munkáspárt is támogat.
Lucy Greene, a J. Walter Thompson tanácsadó cég munkatársa egy nyolcvan országban, háromezer dolgozó megkérdezésével elkészített kutatás eredményeire hivatkozva azt mondta, hogy a munkavállalók fele öt óra alatt elvégezné a napi feladatait. De mivel ötször nyolc órában kell dolgozniuk, lényegében senki sem érdekelt abban, hogy gyorsabban fejezze be a munkáját.
