Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. június 1. 17:40 Világ

Újabb erős érv szól a négynapos munkahét mellett

Nem sajnálja a kormány a pénzt a turizmus megmentésére, a legalább 600 milliárdos csomagból bőségesen jut kormányközeli üzletembereknek is. A szektor kevésbé szerencsés szereplői számára viszont egyelőre nem az a kérdés, mit fejlesszenek állami pénzből, hanem hogy hogyan élik túl 2020-at. Ebben a külföldi turistákra valószínűleg csak mérsékelten lehet számítani, a magyarok közül pedig sokaknak az a bajuk, hogy vagy idejük van, vagy pénzük. A megélhetésüket elvesztők nyilván nem az üdülést tervezik, a munkájukat megtartók közül sokaknak viszont – munkaadójuk utasítására – már fel kellett használniuk az idei szabadnapjaik jelentős részét, így kevesebb marad nyaralásra.

Ez a probléma a járványt már leküzdő Új-Zélandon is, ahol a miniszterelnök arról beszélt, hogy a munkaadóknak érdemes lenne megfontolniuk a négynapos munkahét bevezetését, mert ez segítene a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésében,

és jót tenne a turizmusnak is.

 

Az utóbbi ugyanis erősen megszenvedi a határok lezárását és a belföldi kereslet megcsappanását, aminek ugyanaz a kettős oka van, mint Magyarországon. Márpedig ha megvalósulna a négynapos munkahét, és az új szabadnap péntekre vagy hétfőre esne, akkor minden hétvége olyan hosszú hétvége lenne, amelyet korábban tavasztól őszig idehaza úgy várt rengeteg turisztikai szolgáltató, mint kisgyerekek a Jézuskát.

Az új-zélandi kormányfő azzal érvelt, hogy a járvány idején rengeteg tapasztalatot szereztek a vállalatok a hatékonyabb munkaszervezéssel kapcsolatban, ami segítheti a négynapos munkahét megvalósítását. Azért hozzátette, hogy mindez végső soron a munkaadókra és a munkavállalókra tartozik, azaz a kormány nem akar semmit kötelezően előírni.

Ez már csak azért is érthető, mert nagyon nem ugyanaz a feladat lenne bevezetni a négynapos munkahetet a szolgáltató vállalatoknál, mint a gyárakban. Korábban mi is több nemzetközi példát mutattunk be a rövidített munkaidőre, és nem véletlen, hogy ezek mind szolgáltató cégek voltak, termelőüzem egy sem akadt közöttük.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy itt nem olyan munkaidő-csökkentésről van szó (például a megrendelések visszaesése miatt), amely a fizetések megvágását vonja maga után. A dolgozók bére nem csökken, ami mögött az az alku van, hogy ugyanúgy elvégzik a munkát, csak hatékonyabban és rövidebb idő alatt. Ez a termelékenységre már amúgy is kihegyezett gyárakban sokkal kevésbé képzelhető el.

A kérdés azonban így is fontos, hiszen a fejlett országokban – hazánkban is – a gazdaság legnagyobb részét a szolgáltatások adják.*Igaz, ebbe nemcsak a klasszikus irodai munkák tartoznak bele, hanem például az egészségügy és az oktatás is. Az más kérdés, hogy idehaza nehéz elképzelni, hogy a munkaalapú társadalom fontosságát gyakran hangsúlyozó kormány szimpatizálna a rövidített munkaidő gondolatával.

Most valószínűleg a munkaadókon is csökken a nyomás. A magyarországi szolgáltató központoknál megfigyelhető volt, hogy az utóbbi években a fizetések mellett azzal is igyekeztek versenyezni, hogy hetente hány napot dolgozhatnak otthonról az alkalmazottak. Ez idővel akár a négynapos munkahét felé is elvezethetett volna, most azonban a munkaerőhiány enyhülésével erre még biztosan várni kell. Igaz, a nemzetközi példák alapján egyébként is inkább a kisebb és közepes vállalkozások járnak élen a rövidebb munkaidő bevezetésében, de azért multi példa is van, mint a Microsoft Japánban, ahol ennek nyomán 40 százalékkal nőtt a hatékonyság.

A külföldi példák azt is mutatják persze, hogy nem mindenhol jön be teljesen a négynapos munkahét. Van, ahol csak az év egy bizonyos szakaszára korlátozták az alkalmazását, máshol pedig szigorú hatékonyságnövelő szabályokhoz kötötték a rövidebb munkaidő bevezetését. De ahogy a Conversation cikkének HR-menedzsment professzor szerzője megjegyzi, még akkor is érdemes kísérletezni ezekkel, ha végül elvetik a bevezetését, közben ugyanis rengeteg dolog kiderülhet arról, hogyan lehet a vállalat hatékonyságát javítani, mi szívta el addig értelmetlenül a dolgozók idejét és energiáját.

Ha pedig sok helyen vezetik be a négynapos munkahetet, annak már társadalmi szinten is érzékelhető hatása lesz, kevesebb autó lesz például az utakon, így csökken a dugókban töltött idő, a balesetek száma és a szén-dioxid-kibocsátás is. Az utóbbit persze árnyalhatja, ha helyette hosszú hétvégézni mennek az emberek, a turizmusból élők viszont nagyon örülnének ennek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA 40 órás munkahét csak az ipari forradalom rabszolgatartó rendszerének enyhébb formájaMiután sokszor bebizonyosodott, hogy kevesebbet dolgozni hatékonyabb, érdemes a kérdést történeti és pszichológiai összefüggésbe is helyezni.

Világ járvány négynapos munkahét turizmus Új-Zéland Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. október 24. 06:57 Világ

Most fekszik csak rá igazán Kína a megújulókra, és ez nekünk is jó lehet

Saját céljainak elérése érdekében Kínának fel kell pörgetnie a megújuló energiás és a környezetvédelmi rendszerek fejlesztését, és ebből jó esetben globális előnyök származhatnak.

Kasnyik Márton
2020. október 21. 16:43 Világ

Biden szinte már elnöknek érezheti magát, de pont így volt ezzel négy éve Clinton is

Hónapok óta stabil és nagy a demokrata előny, két hét múlva jön az elnökválasztás. Maradt még bizonytalanság?

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.