Miközben fél Európa nagyobb költekezésre próbálja rávenni az országot, 13,5 milliárd eurós pluszt hozott össze tavaly a német költségvetés, megdöntve a 2015-ös, 12,1 milliárdos rekordot. (Összehasonlításként, a magyar büdzsé 2019-ben átszámolva 3,7 milliárd eurós hiánnyal zárt.)
A német többlet egyebek mellett annak köszönhető, hogy a tervezetthez képest alacsonyabbak voltak a kamatok, vagyis olcsóbb volt az államadósság finanszírozása. A másik egyedi tényező, hogy nem következett be Nagy-Britannia rendezetlen kilépése az EU-ból, így nem kellett költeni a kaotikus helyzet kezelésére. Emellett az adóbevételek is kedvezőbben alakultak a tervezettnél.
A rekordtöbblet egyrészt azt mutatja, hogy Berlinben süket fülekre talált az Európai Központi Bank korábbi (Mario Draghi) és jelenlegi elnökének (Christine Lagarde) sürgetése, hogy a német kormány némi költekezéssel élénkítse a saját és ezen keresztül az eurózóna gazdaságát. Pedig a dolog nem tűnt esélytelennek, hiszen a német gazdaság növekedése tavaly fél százalékra lassult, miközben 2017-ben még 2,5 százalék volt. A jelek szerint azonban a német kormány csak akkor akar élénkíteni, ha recesszió ellen kell felvenni a harcot.
„Pénzügyi értelemben hatalmas mennyiségű puskaport tartanak szárazon szükség esetére, de folyamatosan azt mondják, hogy nincs rá szükség”
– mondta a Bloombergnek John Roe, a Legal & General Investment Management befektetési alap egyik vezetője.
Más országra nem nagyon lehet számítani ezen a téren, mert az eurózóna Németországot követő három legnagyobb gazdaságú tagállamában régóta mínuszos a költségvetés, az államadósság pedig sokkal magasabb szinten van. Mivel a német költségvetés hat éve nullás vagy többletes, az államadósság meredeken zuhan, és a kormány tervei szerint ez a következő években is így lesz.
Azért a német kormányon belül is vannak viták a költségvetési fegyelemről. Peter Altmaier gazdasági miniszter például azt javasolta, hogy csökkentsék a vállalatokat terhelő adókat, és szüntessék meg az újraegyesítéssel kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló szolidaritási adót. Olaf Scholz pénzügyminiszter azonban ezt ellenezte, tegnap pedig azt mondta, hogy inkább iskolákra és a klímaváltozás elleni küzdelemre használná a korábbról származó többlettel együtt 19 milliárd eurós összeget.
Ez azonban valószínűleg nem olyan kampányszerű pénzszórás lesz, mint amilyet a magyar kormány szokott december végén rendezni. Angela Merkel kancellárral együtt a pénzügyminiszter ugyanis rendre arra hivatkozik, hogy így is stabilan növekvő pályán vannak az állam fejlesztési kiadásai. Vagyis amíg a mostani kormány van hatalmon – és nem jön egy gazdasági válság – aligha változik meg gyökeresen a német költségvetési politika.
Világ
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Fontos
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
