Nem múlik el hét anélkül, hogy egy nemzetközi szervezet vagy neves közgazdász ne sürgetné Németországot a nullás/többletes költségvetési cél feladására, gazdaságélénkítési program indítására. Egyrészt ugyanis az eurózóna legnagyobb gazdasága abban a kivételes helyzetben van, hogy megteheti ezt, hiszen az utóbbi öt évben rendre többlettel zárt a költségvetés, az államadósság pedig ennek megfelelően csökken.

Másrészt a sürgetés oka az, hogy a remények szerint a német költekezés lendületet adhatna az egész eurózóna szenvedő gazdaságának. A Bloomberg Economics számításai szerint azonban még egy méretesebb, a bruttó hazai termék egy százalékára rúgó német élénkítő csomag sem változtatna túl sokat az összképen: az eurózóna egészében 0,2 százalékponttal gyorsítaná a gazdasági növekedést, de például az örök lemaradó Olaszország esetében ennek csak a fele lenne a plusz.

Hazánk viszont kifejezetten jól járna. A Bloomberg cikkében lévő térképről leolvasható, hogy a német élénkítés két legnagyobb külföldi nyertese Szlovákia és Magyarország lenne. Északi szomszédunknál – Németországhoz hasonlóan – a 0,4 százalékpontot is meghaladná a növekedési nyereség, míg nálunk a 0,34-0,4 százalékpontos sávba esne.

Ez persze továbbra is csak elmélet, hiszen miután az országnak sikerült elkerülnie a recessziót, a német kormány továbbra sem mutat hajlandóságot a költekezésre. Ennek okát sokan kutatják, és általában arra jutnak, hogy ebben a német társadalom értékrendje tükröződik.

„Németország takarékosság melletti elkötelezettsége azért maradhatott fenn hosszú időn keresztül, mert a takarékszövetkezetei stabilak, a munkásosztály pedig erénynek tartja a spórolást”

– mondta például a Wall Street Journalnak Sandra Mass, a bochumi Ruhr Egyetem történész professzora.

Korábban mi is írtunk arról, hogy a németeknél több évszázados múltra tekint vissza az inflációtól való félelem, ennek gyökerei egészen a harmincéves háborúig nyúlnak vissza. A túlzott állami költekezésre pedig sokan úgy tekintenek, hogy az előbb-utóbb mindenképpen durva pénzromláshoz vezet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA pénzügyi válság, ami négyszáz éve romba döntötte NémetországotA hercegek egymást akarták aláásni a pénzrontással, de végül mindenki rosszul jött ki az őrületből.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ eurózóna gazdaságélénkítés gazdasági növekedés infláció németország Olvasson tovább a kategóriában