Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. december 7. 11:33 Közélet

Orbánnak nem sikerült az áttörés, a németeknek igen

Úgy tűnik, hogy 2001 óta ismét sikerül betartania Németországnak a maastrichti kritériumokat. Ez azt jelenti, hogy a GDP arányában nem lesz magasabb a költségvetés hiánya három százaléknál, és az adósságráta sem haladja meg a 60 százalékos szintet. Legalábbis a Handelsblatt tudósítása szerint erre számít Olaf Scholz német pénzügyminiszter. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt legalább négy százalékponttal mérséklődik a német adósságráta.

Németország esetében ez utóbbi az új fejlemény, költségvetési hiányról ugyanis 2012 óta nem lehet beszélni, hiszen akkor lett először nullszaldós a német büdzsé. Vagyis az állam nem költött többet, mint amennyi bevétele volt.

Az elmúlt években ezt is sikerült megfejelni, hiszen a német állam kevesebbet költött, mint amennyi bevétele volt. Idén már 61 milliárd eurós, azaz közel 20 ezer milliárd forintos pluszban fog zárni a költségvetés. Ez a német GDP 1,75 százaléka.

Ez alapján természetes, hogy az idei záró statisztika a német államadósság nagy zuhanását mutatja majd. Az adósság növekedése megállításának ugyanis az a logikus menete, hogy nem költök többet, mint amennyi pénzem van. Csökkenteni pedig úgy lehet, hogy több pénzt szedek be, mint amennyit elköltök.

 

Ezt az egyszerű szabályt a magyar kormánynak nem sikerült magáévá tenni. Pedig Orbán Viktor a 2010-es választások megnyerését követően harcot hirdetett  a hatalmasra duzzadt államadósság ellen. Akkor a magyar államadósság 78,6 milliárd eurót tett ki, tavaly év végére viszont már 90 milliárd euró fölött járt.

Az évtized elején még a német állam sem takarékoskodott, hiszen éppen csak kijöttünk a válságból. 2012-13-ban viszont már lényegében nullszaldóval zárt a német büdzsé, azóta pedig rendre pozitív az egyenleg, tavaly például egy százalékos volt a plusz. Az más kérdés, hogy az euróválság éveiben rengeteg bírálat érte a spórolás miatt Németországot, mert a kritikusok szerint nagyobb állami költekezéssel gyorsabb lehetett volna a kilábalás.

Idehaza Orbán Viktor 2016 januárjában a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a kívánatos állapot az lenne, hogy ha 

„ma száz forint adósságunk van, jövőre csak kilencvennyolc legyen, aztán pedig lehetőleg ne adósságunk legyen, hanem mi adjunk kölcsön másoknak. (…) 2017-ben én szeretnék egy áttörés jellegű lépést tenni ebbe az irányba.”

Az adatokból látható, hogy ez nem sikerült, noha a kormányfő is tisztában volt azzal, hogy az adósság csökkentéséhez a nominális szint mérséklésén, vagyis az állami költekezések visszafogásán keresztül vezet az út (legalábbis a bevételek növekedési üteméhez képest kellene szerényebben költeni). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter emiatt hirdette meg a nullás költségvetést, ami hamar hamvába is holt.

Előbb működési és fejlesztési részre osztották a büdzsét, amelynek első fele nullás, míg a második része mínuszos volt. Most már inkább szóba sem hozzák a nullszaldós büdzsét.

A kormány ugyanis feláldozta az ötszázalékos gazdasági növekedés oltárán az állami költekezés visszafogását. Az elmúlt években a költségvetés hiánya 1,5 és 2,5 százalék között mozgott, vagyis folyamatosan többet költött az állam, mint amekkora bevétele volt. A kormány alighanem arra számít, hogy majd kinőjük az adósságot.

Ez abban az értelemben igaz is, hogy jellemzően csökken a GDP-arányos államadósság, bár ezt árnyalja, hogy az Eurostat döntése nyomán az államháztartási körbe kellett sorolni az Eximbankot, így visszamenőlegesen is megugrott az adósságráta. Hasonló vita van folyamatban a jegybanki alapítványokkal kapcsolatban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány kitrükközte, hogy csak a választás után írják át az államadósságotEldőlt az ügy, az Eurostat hagyott időt a kormánynak. Az Eximbank átsorolása miatt két százalékkal meg fog ugrani az államadósság, de csak a választások után.

 

A németek tehát minden számítás szerint sokkal eredményesebben küzdenek az államadósság ellen, mint a magyar kormány. Pedig hasonló, 80 százalék körüli adósságrátája volt a két országnak 2010-ben. Mindkét országnak jókora exporttöbblete van, emellett Magyarországra ömlenek az uniós pénzek.

Most mégis ott tartunk, hogy a 2010-es 20 ezer milliárd forintról 2018 októberére 29 ezer milliárd forint közelébe ugrott a magyar államadósság. Ennek most még nincs különösebb következménye, de egy válság esetén nemigen lesz mozgástere a kormánynak, hogy pluszköltekezéssel támogassa a gazdaságot, Németországban viszont sokkal több lehetősége lesz erre.

Közélet adósságráta államadósság deficit németország Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2019. május 24. 06:40 Adat, Közélet

A győztesekhez tartozni jó, akkor is, ha politikai táborokról van szó

Az MSZP-sek jóval boldogabbak voltak a fideszeseknél, amíg az ő pártjuk volt kormányon. 2010 óta viszont a szocialisták bizonyulnak a szomorúbb csoportnak az egyre derűsebb Fidesz-szimpatizánsokkal szemben.

Váczi István
2019. május 23. 06:40 Közélet

580 millióból tervezik meg, hogy Velence legyen Budapesten

Megkötötték a szerződést az Észak-Csepel és Dél-Pest megújítására vonatkozó részletes beépítési terv elkészítésére. Már-már túl szép ahhoz, hogy meg is valósuljon.

Jandó Zoltán
2019. május 22. 12:34 Közélet, Vállalat

Birkózás kezdődött a TV2 irányításáért

Átalakították a cég vezetését, hogy Mészáros Lőrinc bizalmi embere mindenre rálásson. Közben Orbán Viktor vejének vállalatánál is hasonló változások voltak.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. május 23. 14:42 Vállalat

Huszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcég

Árbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.

Váczi István
2019. május 23. 13:13 Vállalat

Vajna örökösei megütötték a főnyereményt: 12 milliárdos osztalék

Magyarország legnagyobb kaszinós cége, az öt fővárosi játékhelyet és a vegas.hu online kaszinót üzemeltető LVC Diamond 12,2 milliárd forint osztalékot fizetett.

Jandó Zoltán
2019. május 22. 17:53 Adat

A migránsok helyett most már az oktatástól és az egészségügytől rettegnek a magyarok

Ahol három éve még az emberek 40 százaléka félt a migrációtól, most már csak 11, az egészségüggyel viszont háromból két magyar szerint komoly gondok vannak.