Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. december 7. 11:33 Közélet

Orbánnak nem sikerült az áttörés, a németeknek igen

Úgy tűnik, hogy 2001 óta ismét sikerül betartania Németországnak a maastrichti kritériumokat. Ez azt jelenti, hogy a GDP arányában nem lesz magasabb a költségvetés hiánya három százaléknál, és az adósságráta sem haladja meg a 60 százalékos szintet. Legalábbis a Handelsblatt tudósítása szerint erre számít Olaf Scholz német pénzügyminiszter. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt legalább négy százalékponttal mérséklődik a német adósságráta.

Németország esetében ez utóbbi az új fejlemény, költségvetési hiányról ugyanis 2012 óta nem lehet beszélni, hiszen akkor lett először nullszaldós a német büdzsé. Vagyis az állam nem költött többet, mint amennyi bevétele volt.

Az elmúlt években ezt is sikerült megfejelni, hiszen a német állam kevesebbet költött, mint amennyi bevétele volt. Idén már 61 milliárd eurós, azaz közel 20 ezer milliárd forintos pluszban fog zárni a költségvetés. Ez a német GDP 1,75 százaléka.

Ez alapján természetes, hogy az idei záró statisztika a német államadósság nagy zuhanását mutatja majd. Az adósság növekedése megállításának ugyanis az a logikus menete, hogy nem költök többet, mint amennyi pénzem van. Csökkenteni pedig úgy lehet, hogy több pénzt szedek be, mint amennyit elköltök.

 

Ezt az egyszerű szabályt a magyar kormánynak nem sikerült magáévá tenni. Pedig Orbán Viktor a 2010-es választások megnyerését követően harcot hirdetett  a hatalmasra duzzadt államadósság ellen. Akkor a magyar államadósság 78,6 milliárd eurót tett ki, tavaly év végére viszont már 90 milliárd euró fölött járt.

Az évtized elején még a német állam sem takarékoskodott, hiszen éppen csak kijöttünk a válságból. 2012-13-ban viszont már lényegében nullszaldóval zárt a német büdzsé, azóta pedig rendre pozitív az egyenleg, tavaly például egy százalékos volt a plusz. Az más kérdés, hogy az euróválság éveiben rengeteg bírálat érte a spórolás miatt Németországot, mert a kritikusok szerint nagyobb állami költekezéssel gyorsabb lehetett volna a kilábalás.

Idehaza Orbán Viktor 2016 januárjában a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a kívánatos állapot az lenne, hogy ha 

„ma száz forint adósságunk van, jövőre csak kilencvennyolc legyen, aztán pedig lehetőleg ne adósságunk legyen, hanem mi adjunk kölcsön másoknak. (…) 2017-ben én szeretnék egy áttörés jellegű lépést tenni ebbe az irányba.”

Az adatokból látható, hogy ez nem sikerült, noha a kormányfő is tisztában volt azzal, hogy az adósság csökkentéséhez a nominális szint mérséklésén, vagyis az állami költekezések visszafogásán keresztül vezet az út (legalábbis a bevételek növekedési üteméhez képest kellene szerényebben költeni). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter emiatt hirdette meg a nullás költségvetést, ami hamar hamvába is holt.

Előbb működési és fejlesztési részre osztották a büdzsét, amelynek első fele nullás, míg a második része mínuszos volt. Most már inkább szóba sem hozzák a nullszaldós büdzsét.

A kormány ugyanis feláldozta az ötszázalékos gazdasági növekedés oltárán az állami költekezés visszafogását. Az elmúlt években a költségvetés hiánya 1,5 és 2,5 százalék között mozgott, vagyis folyamatosan többet költött az állam, mint amekkora bevétele volt. A kormány alighanem arra számít, hogy majd kinőjük az adósságot.

Ez abban az értelemben igaz is, hogy jellemzően csökken a GDP-arányos államadósság, bár ezt árnyalja, hogy az Eurostat döntése nyomán az államháztartási körbe kellett sorolni az Eximbankot, így visszamenőlegesen is megugrott az adósságráta. Hasonló vita van folyamatban a jegybanki alapítványokkal kapcsolatban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány kitrükközte, hogy csak a választás után írják át az államadósságotEldőlt az ügy, az Eurostat hagyott időt a kormánynak. Az Eximbank átsorolása miatt két százalékkal meg fog ugrani az államadósság, de csak a választások után.

 

A németek tehát minden számítás szerint sokkal eredményesebben küzdenek az államadósság ellen, mint a magyar kormány. Pedig hasonló, 80 százalék körüli adósságrátája volt a két országnak 2010-ben. Mindkét országnak jókora exporttöbblete van, emellett Magyarországra ömlenek az uniós pénzek.

Most mégis ott tartunk, hogy a 2010-es 20 ezer milliárd forintról 2018 októberére 29 ezer milliárd forint közelébe ugrott a magyar államadósság. Ennek most még nincs különösebb következménye, de egy válság esetén nemigen lesz mozgástere a kormánynak, hogy pluszköltekezéssel támogassa a gazdaságot, Németországban viszont sokkal több lehetősége lesz erre.

Közélet adósságráta államadósság deficit németország Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Avatar
2021. január 15. 15:20 Közélet

Ősi dakota közmondás: a világ azé, aki megosztja!

A társadalmi integráció veszélyeztetése komoly dolog, a csoportalapú indulatkeltés tudatos, gátlástalan alkalmazása felelősségre vonásért kiált.

Jandó Zoltán
2021. január 15. 06:33 Közélet, Vállalat

Újabb százmilliókkal tömték ki a 2017-es vizes vb-t szervező, azóta csak botrányokat halmozó céget

Az évek óta botrányos körülmények között vergődő vállalatot a harmadik nekifutásra sem sikerült megszüntetni, újabb százmilliókat emésztett fel a működése.

Fontos

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.

Bucsky Péter
2021. január 16. 16:19 Adat, Élet

Vagy kinyírta, vagy a feketepiacra tolta a koronavírus a dohányzás jelentős részét

A szigorú járványügyi szabályok alatt akár tizedével is csökkent a cigarettavásárlás, de a feketepiac szerepe növekedhetett.