Úgy tűnik, hogy 2001 óta ismét sikerül betartania Németországnak a maastrichti kritériumokat. Ez azt jelenti, hogy a GDP arányában nem lesz magasabb a költségvetés hiánya három százaléknál, és az adósságráta sem haladja meg a 60 százalékos szintet. Legalábbis a Handelsblatt tudósítása szerint erre számít Olaf Scholz német pénzügyminiszter. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt legalább négy százalékponttal mérséklődik a német adósságráta.
Németország esetében ez utóbbi az új fejlemény, költségvetési hiányról ugyanis 2012 óta nem lehet beszélni, hiszen akkor lett először nullszaldós a német büdzsé. Vagyis az állam nem költött többet, mint amennyi bevétele volt.
Az elmúlt években ezt is sikerült megfejelni, hiszen a német állam kevesebbet költött, mint amennyi bevétele volt. Idén már 61 milliárd eurós, azaz közel 20 ezer milliárd forintos pluszban fog zárni a költségvetés. Ez a német GDP 1,75 százaléka.
Ez alapján természetes, hogy az idei záró statisztika a német államadósság nagy zuhanását mutatja majd. Az adósság növekedése megállításának ugyanis az a logikus menete, hogy nem költök többet, mint amennyi pénzem van. Csökkenteni pedig úgy lehet, hogy több pénzt szedek be, mint amennyit elköltök.
Ezt az egyszerű szabályt a magyar kormánynak nem sikerült magáévá tenni. Pedig Orbán Viktor a 2010-es választások megnyerését követően harcot hirdetett a hatalmasra duzzadt államadósság ellen. Akkor a magyar államadósság 78,6 milliárd eurót tett ki, tavaly év végére viszont már 90 milliárd euró fölött járt.
Az évtized elején még a német állam sem takarékoskodott, hiszen éppen csak kijöttünk a válságból. 2012-13-ban viszont már lényegében nullszaldóval zárt a német büdzsé, azóta pedig rendre pozitív az egyenleg, tavaly például egy százalékos volt a plusz. Az más kérdés, hogy az euróválság éveiben rengeteg bírálat érte a spórolás miatt Németországot, mert a kritikusok szerint nagyobb állami költekezéssel gyorsabb lehetett volna a kilábalás.
Idehaza Orbán Viktor 2016 januárjában a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a kívánatos állapot az lenne, hogy ha
„ma száz forint adósságunk van, jövőre csak kilencvennyolc legyen, aztán pedig lehetőleg ne adósságunk legyen, hanem mi adjunk kölcsön másoknak. (…) 2017-ben én szeretnék egy áttörés jellegű lépést tenni ebbe az irányba.”
Az adatokból látható, hogy ez nem sikerült, noha a kormányfő is tisztában volt azzal, hogy az adósság csökkentéséhez a nominális szint mérséklésén, vagyis az állami költekezések visszafogásán keresztül vezet az út (legalábbis a bevételek növekedési üteméhez képest kellene szerényebben költeni). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter emiatt hirdette meg a nullás költségvetést, ami hamar hamvába is holt.
Előbb működési és fejlesztési részre osztották a büdzsét, amelynek első fele nullás, míg a második része mínuszos volt. Most már inkább szóba sem hozzák a nullszaldós büdzsét.
A kormány ugyanis feláldozta az ötszázalékos gazdasági növekedés oltárán az állami költekezés visszafogását. Az elmúlt években a költségvetés hiánya 1,5 és 2,5 százalék között mozgott, vagyis folyamatosan többet költött az állam, mint amekkora bevétele volt. A kormány alighanem arra számít, hogy majd kinőjük az adósságot.
Ez abban az értelemben igaz is, hogy jellemzően csökken a GDP-arányos államadósság, bár ezt árnyalja, hogy az Eurostat döntése nyomán az államháztartási körbe kellett sorolni az Eximbankot, így visszamenőlegesen is megugrott az adósságráta. Hasonló vita van folyamatban a jegybanki alapítványokkal kapcsolatban.
A németek tehát minden számítás szerint sokkal eredményesebben küzdenek az államadósság ellen, mint a magyar kormány. Pedig hasonló, 80 százalék körüli adósságrátája volt a két országnak 2010-ben. Mindkét országnak jókora exporttöbblete van, emellett Magyarországra ömlenek az uniós pénzek.
Most mégis ott tartunk, hogy a 2010-es 20 ezer milliárd forintról 2018 októberére 29 ezer milliárd forint közelébe ugrott a magyar államadósság. Ennek most még nincs különösebb következménye, de egy válság esetén nemigen lesz mozgástere a kormánynak, hogy pluszköltekezéssel támogassa a gazdaságot, Németországban viszont sokkal több lehetősége lesz erre.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
