Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. december 7. 11:33 Közélet

Orbánnak nem sikerült az áttörés, a németeknek igen

Úgy tűnik, hogy 2001 óta ismét sikerül betartania Németországnak a maastrichti kritériumokat. Ez azt jelenti, hogy a GDP arányában nem lesz magasabb a költségvetés hiánya három százaléknál, és az adósságráta sem haladja meg a 60 százalékos szintet. Legalábbis a Handelsblatt tudósítása szerint erre számít Olaf Scholz német pénzügyminiszter. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt legalább négy százalékponttal mérséklődik a német adósságráta.

Németország esetében ez utóbbi az új fejlemény, költségvetési hiányról ugyanis 2012 óta nem lehet beszélni, hiszen akkor lett először nullszaldós a német büdzsé. Vagyis az állam nem költött többet, mint amennyi bevétele volt.

Az elmúlt években ezt is sikerült megfejelni, hiszen a német állam kevesebbet költött, mint amennyi bevétele volt. Idén már 61 milliárd eurós, azaz közel 20 ezer milliárd forintos pluszban fog zárni a költségvetés. Ez a német GDP 1,75 százaléka.

Ez alapján természetes, hogy az idei záró statisztika a német államadósság nagy zuhanását mutatja majd. Az adósság növekedése megállításának ugyanis az a logikus menete, hogy nem költök többet, mint amennyi pénzem van. Csökkenteni pedig úgy lehet, hogy több pénzt szedek be, mint amennyit elköltök.

 

Ezt az egyszerű szabályt a magyar kormánynak nem sikerült magáévá tenni. Pedig Orbán Viktor a 2010-es választások megnyerését követően harcot hirdetett  a hatalmasra duzzadt államadósság ellen. Akkor a magyar államadósság 78,6 milliárd eurót tett ki, tavaly év végére viszont már 90 milliárd euró fölött járt.

Az évtized elején még a német állam sem takarékoskodott, hiszen éppen csak kijöttünk a válságból. 2012-13-ban viszont már lényegében nullszaldóval zárt a német büdzsé, azóta pedig rendre pozitív az egyenleg, tavaly például egy százalékos volt a plusz. Az más kérdés, hogy az euróválság éveiben rengeteg bírálat érte a spórolás miatt Németországot, mert a kritikusok szerint nagyobb állami költekezéssel gyorsabb lehetett volna a kilábalás.

Idehaza Orbán Viktor 2016 januárjában a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a kívánatos állapot az lenne, hogy ha 

„ma száz forint adósságunk van, jövőre csak kilencvennyolc legyen, aztán pedig lehetőleg ne adósságunk legyen, hanem mi adjunk kölcsön másoknak. (…) 2017-ben én szeretnék egy áttörés jellegű lépést tenni ebbe az irányba.”

Az adatokból látható, hogy ez nem sikerült, noha a kormányfő is tisztában volt azzal, hogy az adósság csökkentéséhez a nominális szint mérséklésén, vagyis az állami költekezések visszafogásán keresztül vezet az út (legalábbis a bevételek növekedési üteméhez képest kellene szerényebben költeni). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter emiatt hirdette meg a nullás költségvetést, ami hamar hamvába is holt.

Előbb működési és fejlesztési részre osztották a büdzsét, amelynek első fele nullás, míg a második része mínuszos volt. Most már inkább szóba sem hozzák a nullszaldós büdzsét.

A kormány ugyanis feláldozta az ötszázalékos gazdasági növekedés oltárán az állami költekezés visszafogását. Az elmúlt években a költségvetés hiánya 1,5 és 2,5 százalék között mozgott, vagyis folyamatosan többet költött az állam, mint amekkora bevétele volt. A kormány alighanem arra számít, hogy majd kinőjük az adósságot.

Ez abban az értelemben igaz is, hogy jellemzően csökken a GDP-arányos államadósság, bár ezt árnyalja, hogy az Eurostat döntése nyomán az államháztartási körbe kellett sorolni az Eximbankot, így visszamenőlegesen is megugrott az adósságráta. Hasonló vita van folyamatban a jegybanki alapítványokkal kapcsolatban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány kitrükközte, hogy csak a választás után írják át az államadósságotEldőlt az ügy, az Eurostat hagyott időt a kormánynak. Az Eximbank átsorolása miatt két százalékkal meg fog ugrani az államadósság, de csak a választások után.

 

A németek tehát minden számítás szerint sokkal eredményesebben küzdenek az államadósság ellen, mint a magyar kormány. Pedig hasonló, 80 százalék körüli adósságrátája volt a két országnak 2010-ben. Mindkét országnak jókora exporttöbblete van, emellett Magyarországra ömlenek az uniós pénzek.

Most mégis ott tartunk, hogy a 2010-es 20 ezer milliárd forintról 2018 októberére 29 ezer milliárd forint közelébe ugrott a magyar államadósság. Ennek most még nincs különösebb következménye, de egy válság esetén nemigen lesz mozgástere a kormánynak, hogy pluszköltekezéssel támogassa a gazdaságot, Németországban viszont sokkal több lehetősége lesz erre.

Közélet adósságráta államadósság deficit németország Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Kasnyik Márton
2019. február 13. 13:31 Közélet

A kormány szép csendben bevezeti a családi vagyonkezelő alapítványokat

"Felmerült az igény", de csak 600 milliós vagyon felett. A fejlett világban az elit egyik legnagyobb trükkje, most behozzák Magyarországra is.

Torontáli Zoltán
2019. február 12. 15:48 Közélet

Mi van akkor, ha felveszed Orbán kamatmentes 10 millióját, de nem szülsz gyereket?

Nehéz megmondani, hogy mi lesz, de elég könnyen elképzelhető olyan megoldás, hogy megéri egyszerűen nem megszülni a beígért gyereket.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Fabók Bálint
2019. február 15. 06:53 Vállalat

“Lassacskán kezdenek minket emberszámba venni”: Miskolcig söpör az audis sztrájkhullám

A miskolci SEG Automitive-nál sosem sztrájkoltak, de részben az audisok hatására szokatlan összefogás valósult meg. A vezetők azonban megtörték a lendületet.