Bár az Egyesült Államok külkereskedelme elég látványosan átalakult a Kínával folytatott kereskedelmi háború miatt, Magyarország ebből nem tudott profitálni. Pedig lett volna miből, az ázsiai országból ugyanis az idei első kilenc hónapban 53 milliárd dollárral kevesebb termék érkezett az USA-ba, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően az amerikaiak kereskedelmi partnereinek jelentős részénél – köztük számos közép-európai ország esetében is – számottevően nőtt a tengerentúlra irányuló export. Itthon azonban nem, sőt euróban, illetve dollárban kifejezve kismértékben még csökkent is.
Átcímkézett Made in China
Még nyáron a japán Nomura nevű pénzintézet készített egy elemzést arról, hogy milyen hatásai voltak a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háborúnak. Korábban mi is többször írtuk a két nagyhatalom konfliktusáról, és arról, hogyan próbálják gazdaságukat több százmilliárdnyi áruforgalomra kivetett vámokkal védeni egymástól, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A Nomura nyári elemzésében azt írta, hogy voltak olyan ágazatok, ahol a cégek árrése elbírta ezt, vagy be tudták a építeni a többletköltségeket az áraikba, míg mások a termelés áttelepítésével próbálták elkerülni a büntetővámokat. Sok esetben azonban az történt, hogy
az amerikai és a kínai vevők egyszerűen más országból szerezték be azokat a termékeket, amiket korábban egymástól vásároltak.
Már a Nomura is azt írta, hogy a kereskedelmi háború nagy nyertese Vietnam lehet, és ezt erősítik meg a Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának adatai is. A hivatal kimutatása szerint az idei első kilenc hónapban az Egyesült Államokba irányuló vietnami export több mint harmadával, 12,7 milliárd dollárral nőtt. Összehasonlításképpen, utóbbi a magyar GDP közel tizede, azaz nagyjából annyi, mint amennyi értéket a teljes ország öt hét alatt előállít.
Persze kérdés, hogy mindez mennyiben tud érdemben hozzájárulni a vietnami gazdaság növekedéséhez, hiszen hasonló esetekben bevett szokás a szankciókat egy harmadik ország beiktatásával elkerülni, és számos cikk született már arról, hogy itt is hasonló lehet a helyzet. Magyarul a kínaiak nem közvetlenül szállítanak az USA-ba, hanem előbb elviszik az adott terméket a szomszédos Vietnamba, esetleg átcsomagolják, majd már vietnami áruként adják el büntetővámok nélkül az Egyesült Államoknak. Így kerülték meg a törökök, a fehéroroszok vagy épp a szerbek segítségével egy időben az EU-ra kivetett orosz szankciókat is az érintettek.
Ennek viszont a közbenső ország gazdaságára nincs jelentős hatása, leegyszerűsítve annyival nő a GDP, amennyivel drágábban adják tovább az adott terméket. Persze a vietnamiaknak nem igazán lehet oka panaszra a dolog miatt: az ország gazdaság eléggé hasít, még a korábbi várakozásokat is felülmúlja a jelenleg durván 7 százalékos növekedés.
Rekorder szlovákok
Dollárban kifejezve egyébként még a vietnaminál is volt komolyabb növekedés, hiszen a mexikói export még ennél is 100 millió dollárral nagyobb mértékben emelkedett. Mivel azonban az USA és déli szomszédja között jóval aktívabb volt a külkereskedelem korábban is, arányaiban ez csak 5 százalék körüli gyarapodást jelent.
Arányaiban a legnagyobb növekedést egyébként Dél-Szudán hozta össze. Ők eddig 12 ezerszer nagyobb értékben szállítottak az idén az Egyesült Államokba, mint egy évvel korábban, de a két ország között korábban annyira kicsi volt a termékforgalom, hogy ez inkább csak érdekesség, jelentős hatása egyik ország gazdaságára sincs a hatalmas ugrásnak.
Az USA értelmezhető külkereskedelmi partnerei közül a legnagyobb növekedést arányaiban Szlovákia hozta össze.
Északi szomszédunk az idei első kilenc hónapban kétharmadával nagyobb értékben szállított a tengerentúlra, mint 2018 hasonló időszakában. A tavalyi 2,57 milliárd dollár után az idén ez 4,27 milliárdot jelentett, amivel fontosabb kereskedelmi partnerei lettek az Egyesült Államoknak, mint mi.
Persze ehhez az is kellett, hogy a magyar adat lényegében változatlan maradjon. Tőlünk tavaly január és szeptember között 3,79 milliárd dollárnyi terméket szállítottak az Egyesült Államokba, míg az idén ugyanebben a kilenc hónapban 20 millió dollárral kevesebbet. Arányaiban a KSH adatai is hasonló tendenciákat mutatnak*Még ha értékben van is különbség.. A magyar statisztikai hivatal egyelőre csak augusztusig összesítette a számokat, és eszerint forintban nagyjából stagnált, euróban pedig kismértékben csökkent az USA-ba irányuló kivitel.
Autó, mobil, turbina
A visszaeséssel nem vagyunk teljesen egyedül a régióban, de azokhoz az országok képest, amelyekhez mérni szeretjük magunkat, ez kifejezetten gyenge teljesítmény. Bár a szlovák érték kiugró, a többi V4 ország is növekedni tudott: Lengyelországban 5, a cseheknél pedig 11 százalékos gyarapodást mutatnak a számok. Szintén 10 százalékkal bővült az USA-ba irányuló szlovén export, és kismértében növelni tudták a kivitelt az osztrákok és a bosnyákok is. A szerbeknél, a románoknál és a bolgároknál viszont hozzánk hasonlóan visszaesés volt, sőt Romániában és Bulgáriában jóval jelentősebb, mint nálunk.
A régióból a legfontosabb exportcikkek egyébként – nem meglepő módon – az autóipari termékek (jellemzően maguk a kocsik), a különböző turbinák és a kommunikációs berendezések, például a vezetékes távközlési hálózatok részegységei és a mobiltelefonok. A szlovák kivitelnek például a háromnegyedét az autóipar adja, és a növekedést is annak köszönhetik, hogy a szektor az idén duplázni tudott.
Magyarországon viszont épp ellenkezőleg: közel negyedével esett az autóipar amerikai kivitele.
Ez egyébként már mutatja, hogy véletlenül sem csak a kereskedelmi háború miatt volt átalakulás, hiszen pont az autóiparban a kínai-amerikai kapcsolatok annyira nem voltak jelentősek. Itt nagyjából 400 millió dollárnyi visszaesést hozott a két ország konfliktusa, aminél a szlovák bővülés önmagában négyszer nagyobb volt.
Ennek ellenére azért voltak olyan régiós országok, illetve cégek, amelyek ténylegesen profitálni tudtak a Kínát sújtó amerikai vámokból. Az egyik leginkább érintett szektor pont a távközlési berendezéseké volt, ilyenből az első kilenc hónapban 10 milliárd dollárnyival kevesebb érkezett az USA-ba a világ legnépesebb országából, mint 2018 hasonló időszakában. Mindeközben ezeknek a termékeknek a szlovák és a cseh exportja a tengerentúlra majdnem a háromszorosára nőtt, márpedig Csehország esetében ez 200 millió dolláros ugrást jelent.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
