Annyira elszállt Kínában a sertéshús ára az országban pusztító sertéspestis miatt, hogy a kormány úgy döntött, bedobja a piacra a központi sertéshús-tartalékokat, hogy enyhítsen a dráguláson. A döntésben szerepet játszik az is, hogy közeleg a Kínai Népköztársaság alapításának 70. évfordulója, és Kínában a nemzeti ünnepek alatt mindig megugrik a disznóhús fogyasztása, mivel a kínai konyhában a disznó előszeretettel alkalmazott hozzávaló.
A kormánynak a politikai stabilitás fenntartása szempontjából is húsba vágó a disznóhiány kezelése.
A kormány augusztusban bejelentette, hogy tenyésztési kvótákat fognak bevezetni, és állami pénzből fogják támogatni a bajba került gazdákat. Korábban helyi szinten a kisebb telepek bezárását támogatta a központi kormány, ezen azonban azóta változtattak és mindenféle tenyésztést támogatnak.
A kínai közösségi médiában sokan kritizálták, hogy miközben a kormány Donald Trumpot kiszámíthatatlannak nevezi, rajtuk is legalább annyira nehéz kiigazodni abban, ahogy a disznóválságot kezelik. A cenzoroknak az olyan új kifejezések kiirtásával is sok dolguk volt, mint a “disznószabadság”, amit akkor használnak, ha valakinek nem kell változtatnia az étrendjén a disznó drágulása miatt.
Csütörtökön a stratégiai disznóhústartalék menedzsmentjéért felelős állami szerv összesen 10 ezer tonna disznóhúst fog elárverezni, egy licitáló összesen legfeljebb 300 tonna húshoz juthat hozzá.
Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics elemzője a BBC-nek azt mondta,
rövid távon az iparágnak segítséget jelenthet az aukció, azonban annak nem sok esélyét látja, hogy megállítsa a drágulást, azt ugyanis csak a járvány megszüntetésével lehetne elérni.
Szintén nehezíti a helyzetet, hogy az egy hétnyi munkaszünettel együtt járó nemzeti ünnep után hamar itt van a januári kínai új év, amikor szintén jelentősen meg fog ugrani a kereslet.
A kínai stratégiai disznótartalékról a nyugati médiában elég sokféle, néha egymással ellentmondó információt lehet olvasni. A Guardian cikke szerint a központi tartalék a hetvenes évek óta létezik, és államtitok, hogy pontosan mennyi disznóhúst tárolnak ott. A BBC és a Washington Post cikke szerint viszont 2007-ben hozták létre a központi tartalékot, miután egy hasonlóan komoly járvány miatt egy év alatt 87 százalékkal ugrott meg a disznóhús ára az országban.
A Capital Economics BBC-nek nyilatkozó elemzője szerint a tartalék nagyjából négy napnyi kínai fogyasztás fedezésére lenne elegendő. Mivel a fagyasztott disznóhúst sem lehet bármennyi ideig tárolni, a csütörtöki árverésen is részben angol, amerikai, francia és dán importhúst fognak áruba bocsátani.
Kína állítja elő és fogyasztja el a legtöbb sertéshúst a világon, a kínai húsfogyasztás kétharmadát teszi ki a disznóhús fogyasztása. A afrikai sertéspestist annak ellenére sem tudják leküzdeni, hogy a járvány tavaly augusztusi kitörése óta 1,2 millió disznót vágtak le az országban, és összesen csaknem az állomány harmada, nagyjából 100 millió disznó pusztult el.
Az ábrán a rózsaszín és piros négyzetek jelölik a sertéspestis megjelenését, a kék vonallal körbekerített területek pedig egybefüggő fertőzött zónának számítanak. Forrás: FAO.
A járvány emberekre nem jelent veszélyt, ugyanakkor a disznóállományt olyan mértékben pusztítja, hogy Kínában augusztusig egy év alatt csaknem 47 százalékkal nőtt a disznóhús átlagos ára a kínálat visszaesése miatt. A kínai adatok megbízhatóságát ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy a hivatalos inflációs adaton nem érződött meg annyira jelentősen a disznóhús drágulása.
A mezőgazdaságra és élelmiszeriparra specializálódott pénzügyi cég, a Rabobank előrejelezése alapján Kína a teljes disznóállományának akár a 70 százalékát is elveszítheti. Ez nagyjából 350 millió disznó, ami a világ teljes állományának negyedét teszi ki.
A kínai fejlemények közben a disznóhús globális piacára is hatással vannak. Jelentősen megugrott például a Kínába irányuló export, a legtöbb hús Spanyolországból és Németországból jön, ugyanakkor a kínai kínálat kiesése a globális kínálatban is érezteti a hatását a világpiaci ár növekedésén keresztül. Az elmúlt hetekben az afrikai sertéspestis a Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában is felütötte a fejét, Vietnámban pedig hónapok óta nem javul a helyzet, így hosszabb távon is maradhat a drágulás a világpiacon.
A sertéspestis Magyarországon is probléma, és bár egyelőre a hatóságok szerint csak a vaddisznókban jelent meg a betegség, országszerte történnek házisertéstelep-kiirtások, és a minisztériumban készült terv a háztáji sertések leölésére is.
A KSH adatai alapján egyébként az látszik, hogy áprilistól kezdve a korábbi szinthez képest látványosan nőni kezdett a sertéshús felvásárlási ára.
A Nemzeti Agrárkamara júliusi közleménye szerint a magyar kiskereskedelmi árakba még nem gyűrűzött be az afrikai sertéspestis világpiaci hatása, viszont az élősertést már drágábban tudták megvenni a tenyésztők. Ez egyrészt a boltok polcaira kerülő hús drágulását vetíti előre, másrészt az agrárkamara attól tart, hogy a hús felvásárlási és így fogyasztói ára nem emelkedett olyan mértékben, ami a növekvő bekerülési költségeket – élősertés, munkaerő, energia stb. – fedezi, ami miatt sok vágóhíd és a velük kapcsolatban álló termelői kör nehéz helyzetbe kerülhet.
Világ
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
