Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. szeptember 20. 14:38 Világ

Kína a stratégiai disznóhús-tartalékhoz nyúl, olyan súlyos a sertéspestis miatt a helyzet

Annyira elszállt Kínában a sertéshús ára az országban pusztító sertéspestis miatt, hogy a kormány úgy döntött, bedobja a piacra a központi sertéshús-tartalékokat, hogy enyhítsen a dráguláson. A döntésben szerepet játszik az is, hogy közeleg a Kínai Népköztársaság alapításának 70. évfordulója, és Kínában a nemzeti ünnepek alatt mindig megugrik a disznóhús fogyasztása, mivel a kínai konyhában a disznó előszeretettel alkalmazott hozzávaló.

A kormánynak a politikai stabilitás fenntartása szempontjából is húsba vágó a disznóhiány kezelése.

A kormány augusztusban bejelentette, hogy tenyésztési kvótákat fognak bevezetni, és állami pénzből fogják támogatni a bajba került gazdákat. Korábban helyi szinten a kisebb telepek bezárását támogatta a központi kormány, ezen azonban azóta változtattak és mindenféle tenyésztést támogatnak.

A kínai közösségi médiában sokan kritizálták, hogy miközben a kormány Donald Trumpot kiszámíthatatlannak nevezi, rajtuk is legalább annyira nehéz kiigazodni abban, ahogy a disznóválságot kezelik. A cenzoroknak az olyan új kifejezések kiirtásával is sok dolguk volt, mint a “disznószabadság”, amit akkor használnak, ha valakinek nem kell változtatnia az étrendjén a disznó drágulása miatt.

Csütörtökön a stratégiai disznóhústartalék menedzsmentjéért felelős állami szerv összesen 10 ezer tonna disznóhúst fog elárverezni, egy licitáló összesen legfeljebb 300 tonna húshoz juthat hozzá.

Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics elemzője a BBC-nek azt mondta,

rövid távon az iparágnak segítséget jelenthet az aukció, azonban annak nem sok esélyét látja, hogy megállítsa a drágulást, azt ugyanis csak a járvány megszüntetésével lehetne elérni.

Szintén nehezíti a helyzetet, hogy az egy hétnyi munkaszünettel együtt járó nemzeti ünnep után hamar itt van a januári kínai új év, amikor szintén jelentősen meg fog ugrani a kereslet.

A kínai stratégiai disznótartalékról a nyugati médiában elég sokféle, néha egymással ellentmondó információt lehet olvasni. A Guardian cikke szerint a központi tartalék a hetvenes évek óta létezik, és államtitok, hogy pontosan mennyi disznóhúst tárolnak ott. A BBC és a Washington Post cikke szerint viszont 2007-ben hozták létre a központi tartalékot, miután egy hasonlóan komoly járvány miatt egy év alatt 87 százalékkal ugrott meg a disznóhús ára az országban.

A Capital Economics BBC-nek nyilatkozó elemzője szerint a tartalék nagyjából négy napnyi kínai fogyasztás fedezésére lenne elegendő. Mivel a fagyasztott disznóhúst sem lehet bármennyi ideig tárolni, a csütörtöki árverésen is részben angol, amerikai, francia és dán importhúst fognak áruba bocsátani.

Kína állítja elő és fogyasztja el a legtöbb sertéshúst a világon, a kínai húsfogyasztás kétharmadát teszi ki a disznóhús fogyasztása. A afrikai sertéspestist annak ellenére sem tudják leküzdeni, hogy a járvány tavaly augusztusi kitörése óta 1,2 millió disznót vágtak le az országban, és összesen csaknem az állomány harmada, nagyjából 100 millió disznó pusztult el.

Az ábrán a rózsaszín és piros négyzetek jelölik a sertéspestis megjelenését, a kék vonallal körbekerített területek pedig egybefüggő fertőzött zónának számítanak. Forrás: FAO.

A járvány emberekre nem jelent veszélyt, ugyanakkor a disznóállományt olyan mértékben pusztítja, hogy Kínában augusztusig egy év alatt csaknem 47 százalékkal nőtt a disznóhús átlagos ára a kínálat visszaesése miatt. A kínai adatok megbízhatóságát ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy a hivatalos inflációs adaton nem érződött meg annyira jelentősen a disznóhús drágulása.

A mezőgazdaságra és élelmiszeriparra specializálódott pénzügyi cég, a Rabobank előrejelezése alapján Kína a teljes disznóállományának akár a 70 százalékát is elveszítheti. Ez nagyjából 350 millió disznó, ami a világ teljes állományának negyedét teszi ki.

A kínai fejlemények közben a disznóhús globális piacára is hatással vannak. Jelentősen megugrott például a Kínába irányuló export, a legtöbb hús Spanyolországból és Németországból jön, ugyanakkor a kínai kínálat kiesése a globális kínálatban is érezteti a hatását a világpiaci ár növekedésén keresztül. Az elmúlt hetekben az afrikai sertéspestis a Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában is felütötte a fejét, Vietnámban pedig hónapok óta nem javul a helyzet, így hosszabb távon is maradhat a drágulás a világpiacon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj korszak jöhet a hentesnél: a sertéshús drágább lehet, mint a marhaMár hónap alatt akár hatvan százalékkal is drágulhat a sertéshús ára Magyarországon a Kelet-Ázsiában egyre inkább terjedő sertéspestis miatt.

A sertéspestis Magyarországon is probléma, és bár egyelőre a hatóságok szerint csak a vaddisznókban jelent meg a betegség, országszerte történnek házisertéstelep-kiirtások, és a minisztériumban készült terv a háztáji sertések leölésére is.

A KSH adatai alapján egyébként az látszik, hogy áprilistól kezdve a korábbi szinthez képest látványosan nőni kezdett a sertéshús felvásárlási ára.

A Nemzeti Agrárkamara júliusi közleménye szerint a magyar kiskereskedelmi árakba még nem gyűrűzött be az afrikai sertéspestis világpiaci hatása, viszont az élősertést már drágábban tudták megvenni a tenyésztők. Ez egyrészt a boltok polcaira kerülő hús drágulását vetíti előre, másrészt az agrárkamara attól tart, hogy a hús felvásárlási és így fogyasztói ára nem emelkedett olyan mértékben, ami a növekvő bekerülési költségeket – élősertés, munkaerő, energia stb. – fedezi, ami miatt sok vágóhíd és a velük kapcsolatban álló termelői kör nehéz helyzetbe kerülhet.

Világ disznóhús drágulás Kína mezőgazdaság sertés sertéspestis Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2019. október 13. 17:18 Világ

Abban próbáljuk másolni a németeket, ami nekik is egyre kevésbé megy

A német duális szakképzés sikertörténete az utóbbi tíz évben hanyatlásba fordult, a cégek egyre nehezebben tudnak diákokat felvenni.

Stubnya Bence
2019. október 12. 18:28 Adat, Világ

Nincs olyan kontinens, ahol ne lenne otthon a 20 legszennyezőbb vállalat

A hatvanas évek óta tudott róla az olajipar, hogy klímaváltozást okoznak a termékei, egy civilszervezet szerint ezért felelőssége van a folyamat megállításában is.

Torontáli Zoltán
2019. október 11. 14:47 Vállalat, Világ

Embertelenebbek lesznek a helyi vállalkozók, ha sok multi jelenik meg egy országban

Olyan felmérés jelent meg, amely ugyan mexikói adatokat dolgoz fel, de a következtetések jó része Kelet-Európára is érvényesnek tűnik.

Fontos

Hajdu Miklós
2019. október 12. 12:09 Közélet

Egymáshoz hasonló településeken sem hoznak több pénzt a fideszes polgármesterek

Akkor sem látszik, hogy a kormánypárti vezetésű önkormányzatok jobb anyagi körülmények között működnének, ha egymáshoz sok szempontból hasonló fideszes és a kormánypárton kívüli vezetésű településeket összemérve vizsgáljuk meg a kérdést.

Jandó Zoltán
2019. október 11. 16:00 Közélet, Vállalat

Tízmilliárdokat költött Borkai városában telkekre az Audi

Kifejezetten sokat áldozott az Audi azokra a korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja épült fel.

Bucsky Péter
2019. október 11. 07:01 Közélet

Gazdagabbak a fideszes kerületek, de az ellenzékiek jobban gyarapodnak

Vagyonosabbak az önkormányzatok és jobban lehet keresni a kormánypárt által vezetett fővárosi kerületekben, de az ellenzékiek lakossága gyorsabban nő.