Magyarországon az emberek kevesebb mint fele gondolja csak, hogy a klímaváltozást az emberiség okozza, de több mint háromnegyedük aggódik miatta – derült ki egy friss felmérésből, amit az ENSZ decemberben megrendezendő éves nemzetközi klímakonferenciája (COP24) előtt készítettek.
A felmérés az Európai Beruházási Bank (EIB) megbízásából készült, most először, és a YouGov brit közvélemény-kutató cég végezte el 25 ezer, köztük ezer magyar állampolgár megkérdezésével.
Az eredmények szerint Európában jelentős az észak-dél megosztottság a klímaváltozásról való vélekedés tekintetében. A dél-európaiak kifejezetten aggódnak az éghajlatváltozás következményei miatt és sokkal inkább közeli fenyegetésnek érzik, mint északi társaik, akik kevésbé vannak meggyőződve róla, hogy az emberi tevékenységek katalizálják ezt a klímaváltozás folyamatát.
Magyarország valahol a középmezőnyben helyezkedik el, nálunk a megkérdezettek 48 százaléka gondolja, hogy az emberek okozzák az éghajlatváltozást.
A legtöbben az olaszok, a szlovákok, a spanyolok, a portugálok és a görögök, míg legkevesebben az észtek, a lettek, a hollandok, a litvánok és a belgák gondolják, hogy az emberiségnek köze van a klímaváltozás folyamatához.
A legtöbb tagországban ugyanakkor a többség egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozás már most is veszélyt jelent. A legtöbben Portugáliában, Szlovéniában, Cipruson és Spanyolországban látják így. A legkevesebben Hollandiában látják aktuális veszélynek az éghajlatváltozást, ahol csak 38 százalék vélekedett így. Magyarország ez esetben is a középmezőnyben van, a megkérdezettek 52 százaléka látja úgy, hogy már ma is veszélyt jelent ránk a globális felmelegedés.
Észtország kivételével ugyanakkor minden tagállamban aggódnak miatta: Portugáliában, Cipruson és Görögországban a megkérdezettek több mint 90 százaléka, míg Magyarországon 76 százalék.
A felmérésben az uniós nézeteket az amerikai és a kínai vélekedéssel is összevetették, amelyből kiderült, hogy az európaiak jobban aggódnak a klímaváltozás miatt, mint amerikai és kínai társaik. Emellett az eredményekből az is kijött, hogy az amerikaiak között vannak a legtöbben, akik nem hisznek benne vagy megkérdőjelezik a klímaváltozást (14 százalék). Az EU-ban ezen állampolgárok aránya 7, míg Kínában csak 3 százalék.
Világ
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Fontos
Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság
A magyar tulajdonban lévő egészségügyi beszállító cégek lehetnek a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésének vesztesei. Több vállalat is elhagyhatja a piacot.
Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában
Az európai piac összeomlása miatt lett közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges a Gazprom orosz gázóriás.
Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás
Mert már régen az. A magyar futballban soha nem alakult ki valódi szponzoráció. A Fidesz hatalomra kerülését követően a baráti pénzeket a politikai motiváció váltotta fel.
