A magyar vásárlóerő és a hagyományos cipőkereskedelem válságáról is árulkodik a Salamander kivonulása
A hagyományos kiskereskedelmi üzleti modellek problémáiról legalább annyira árulkodik a német Salamander cipőkereskedő magyarországi kivonulása, mint a lakossági kereslet kiszáradása miatti általános kiskereskedelmi pangásról.
Mi történt? A Salamander cipőáruházlánc szerdán Facebook-posztban jelentette be, hogy bezárja az összes boltját, és kivonul Magyarországról, egyben az összes termékét leárazva végkiárusításba kezd.
Számokban: a magyar piacon a rendszerváltás óta jelen lévő német tulajdonú cég az elmúlt öt év mindegyikében veszteségesen működött.
- Habár 2022-re a cég árbevétele visszakapaszkodott oda, ahol a covid első évének zuhanása előtt volt, a tavalyi 181 milliós vesztesége még mindig jóval masszívabb volt, mint a 2020 előtti évek veszteségei.
- 19 bolt zár be hamarosan, amelyből 13 budapesti, az áruházlánc 83 főt foglalkoztatott összesen.
Tágabb kontextus: a kivonulás közvetlen hátterében a német anyacég, az Ara Group pénzügyi problémái állnak, a Salamander átszervezése után ők az Ara Shoes nevű márkájukra szeretnének koncentrálni.
- A cég Ausztria mellett a magyar, a cseh és a szlovák piacról is kivonul, Németországban pedig átszervezik, és új tulajdonost keresnek az áruházláncnak – írta az osztrák Der Standard június végén.
- Nem ez a németországi Salamander első csődeljárása, 2009-ben ugyanis az Ara Group éppen egy ilyen után vette meg a céget az előző tulajdonosától az Rtl.de cikke szerint.
Igen, de: az anyacég problémái a cipőkiskereskedelem általánosabb problémáival vannak összefüggésben.
- Csaknem az összes piaci szereplő megszenvedte a járványt, most pedig a magas infláció miatt visszaeső kereslet okoz kihívást – jegyezte meg a Der Standard cikke.
- De olyan hosszú távú trendek is nehezíti a cipőkereskedők helyzetét, mint az online szereplők erősödése, valamint hogy a ruha- és sportszerkereskedők is agresszívabban nyomulnak be a piacaikra.
Felülnézet: a járvány utáni időszak számos kiskereskedelmi szegmens erőviszonyait forgatta fel, és ez alól a ruházati és cipőboltok sem jelentettek kivételt. Ahogy arról nemrég a Pénzcentrum.hu részletesebben is írt, 2019 és 2022 között az ilyen boltok csaknem ötöde zárt be.
- Pedig az átlagos inflációhoz képest a cipők drágulása nem volt kiemelkedő, a KSH „lábbeli” kategóriában 2022-ben 4,8 százalékos drágulást mért, így inkább arról van szó, hogy a lakosság a cipővásárlás elhalasztásával próbálja ellensúlyozni más kiadásainak emelkedését.
Mi várható? A statisztikai hivatal adatai szerint májusban 12,3 százalékkal csökkent a boltok forgalma Magyarországon, a textil, ruházati és lábbeli üzletek forgalma pedig ennél is jobban, körülbelül 16 százalékkal.
- Utóbbi kategóriában a visszaesés májusban már a hatodik hónapja tartott ki, és az előrejelzések szerint csak az év végén stabilizálódhat a lakosság vásárlóereje.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
