Huszonöt milliárd dollárt ajánlott egy közel-keleti és ázsiai befektetőkből álló csoport a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA), ha az átengedi számukra két versenysorozat szervezését. A FIFA elnöke, Gianni Infantino erről még márciusban tájékoztatta a szövetség vezetését, amelynek tagjai a The New York Times beszámolója szerint teljesen ledöbbentek az összeg nagyságától. A szervezet bevétele ugyanis jelenleg négy évente is csak az ötöde ennek. Még az az UEFA is csak évi 4-5 milliárd dollárból gazdálkodhat, amelynek minden évben milliárdokat hoz a Bajnokok Ligája.

Infantino azonban túl sok részletet nem árult el arról, miért is fizetnének ennyit a rejtélyes befektetők. Az ajánlat állítólag két sorozatra szólt: a klubvilágbajnokságra, amit teljesen átalakítottak volna, illetve egy egyelőre nem létező, nemzeti csapatok részvételével rendezett tornára. A kiosztott leírásban a 25 milliárdos összeg egyébként nem is szerepelt, azt csak szóban említette meg az elnök.

Több konkrétumot a klubvilágbajnokság tervezett átszabásáról nem lehet tudni. Ez jelenleg egy hétcsapatos verseny, amelyen az egyes kontinensek klubtornáinak előző idénybeli győztesei indulhatnak, és ami évi 100 millió dollárt hoz a FIFA-nak. A befektetők ehelyett állítólag négyévente egy világbajnoksághoz hasonló lebonyolítású sorozatot terveztek, amelyre csak Európából tucatnyi klubcsapatot vártak.

A másik sorozatról csak annyit lehet tudni, hogy az Európa- és a világbajnokságokhoz hasonlóan lett volna előselejtezője, egy regionális (vélhetően kontinentális) köre és egy végső szakasza, ahol a legjobb nemzeti tizenegyek mérhetik össze tudásukat.

Infantino támogatta a konstrukciót, amiben vélhetően szerepet játszik, hogy a szövetség korrupciós botránya után megválasztott elnök a bevételek és nyereség radikális növelését ígérte. A 2019-es újraválasztására hajtó Infantinónak azonban ezen a területen egyelőre nem sikerült még eleget előre lépnie.

Ez most sem változott, a szövetség vezetősége ugyanis lesöpörte az asztalról a javaslatát. Állítólag kevesellték a rendelkezésre álló információt, ahhoz pedig túl nagy üzletről volt szó, hogy kellő körültekintés nélkül belevágjanak.

De legalább ilyen erős érv lehetett, hogy az ajánlat elfogadása a FIFA teljes eddigi üzleti modelljével szakított volna. Jelenleg ugyanis a nemzetközi szövetség (akárcsak a kontinentálisak, például az európai UEFA) maga szervezi a sorozatokat, és csak a kapcsolódó jogokat értékesíti. Szponzorokat gyűjt, jegyeket ad el, és szerződéseket köt a sorozatok közvetítésére. A most lerakott koncepció szerint azonban mindent ki kellett volna engedniük a kezükből, még arról sem dönthettek volna, hol legyen a klubvilágbajnokság.

A gyakorlat egyébként nem lenne példa nélküli a sportvilágban. A Forma-1 esetében például már évtizedek óta így működik a rendszer. Bernie Ecclestone miután a nyolcvanas években elkezdte eladhatóvá tenni a sorozatot, a kilencvenes évek elején megállapodást kötött a Nemzetközi Automobil-szövetséggel (FIA) arról, hogy a kereskedelmi jogok hasznosításának lehetőségét az általa vezetett vállalatok kapják meg 100 évre. A szerződést 2001-ben a 2011 és 2110 közötti időszakra is meghosszabbították.

Ecclestone cégei azóta többször tulajdonost cseréltek (legutóbb másfél éve), de az F1-et azóta is a vállalatcsoport szervezi, az FIA a bevételeknek csak egy töredékét kapja. Ahogy a csapatok is, amiből az elmúlt évtizedekben számtalanszor volt már konfliktus, az istállók nem egyszer konkurens sorozat indításával is fenyegetőztek.

Ha a FIFA vezetése nem utasítja vissza az ajánlatot, akkor valószínűleg hasonló lett volna a helyzet a labdarúgásban is. A klubok, különösen az európaiak ugyanis eléggé kiakadtak, amikor eljutott hozzájuk Infantino javaslatának a híre, illetve az, hogy a fejük felett akartak dönteni. Az élcsapatok már így is sokat panaszkodtak, hogy a játékosaik túlterheltek, nincs idejük regenerálódni és edzeni. Sok konfliktus volt abból, hogy egy együttes nem engedte el futballistáját a válogatottba. Jelen állás szerint pedig 2024-ig nem is hajlandóak a csapatok új sorozatban részt venni. Márpedig a rejtélyes befektetők már 2021-ben elindították volna a megújított klubvilágbajnokságot.

Mindenesetre az, hogy a FIFA elnök komolyan vett egy ilyen ajánlatot elég jól mutatja a futball-gazdaság visszásságait. Egyes üzleti körök teljesen esztelen összegeket költenek futballra, ami fenntarthatatlanná teheti a sportág működését. Ennek előjelei klubszinten már meg is mutatkoztak.

Miközben egyre nagyobb az igény arra, hogy ésszerű keretek között tartsák a klubok költéseit, és az elmúlt években már törekvések is voltak erre, a milliárdos csapattulajdonosok teljesen irracionális gazdálkodás irányába tolják el saját klubjaikat. Mivel ez utóbbi esztelen költekezés hosszabb távon versenyelőnyt jelent, hasonló stratégiába hajszolja azokat is, akiknek nincsenek kimeríthetetlen forrásai.

A játékostranszfereknél ez már most is elég jól látszik. Korábban írtunk róla, hogy az öt legnagyobb európai bajnokság (a “big 5″) csapatai ugyan mindig többet költöttek, mint amennyi bevételük volt ilyen forrásból, de ez a különbség egyre nagyobb. Míg 5-10 évvel ezelőtt jellemzően 300-500 millió euróval fordítottak többet játékosvásárlásra, mint ami eladásokból befolyt, ez a különbség viszont 2017-ben meghaladta az egymilliárdot.

Ez egyelőre azért nem ütött vissza, mert számviteli okokból játékosvásárlásokra fordított összeg elszállása rövidtávon nem okoz veszteséget, csak hosszútávon jelentkezik az eredménycsökkentő hatása.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat FIFA futball klubvilágbajnokság labdarúgás uefa Olvasson tovább a kategóriában