Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. augusztus 29. 07:32 Tech

Végre elkezdődhet a kísérleti állatok használatának érdemi csökkentése

Az új kozmetikai és drogériai termékek forgalomba hozatalának egyik szigorú követelménye, hogy a szer emberi bőrre való kedvezőtlen hatásait előzetes tesztekkel ki kell zárni. Egészen mostanáig erre nem nyílt más gyakorlati lehetőség, mint az állatkísérletek sora. Két cég, a világ vezető vegyipari vállalatának számító német BASF, illetve az ízesítőket és illatosítókat fejlesztő svájci székhelyű Givaudan azonban most előállt egy olyan megoldással, amelynél nem kell állatokat bevonni a tesztekbe.

Kidolgoztak egy háromlépcsős, laborban elvégezhető tesztsorozatot, amely nemcsak állatbarát, hanem a fejlesztők szerint még megbízhatóbb eredményt is hoz az állatkísérleteknél. Ez az első olyan megoldás, amely teljeskörű, és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is hivatalosan elfogadta. Ahogy a Chemistry World írja, Európában évente 40 ezer állatot használnak fel kozmetikai célú bőrérzékenységi vizsgálatokra, és bár ez csak töredéke annak az évi 10,5 millió állatnak, amellyel különböző kutatási projektekben tesztelni kell, a lépés jelentősége óriási. Az első szintetikus tesztsorozatot ugyanis a remények szerint sok hasonló fogja követni, amellyel hosszabb távon érdemben lehet csökkenteni a kísérleti állatok alkalmazását.

Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a különböző tudományterületeken hosszú évek munkájára volt szükség. Azt ugyanis egyáltalán nem könnyű megérteni és modellezni, hogy a bőrre kerülő vegyi anyag milyen biokémiai reakciósorozatot indít be, amely végül az allergiás bőrreakcióban ölt testet.

A kutatók egy olyan szintetikus heptapetidekből álló környezetet fejlesztettek, amellyel meg lehet mondani, hogy egy vegyi anyag képes-e kötődni a bőrfelületen található fehérjékhez – ez az első fontos feltétele a bőrérzékenység kialakulásának, és ez egyben a háromlépcsős tesztsorozat első lépése is. A második labortesztben azt nézik meg, hogy az úgynevezett dendritikus sejtek működésében milyen változásokat indít be az anyag, ezzel szintetikus módon meg tudják határozni a szervezet immunválaszát. A harmadik tesztben pedig azt állapítják meg, hogy a szer hatására megváltozott fehérjék stresszt vagy sérülést okoznak-e.

Ezzel a három teszttel lényegében meg lehet mondani, hogy egy eddig ismeretlen anyagra mennyire érzékeny választ ad az emberi bőr, és mindeközben egyetlen kísérleti állatot sem kell bevonni.

A BASF és a Givaudan a fenti mintára alapozva további tesztsorozatokon dolgozik, az egyik cél például a légzőszerveken keresztüli mérgezés lehetőségének állatok nélküli megbízható vizsgálata lesz.

A most elfogadott bőrérzékenységi vizsgálat fejlesztése egyébként 15 éve kezdődött, és a kutatók azt mondják, akkor a bonyolult folyamat egyetlen lépését sem voltak képesek állatok igénybevétele nélkül modellezni. Az OECD is csak 2014-ben publikálta azt az úgynevezett AOP (adverse outcome pathway, magyarra fordítva körülbelül: kedvezőtlen kimenetelű eseménysorozat) szabványt, amiben pontosan lefektették, hogy általánosságban milyen biológiai és biokémiai reakciók-események hogyan vezetnek a bőrallergiás reakciókhoz. Egészen odáig ugyanis még ez sem volt egyértelmű.

A BASF/Givaudan fejlesztés az AOP alapú kutatások egyik fontos állomása. Az OECD azóta több mint egy tucat AOP-t határozott meg, illetve hagyott jóvá, de több százon dolgozik ma is.

Egy 2010-es uniós direktíva egyértelmű célként jelöli meg az állatkísérletek körének csökkentését, és bár a fenti szintetikus eljárások hiányában is fokozatosan csökkent az igénybe vett állatok száma, a hasonló megoldások vihetnek közelebb érdemben a célhoz. A kutatók ma sem állítják, hogy az állatkísérletek akár hosszabb távon teljes mértékben leépíthetők lesznek, mert főleg az orvosi kutatásoknál ma még elképzelhetetlenül bonyolultnak tűnik a kiváltásuk. A bőrérzékenységhez hasonló egyszerűbb teszteknél azonban már reális esély látszik erre, sőt a laboreljárások mellett/helyett sok esetben azon is dolgoznak, hogy számítógépes szimulációkkal futtassák le a teszteket.

Az állatok kiváltásának az állatvédelmi és állatjóléti törekvések mellett komoly gazdasági oka is van, a kísérleti állatok tenyésztése és globális ellátása ugyanis egyre nagyobb pénzügyi és logisztikai terhet ró a kutatási projektekre, és ahogy a koronavírus-járvány is megmutatta, az ellátási láncot a hasonló események könnyen darabokra szakíthatják.

Tech állatkísérlet BASF bőrérzékenység Givaudan kozmetikum kutatás labor vegyipar Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Váczi István
2021. szeptember 21. 09:19 Támogatói tartalom, Tech

Villany-hibrid mozdonyokkal lép új szintre a magyar vasúti árufuvarozás

Klímavédelmi okokból növelni kellene a vasút árufuvarozási részarányát, de ez nehéz a nem villamosított pályahálózaton. Erre a problémára nyújt megoldást a villany-hibrid technológia.

Bucsky Péter
2021. szeptember 13. 12:20 Támogatói tartalom, Tech

Magyar cég fejlesztésével dugók nélkül, balesetmentesen közlekedhetnek a jövő járművei

Az önvezető autók álmát régóta hajszolja az emberiség, de a teljes önvezetés még mindig igen mesze van. Az intelligens közlekedés azonban már a küszöbön áll: már ma is több százezer olyan autó közlekedik az európai utakon, amelyek egymással és az infrastruktúrával is képesek kommunikálni egy új technológiának köszönhetően, amelynek feltételeit majd egy évtizede kezdték el megteremteni.

Bucsky Péter
2021. szeptember 9. 06:04 Tech

Kihal az autókból az egyik legjobb élmény, a kézi sebességváltás – nem egészen környezetbarát módon

Az elektromos autók korszakának igazi kezdetéig nyolc-tíz év maradt, és ez az automata váltók nagy korszaka lehet.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.