Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Magyarország abban a különleges helyzetben van, hogy az ide települő autógyárak döntően prémium termékeket gyártanak, így aztán maguk az üzemek is a legfejlettebb technológiákat alkalmazzák a termelés során. Különben nyilvánvalóan nem tudnák megfelelő minőségben legyártani a járműveket és az alkatrészeket.

Ezért aztán elképesztő high-tech megoldásokat használnak még olyan hétköznapinak tűnő esetekben is, mint a gépek üzemeltetése és karbantartása. Ezeknek az úgynevezett gyártástámogató feladatoknak az áttekintésével folytatjuk az autógyárak működésének bemutatását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBemutatjuk, hogyan működik egy autógyár valójábanKorszerű körülmények között végzett biztos, de kemény munkára számíthatnak az autógyárakba jelentkező dolgozók, amit nem veszélyeztetnek sem a robotok, sem az elektromos autók.

Külön iparág a gyárüzemeltetés és -karbantartás

A gyárak folyamatos működéséről nem maguk az autóipari cégek, hanem az erre szakosodott vállalatok gondoskodnak. Hogy miért van ez így, arra a magyarázat teljesen észszerű:

egy karbantartási vagy üzemeltetési hibából adódó leállás óriási kiesést okozhat az autógyárnak, amit senki se fog megtéríteni neki, hacsak nem bízza ezeket a tevékenységeket egy külső vállalkozóra, aki baj esetén felelőssé tehető.

Az iparvállalatoknál nagyjából a hatvanas években terjedt el az úgynevezett tervszerű megelőző karbantartás (TMK) rendszere. Ekkorra váltak olyan bonyolulttá a gyári berendezések, hogy azokat a rajtuk dolgozó munkások már nem tudták javítani, a nagyüzemi sorozatgyártás terjedésével pedig egy gép kiesése egyre nagyobb problémát okozott. A cél tehát az volt, hogy megelőzzék a váratlan leállásokat, vagy legalább minél tovább üzemeltetni tudják a berendezéseket.

A nagy autógyárak azonban a fentebbi ok miatt már ekkor is inkább kiszervezték ezeket a feladatokat külsős cégeknek, válaszolta kérdésemre Dákai Ferenc, a jármű- és gépipari gyártástámogatást végző Leadec magyarországi leányvállalatának ügyvezetője. Nem meglepő tehát, hogy a kilencvenes években, amikor megnyitottak az első magyarországi autógyárak, megjelentek az országban az üzemeket működtető és karbantartó cégek is.

Közéjük tartozik a Leadec is, amely a gyáregységek üzemeltetésétől, a műszaki tisztításon, a berendezések telepítésén és karbantartásán keresztül az energiaellátás biztosításáig mindenféle szolgáltatással támogatja a prémium autómárkák gyárait.

Tablet, okosóra és adatszemüveg egészíti ki a szerszámos ládát

A felső kategóriás autógyárakban dolgozó technikusok a nyomtatott formátumú gépkönyvek és üzemnaplók helyett már évek óta tableteken követik a berendezések működését és a karbantartások, javítások lépéseit. Sőt, Dákai Ferenc elmondta, hogy a munkatársaik már okosórákat is használnak ugyanebből a célból, de az igazi áttörést egy új fejlesztés jelenti, az úgynevezett adatszemüveg.

Egy ilyen szemüveget viselve a dolgozók csak ránéznek egy berendezésre, és azonnal láthatják a gép fontosabb adatait és a szerelési dokumentációt. Az adatszemüveges megoldás egyelőre még tesztfázisban van, de már most is használnak olyan változatokat, amelyek segítségével videokonferencia-hívásokat indíthatnak a karbantartók a munkájuk során, és megvitathatják a tennivalókat a kollégáikkal.

Fotó: Leadec

Ezt az újítást részben az Európa-szerte jelentős toborzási nehézségek motiválták, ugyanis a legfőbb előnye egy ilyen szemüvegnek, hogy a használata közben a technikus mindkét keze szabad marad, és így sokkal hatékonyabban tud dolgozni. Ráadásul nem csak maguk a munkafolyamatok gyorsíthatók, hanem a tudásáramlás is hatékonyabb, például az azonnal elérhető interaktív útmutatóknak és a már említett videokonferenciázásnak köszönhetően. Másrészt a dolgozók számára is motiváló, hogy olyan csúcstechnológiával dolgozhatnak, amelyeknek a lecsorgása az átlagos karbantartói munkahelyekre még hosszú évekig fog tartani.

A Leadec egyik munkatársa még két évre becsülte, amire valóban el fog terjedni az adatszemüveg. A prototípus már működik, igaz, az egész napos viselethez még elég súlyos. A valódi akadály meglepő módon egyelőre inkább az, hogy az üzemcsarnokokban nincs megfelelő sávszélességű internet-kapcsolat a szemüveg gyors és stabil működéséhez. És persze kell némi idő ahhoz is, amíg a dolgozók is levetkőzik a kezdeti ellenérzéseiket és hozzászoknak az új szerkezethez. Ez már inkább hozzáállás kérdése, mert a képzési igénye minimális.

A takarítás is felkészülést igénylő, felelősségteljes munka

Nemcsak a karbantartók és a technikusok dolgoznak különleges eszközökkel és részesülnek speciális képzésben, mielőtt valóban hozzákezdenek a munkájukhoz az üzemekben, hanem minden alkalmazott. Az úgynevezett műszaki takarítást is speciálisan kiképzett munkaerő végzi, ugyanis komoly anyagi és biztonsági kockázatot jelent, ha nincs kellő tisztaság bizonyos gyárcsarnokokban.

A hanyag takarítás lehetséges következményei közül az a legkevesebb, hogy ha nem sikerül tökéletesen egy szennyeződés miatt egy felső kategóriás autó fényezése, akkor azt már nem lehet értékesíteni. Sokkal nagyobb gond lehet abból, hogy egyre több karosszériaelem készül alumíniumból, aminek a pora robbanásveszélyes (a közelmúltban például egy kínai járműipari üzemben legalább 65 ember halálát okozta az alumínium porrobbanása).

A külső és belső képzések tehát rendkívül fontosak a gyártástámogató cégeknél. Marion Hebach, a világszerte több mint kétszáz telephellyel működő Leadec kommunikációs igazgatója elmondta, hogy mindenütt ugyanazokon az oktatási programokon vesznek részt a dolgozók, mielőtt munkába állnak, hiszen a későbbiekben mindenkinek azonos, nemzetközi standardokat kell betartania.

Akár felsőfokú bizonyítványok is megszerezhetők ezekkel a vállalati tanfolyamokkal, amelyeknek köszönhetően nem is nagyon érzékelik a különböző országok oktatási rendszerei közötti különbségeket a multinacionális vállalatnál. A munkavállalók számára vonzó, hogy nemzetközi szinten is piacképes tudást szereznek, amivel akár cégen belül is vándorolhatnak, így a toborzásuk és megtartásuk is valamivel könnyebb a szokásosnál, mégis, az ezzel kapcsolatos nehézségek másfél éve már a cég magyarországi telephelyein is tapasztalhatók.

Tech autógyártás autóipar gyárüzemeltetés innováció Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Fabók Bálint
2018. december 12. 06:52 Élet, Tech

Voksán Virág és a Sziget mellett Orbán Viktor az egyik legfontosabb kulturális exportcikkünk

A szomszédos országokat inkább nemzetközi sztárok teszik ismertebbé, nálunk a Schobert-házaspár után Orbánnak van a legtöbb külföldi kedvelője a Facebookon.

Kasnyik Márton
2018. december 10. 13:01 Tech

Magyarország jövőre lép a pénzügyi XXI. századba, amiben már benne van a világ nagy része

A mosollyal aktivált fizetésnél még nem tartunk, de nagyot ugrik jövőre a magyar fizetési rendszer.

Rigó Anita
2018. november 27. 12:21 Tech

Sok országban gyorsabb a mobilnet, mint a wifi

Magyarországon nem mértek jelentős különbséget a kettő között.

Fontos

Bucsky Péter
2018. december 14. 08:45 Piac

Egy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarok

A leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. december 13. 06:58 Állam

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

Váczi István
2018. december 11. 19:28 Állam

Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni

Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.