A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.
Növekvő takarmányárak mellett csökkenő eladási árak, alaposan fel van adva az üzleti lecke a magyar tenyésztőknek.
A Magyar Nemzeti Banknak sem sikerült a kör négyszögesítése, a magas infláció miatt további kamatemelések várhatók.
Az alacsony jövedelmű magyar háztartásokban a kiadások csaknem felét, a teljes lakosságnál pedig 40 százalékát tették ki 2015-ben a lakhatási költségek.
Nyugaton hiába mondják a fiatalok, hogy odafigyelnek a klímatudatos étkezésre, a fogyasztásukon ez nem látszik. Magyarországon viszont minél idősebb valaki, annál több húst fogyaszt.
A koronavírus-járvány első szakasza fejre állított mindent a napi fogyasztási cikkek piacán, a második hullámot a nagy szereplők nyerik meg, de hogy mi lesz utána, azt senki sem tudja.
A globális felső 10 százaléknak évente tizedével kéne csökkentenie a károsanyagkibocsátását, hogy a 1,5 fokos klímacélon belül maradjunk.
A fogyasztói pesszimizmus is ragályosan terjed a társas kapcsolatokon keresztül, nem csak a vírus.
Az új autók piaca jócskán megsínylette a 2008-as válságot, az adatok arra utalnak, hogy ez a most kibontakozó recesszióban sem lesz másképp. A keresési adatok szerint még annál is nagyobb lehet a visszaesés.
Rossz időjárás, a drogkartellek versenye, a termelési költségeket sem fedező korábbi árak: sok oka van annak, hogy 40 százalékkal drágult a kávé az árutőzsdén.