Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.
Melyik inzulint kéri, a drágábbat vagy az olcsóbbat? - ezt a kérdést eddig nem tehette fel a patikus, de most már nem kizárt, hogy egyszer ilyen is lesz.
A járvány csillapodásával ismét felmondhatnak az ápolók, és szakmai szervezetek szerint több ezren hagyhatják el az évek óta emberhiányos ágazatot.
Csak az alapbeosztásuk szerint fognak dolgozni, és nem vállalnak extra műszakokat, ezzel azt akarják megmutatni, hogy csak a folyamatos túlórázás tartja életben a lengyel egészségügyi rendszert.
A NEAK adatai jelenleg egy szaruhártyaműtétre például csaknem két és fél évet kell várni. Hivatalosan mától, a gyakorlatban csak hetek múlva indulhatnak be a halasztott egészségügyi beavatkozások.
Hosszú távon a magyar betegek érdeke is az, hogy az egészségügyi reformból kihagyott ápolók összefogjanak a helyzetük javításáért - Szabó Imrével és Fabók Bálinttal erről beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.
Miért kell 150 ezer forintot adni annak, aki izomerő helyett elektromos segítséggel akar biciklizni? Bemutatunk két tudományos kísérletet, amely szerint lehet ennek közegészségügyi értelme.
A kormány 300 milliárdot kér Brüsszeltől, hogy nőjön az egészségügyi alkalmazottak bére idén - a már eldöntött béremelés szinte pontosan ennyibe kerül.
Kimerültek és a végletekig leterheltek az általunk elért kórházi dolgozók, a saját kórházaikban azonban egyelőre minden beteget el tudnak látni.
A legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről.