Az egész EU-ban nálunk sújtják a legtöbb embert a járvány miatt elhalasztott orvosi vizsgálatok és beavatkozások
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere múlt pénteken jelentette be, hogy mától újraindulnak a nem sürgős beavatkozások. Ezek a járvány miatt hónapok óta halasztódtak, és mivel 2020 jelentős részében a koronavírus miatt nem lehetett ilyen beavatkozásokat elvégezni, a műtéti várólisták jelentősen nőttek.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista-adatbázisa alapján készített alábbi ábrán látható, hogy egyes kategóriákban a várakozók száma meghaladja az ötezret: csípő- vagy térdprotézis beültetésére például 6050-en, illetve 7288-an várnak, szürkehályog-műtétre pedig több mint 11 ezren.
Az alábbi ábrán pedig az látszik, hogy egyes beavatkozások elvégzésére akár több mint két évet is kell várni, és az elmúlt hónapokban az átlagos várakozási idők a legtöbb beavatkozás esetén 5-10-szeresére növekedtek.
A valóságban azonban még ennél is hosszabbak lehetnek egyes beavatkozások várólistái, ugyanis a NEAK adatbázisa két-három hét késéssel kerül fel az oldalra, illetve az adatbázisban nyilván azok sincsenek fenn, akik a járvány miatt egyelőre nem mentek el orvoshoz a panaszaikkal.
A meghirdetett nyitás ellenére a Népszava cikke szerint még hetekig tarthat, mire elkezdődik a normál ellátás lemaradásának ledolgozása. Ennek több oka is van. Egyrészt Kásler utasítása alapján a Covid-osztályokat fenn kell tartani csökkenő betegszám mellett is, viszont az ide átvezényelt ápolók és orvosok egyelőre nem dolgozhatnak a nem covidosok ellátásában, így az enyhülést csak arra tudják felhasználni, hogy kiadják az elmaradt szabadságokat. Emellett az is korlátozza a nyitást, hogy számos szakrendelőben oltópontok üzemelnek, illetve Budapesten a kapacitást tovább szűkítik a még zajló kórházfelújítások.
A nem sürgős beavatkozások elhalasztása nemcsak Magyarországon, hanem az összes EU-tagállamban jellemző intézkedés volt az egészségügyi rendszerek terheinek csökkentése érdekében. Uniós összehasonlításban a legnagyobb arányban a magyar lakosságnak okoztak kellemetlenséget az átmeneti intézkedések: ahogy az a Eurofound hétfőn közzétett jelentéséből kiderül, Magyarországon a felmérésben megkérdezettek több mint 36 százaléka nyilatkozta, hogy az elmúlt 12 hónapban elhalasztották valamilyen vizsgálatát vagy beavatkozását a járvány miatt.
Forrás: Eurofound
Az unió teljes lakosságát figyelembe véve a megkérdezettek ötöde (21 százalék) számolt be arról, hogy a járvány miatt nem tudott valamilyen egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Magyarországon kívül Portugáliában és Lettországban volt a legmagasabb az egészségügyi ellátásra várók aránya a lakosságon belül. Ezekben az országokban 2020 nyarához képest 2021 tavaszára javult a helyzet, de az egyes tagállamok között nincs egyértelmű trend, több tagállamban ugyanis nőtt az ellátatlanok aránya.
Az uniós összehasonlításban is hosszú magyar várólistákra utal az is, hogy a járvány harmadik hullámában hasonlóan leterhelt visegrádi egészségügyi rendszerekben eltérő volt az ellátatlan népesség aránya: Csehország és Szlovákia az uniós lista középmezőnyében vagy alsó részében volt tavasszal, míg Lengyelország és Magyarország a lista tetején.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
