Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. április 19. 06:44 Közélet

Az EU-val fizettetné ki a kormány az orvosok béremelését

Az orvosok bérének rendezése jelentős költségvetési tétel: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) büdzséje szerint az idén 293 milliárd forinttal növekszik a bérekre szánt kiadás. Ebben nemcsak a kórházi orvosok, hanem az ápolók, a háziorvosok, fogorvosok és az ő kollégáik bérrendezésének költsége is benne van.

Ez óriási összeg, hiszen az egészségügyi béremelés az idénre várt központi költségvetési kiadások 1,8 százalékát teszi ki. Rövid távon azonban – ha az Európai Bizottság rábólint – ez az óriási tehervállalás egy fillérjébe se kerül a magyar államnak. A Magyarország számára várhatóan 6800 milliárd forintnyi támogatást jelentő Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) tervében ugyanis az szerepel, hogy 300 milliárd forintot költene a kormányzat egészségügyi bérfejlesztésre.

Ez az összeg pedig szinte teljesen megegyezik a NEAK által idénre várt egészségügyi béremelés pénzügyi terheivel:

Ezáltal óriási segítséget kaphat a Fidesz-kormányzat Brüsszeltől: a választások előtti évben áttételesen 300 milliárd forintnyi szabadon elkölthető forráshoz jut.*ugyanakkora költségvetési hiányt feltételezve Ráadásul így a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés idején sem kell azon gondolkodniuk, hogy miből is teremtik elő a béremelés költségeit.

Másrészről eléggé úgy fest, hogy a hosszú távú fedezetet nem igazán sikerült kigazdálkodni egyelőre. Igaz, egy ilyen rendkívüli évben és 7,5 százalékos tervezett költségvetési hiány mellett nem könnyű megmondani, hogy minek adott a hosszú távú finanszírozása. És persze azt is tudjuk, hogy tavaly sikerült a béremelés éves költségével azonos összeget felesleges egészségügyi kiadásra is előteremteni: ahogy korábban többször is megírtuk, a külügy által beszerzett, 16,5 ezer lélegeztetőére nem volt szükség. (A már rendelkezésre álló, illetve az állami kórházellátó által beszerzett lélegeztetőgépek száma is bőven meghaladta a harmadik hullámban használt berendezések számát – pedig ezt a világon az egyik legmagasabb halálozás, illetve az egyik legsúlyosabb járványterjedés jellemezte.)

A béremelésnek azonban nem csak egyszeri hatása lesz, mint egy rossz beszerzésnek, innentől minden évben elő kell teremteni ezt a közel 300 milliárd forintot. Ez az összeg az egészségügyi kiadásokhoz mérten is jelentős: az ágazat teljes 2021-re tervezett összegének közel ötödét, 18,7 százalékát teszik ki a béremelések.

Ennek hatása természetesen a magyar egészségügy GDP-arányos kiadásaiban is észrevehető tétel. A 2018-ban még 6,8 százalékos egészségügyi költés egy csapásra felugrik 7,4 százalékra. Ez már jóval közelebb áll az EU-átlag 9,9 százalékhoz. Így már négy helyet javítva a 28 akkori EU-tag közül a 17. helyre érne Magyarország.

A 300 milliárdos összeg olyan sok, hogy a teljes járóbeteg-ellátásra nem költött eddig ennyit a kormányzat – a 2021-es tervek szerint erre 184 milliárdot költenek majd el.

Az RRF-támogatások szerkezete nagyban eltér az eddigi uniós forrásoktól, és ez sok szempontból előnyös. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy bérekre költsék az uniós pénzeket, és ne valamilyen fejlesztésre. Pedig a magyar egészségügyben – talán néhány kivételtől eltekintve – már biztosan nem betonra, új épületekre volna szükség, a fővároson kívül a legtöbb kórházat fejlesztették, átépítették, sok eszközt is beszereztek – sok helyen már csak a megfelelő szakemberállomány hiányzott.

Az orvosi bérnövekedéstől azt várja a kormányzat az EU-nak szánt összefoglaló szerint, hogy csökken az orvosok és általában az egészségügyi szakemberek hiánya. A kormányzat a dokumentumban végső soron eddigi munkáját kritizálja, és lesújtó képet fest a magyar egészségügy helyzetéről. Ahogy az anyagban szerel:

A betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma a külföldi lehetőségek és a magánellátás megerősödésének elszívó hatása, a pályát elhagyók nagy száma, illetve a pályát kevesebben választók miatt mostanra már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához.

A kormány szerint tehát béremelés nélkül már nem volt biztosítható a biztonságos betegellátás.

Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy az új jogállási törvény az egészségügyi dolgozók esetében jelentős kockázattal járt: ha ugyanis egy jelentős részük nem fogadta volna el az új feltételeket, még súlyosabb lett volna a szakemberhiány, ami még inkább veszélyeztette volna a biztonságos betegellátást.

Ehhez képest nem voltak túl bátrak a tervek összeállítói: az indikátorok között azt vállalták, hogy 2021 harmadik negyedévéig az érintettek 80 százaléka fogadja el az új jogállásról szóló feltételeket. Ezt nem lesz nehéz tartani, mivel már a tervek április 14-i közzétételekor tudni lehetett, hogy március 3-ig az egészségügyi dolgozók 96,3 százaléka írta alá az új szerződéseket.

Ugyanakkor nem vehető még biztosra, hogy az unió ki is fizeti az orvosbérek emelésének idei költségét: mint minden uniós döntéshozatal, ez is egy hosszadalmas folyamat lesz. A tagállamok és az Európai Bizottság (EB) hónapokon át egyeztetnek a tervekről, és biztosan lesznek módosítási javaslatok.

A kormányzati tervek talán legnagyobb kockázata, hogy érdemi indikátort nem tudtak rendelni az orvosi béremelés mellé: Brüsszelből nézve talán kevéssé meggyőző az a cél, hogy az egészségügyi munkavállalók legalább 80 százaléka írja alá az új szerződést. A másik tervezett indikátor, hogy 2020 végéig fogadják el az új jogállási törvényt*2020. évi C. törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról, ami már egyrészt teljesült, másrészt nem járul hozzá az egészségügy jobb minőségéhez önmagában.

Az esélyeket mindenesetre javítja, hogy az EB szeretné, ha mielőbb megindulnának a kifizetések, így ezek a viták nem lesznek várhatóan igazán vérmesek. A végső terveket április 30-ig kell megküldeni az EB-nek. Ha megvan a megállapodás, előlegként a teljes összeg 13 százalékát át is utalják a tagállamoknak – Magyarország esetében ez összesen önmagában 884 milliárd forint. Ha ehhez hozzávesszük az orvosbérek emelését is, akkor

2020-ban akár több mint ezer milliárd forintot is kaphat a kormányzat az RRF-források terhére Brüsszeltől.

Mindez azt jelenti, hogy 2021-re óriási pénzügyi mozgásteret kap a kormányzat. Ez talán arra is lehetőséget teremthet, hogy a béremelésnél jóval összetettebb egészségügyi folyamatok átalakításához is hozzákezdjen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPénzeső hullhat Budapestre, de nem Karácsonyék fogják elkölteniBudapestnek és vonzáskörzetének 3000 milliárd forint juthat az európai újjáépítési pénzekből, a főváros 600 milliárdot kér, de valószínűleg csak a hetedét kapja meg.

Közélet egészségügy helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz orvosi béremelés rrf Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. augusztus 1. 07:20 Közélet, Pénz

Mai szemmel szinte elképzelhetetlen állapotok között indult el a forint, épp 75 éve

Magyarország szó szerint romokban hevert, az államnak súlyos fizetési kötelezettségei voltak, bevétele viszont alig. A pengőt fel kellett áldozni.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2021. július 29. 05:19 Közélet

A melegellenes retorikával akár új szavazókat is próbálhat szerezni magának a Fidesz

A magyar szavazók 15 százaléka nem fideszes, de ellenzi a melegek jogegyenlőségét. Ők és a hezitáló fideszesek lehetnek az LMBTQ-ellenes fordulat precíziós célpontjai.

Torontáli Zoltán
2021. július 27. 16:36 Közélet, Vállalat

Miért kell a kasszánál a papírnyugtát átvenni, ha legtöbbször azonnal kidobjuk?

Ma már elég egyszerű megoldani, hogy digitálisan kapja meg a vásárló a bizonylat hű másolatát, ám ennek ellenére is nyomtatunk ezerrel.

Fontos

Papp László
2021. augusztus 2. 17:07 Pénz

Lassulhat vagy meg is állhat az ingatlanárak emelkedése a kamatemelések miatt

Olyan sokféle módon érinti mindennapjainkat a jegybank kamatemelési ciklusa, hogy a következő hónapok izgalmasak lesznek a lakosság és a cégek számára is.

Stubnya Bence
2021. augusztus 2. 06:06 Adat, Vállalat

Mi történne valójában, ha 200 ezerre emelnénk a bruttó vagy akár a nettó minimálbért?

Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.

Kasnyik Márton
2021. augusztus 1. 17:36 Élet

Egyre több a bizonyíték, hogy az ősember jó sok szénhidrátot evett

Vad gabonát őröltek, kenyeret sütöttek, gyökereket és hüvelyeseket főztek jóval azelőtt, hogy elindult volna a tudatos mezőgazdaság.