A kisebb gazdasági visszaesések idején a kormányok előszeretettel nyúlnak az infrastruktúrafejlesztéshez, és ez nem véletlen.
Szerbia és Montenegró az utóbbi években igyekezett megnyerni Kína kegyeit, egy elmélet szerint ezzel jelezve, hogy van alternatívája az EU-hoz való csatlakozásnak.
A G7 és az OTP Bank közös kutatásában részt vevő cégek negyede számolt be arról, hogy már konkrét, zöld átállással kapcsolatos intézkedéseket hozott.
Még nem világos, hogy miből, hogyan, és lenne-e értelme, de Európa a jelek szerint szeretne versenyre kelni a kínai infrastrukturális beruházásokkal.
A Lufthansa szervizközpontja vigaszdíj lett volna a Debrecennel szemben elvesztett BMW-gyár helyett, de ezt is elbukták, és ezt is az utolsó pillanatban.
A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?
Kiderült, hogy igaz, amit már hetek óta lebegtetnek a piacon: 2024-től megszűnik a szaldóelszámolás lehetősége a napelemes rendszereknél.
Éles vita kezd kibontakozni arról, hogy éppen a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésben kell-e tervezgetni a minden eddiginél nagyobb részecskegyorsító építését. Mit hozhat az emberiségnek, ha beleöntenek 7300 milliárd forintnak megfelelő pénzt?
Az előző válsághoz képest sokkal gyorsabban kéne talpra állnia az autógyártásnak ahhoz, hogy csak egy év legyen az eltérés az eredeti tervektől.
Már jövőre 12 ezer elektromos autót gyártana Komáromban egy kimúlóban lévő kanadai bányacég és egy extravagáns ötleteivel rendre becsődölő svájci üzletember.