Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. október 9. 17:41 Élet, Pénz

Aki eddig nem tervezett napelemet a tetőre, húzzon bele, mert megszűnik a szaldóelszámolás

Jelenleg a lakossági napelemes rendszerek elsöprő többsége úgy kapcsolódik az elektromos hálózathoz, hogy a háztartás fogyasztását és a háztetőn lévő napelemek termelését egy oda-vissza forgó villanyóra méri. Ez az óra annyiban különbözik a hagyományostól, hogy ellentétes irányban forog, amikor a háztartás éppen nem használja fel a tetőn keletkező áramot, hanem visszatáplálja azt a nagy központi hálózatba.

A megoldás lényege, hogy az ilyen villanyórát évente csak egyszer olvassák le, és ha a háztartás többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt, akkor a különbözetet kiszámlázzák neki, ha viszont többet termelt, mint amennyit fogyasztott, akkor a többlet értékét visszaigényelheti.

Ez utóbbi azonban nem jellemző eset, mert a háztartási napelemes rendszerek célja általában a fogyasztás ellentételezése, vagyis hétköznapi szóhasználattal a villanyszámla lenullázása. A többlet termelés értékének visszaigénylése ugyanis egyrészt elég bonyolult, másrészt aki állami támogatásos hitelt vesz igénybe a telepítéskor (és sokan vannak ilyenek), az legfeljebb csak az éves fogyasztásának megfelelő napelem teljesítményt telepíthet a házára. Azaz állami segítséggel nem termelhet többet a fogyasztásánál.

Ennek a megoldásnak a fogyasztó szempontjából van egy kulcsfontosságú előnye: teljesen mindegy, hogy mennyi lesz a következő 20-30 évben az elektromos áram ára, mert ha ugyanannyit termel, mint amennyit fogyaszt, akkor a villanyórája minden évben nullát fog mutatni, azaz nem kell fizetnie a villanyszámlát.

A szaldóelszámolás azonban 2023 végén megszűnik, és helyette az új szerződésekre bruttó elszámolás jön.

Az ITM azt mondja, hogy az új rendszerben “a hálózatból vételezett energia árát az ellátási szerződés szerint számolják el, az lakossági fogyasztóknál tehát az egyetemes szolgáltatás egységárával egyezhet meg. A napelemes termelő által a hálózatba táplált energia átvételi árát szintén a későbbiekben szabják majd meg.”

Ez azt jelenti, hogy ezentúl nem éves egyenleget néznek majd, hanem külön-külön a termelést és a fogyasztást. A fogyasztást az éppen aktuális áramárral számolják ki, azt viszont nem tudjuk (még), hogy a termelést milyen áron veszik át.

A lényeg, hogy ha a háztartás szempontjából a fogyasztás és a termelés ezentúl nem ugyanazon a tarifán számolódik el, akkor a különbözetet meg kell fizetni.

Ha például bruttó 35 forintos kwh áramárral számolunk, akkor a bruttó elszámolási rendszer szerint ennyit számláz majd ki a közműcég a háztartásnak, de ha például csak 30 forintért “vásárolja meg” az általa termelt elektromos áram kwh-ját, és éves szinten ugyanannyit termel, amennyit fogyaszt, akkor az éves elszámolásnál már nem nulla, hanem 5 forint lesz számára az elektromos áram díja. Vagyis 2024-től hiába telepít valaki egy ugyanakkora napelemes rendszert a házára mint most, ebben az esetben már nem tudja lenullázni a villanyszámláját.

Rögtön látszik az is, hogy ha egy ilyen árkülönbözet lép be az elszámolásba, akkor azonnal megszűnik a fent említett egyik fő előny: a jövőbeni áramáraktól való függetlenedés. Ha ugyanis az elektromos áram fogyasztói ára mondjuk 10 év múlva magasabb lesz, mint most, és az átvételi ár nem emelkedik vele arányos módon, akkor változatlan napelem mennyiség mellett emelkedni fog a háztartás rezsiköltsége.

Ebből egy talán még fontosabb következtetés is adódik. Ha ugyanis egy háztartás úgy tekint a napelemes rendszerére, mint beruházásra, akkor lényegében lehetetlenné válik a megtérülés kiszámítása. Ez lényeges, hiszen a napelemekkel kapcsolatos leggyakoribb laikus kérdés már évek óta az, hogy “mikor térül ez meg nekem?” – azaz a mostani befektetést mikorra sikerül a villanyszámla csökkenéséből származó megtakarítással ellensúlyozni.

Ha viszont az egyenletbe a minisztérium bevezet egy olyan változót, amelynek értékét a hivatal bármikor tetszés szerint módosíthatja, ráadásul nem közli előre, hogy milyen szempontok szerint várható ennek alakítása, akkor tulajdonképpen számolhatatlanná teszi a jövőt.

Nézzünk erre egy példát konkrétabb számokkal. Tegyük fel, hogy egy (nagyobb) családi ház havi villanyszámlája ma 20 ezer forint, és ezt átalánydíjban fizeti a család. Ha szeretné lenullázni ezt a rezsielemet, akkor körülbelül 2,5 millió forintot kell beruháznia egy napelemes rendszerbe, és megkötni a szerződést a szaldóelszámolásra. Ha megvásárolja és telepítteti a napelemeket, akkor 125 hónap (azaz 10 év és 5 hónap) alatt megtérül a befektetése, és onnantól kezdve egészen a napelemek életciklusának végéig (jó esetben még úgy 25-30 évig) továbbra sem kell semmit fizetnie, bármennyi is lesz a jövőben az elektromos áram fogyasztói ára.

Mivel azonban jelenleg az MFB egy ilyen beruházásra 10 százalék önerő mellett akár 20 éves futamidejű kamatmentes kölcsönt is kínál, egyszerű számolással látszik, hogy 250 ezer forint önerő vállalásával és 2,25 milliós kölcsönnel is meg lehet oldani azonnal a nullás villanyszámlát. Ebben az esetben a háztartás rezsiköltsége azonnal csökken 20 ezer forinttal, a 2,25 millió forintos hitel havi törlesztője pedig 240 hónapra számolva 9375 forint lesz.

Vagyis a család a jelenlegi pénzügyi helyzetéhez képest (250 ezer forint egyszeri költség után) havi 10 ezer 625 forint nettó rezsicsökkentést hajt végre, és 20 év letelte után a napelemek működésének végéig már nem csak a hiteltörlesztő részletet nem kell fizetnie, de a villanyszámlát sem.

Mindez csak durva számolás, de jól jelzi, hogy a szaldóelszámolásnak köszönhetően a hosszú távú pénzügyi tervezés alapfokon mennyire egyszerű manapság. Mindez azonban nem így lesz 2024-től.

Maradva a példánknál: ha a család megveszi 2,5 millió forintért a napelemeket, de nincs szaldóelszámolás, akkor a megtérülést alapvetően befolyásolni fogja a fogyasztói és az átvételi ár különbözete. Ennek nagyságát azonban ma nem tudjuk, még becsülni sem vagyunk képesek, ezért nem is tudjuk kiszámolni a megtérülés idejét.

Ennél is fontosabb azonban, hogy ennek a különbözetnek a hosszú távú változékonyságát végképp képtelenség megbecsülni. Lépjünk vissza 20 évet az időben: vajon 2000-ben meg tudta volna valaki becsülni, hogy ma mennyi lesz az elektromos áram ára, és az energetikáért felelős hivatalokban a háztartási napenergia termeléssel kapcsolatban milyen szakpolitikai célok lesznek érvényben? Miért tudná most megbecsülni ugyanezt a következő 20-30 évre?

Hitelelvétel esetén ráadásul ugyanez a dilemma adódik, csak a kölcsön miatt még bonyolultabb lesz a számítás.

Márpedig világos, hogy ha az aktuális fogyasztói és átvételi ár közötti különbség a következő évtizedekben nagy lesz, az nagy mértékben kitolhatja a napelemek megtérülési idejét. Az igazán elrettentő azonban nem is ez az új rendszerben, hanem az, hogy 20 évre kellene még azt előre látni, hogy hogyan fog változni ez a különbözet, mert ha például a különbség fokozatosan nő, akkor a családoknak azzal kell majd szembenézniük, hogy a napelemes beruházásuk megtérülési ideje folyamatosan nyúlik, mint a rétestészta.

Hiába telnek az évek, a megtérülés nem, vagy alig közeledik, mintha egy másik időszámítás szerint ketyegne az órája. Ez már most is olyan kilátás, amely gondolkodásra késztetheti a potenciális beruházókat.

Nem lenne meglepő a fentiek miatt, ha 2023 végéig a napelemben gondolkodó háztartások megrohannák a telepítőket. Számukra azonban elég rossz hír, hogy a szuperkedvezményes kamatmentes hitel keretösszege a fővárosi régióban mér elfogyott, és vidéken is csökken.

Az ITM azt mondja, hogy a hitel kifutása után áttér a vissza nem térítendő támogatások rendszerére, ennek részletein azonban még dolgozik. Az pedig nem világos a minisztérium közleményéből, hogy 2024-től csak a támogatotással épített rendszerek esetébe lehet kizárólag bruttó elszámolásra szerződni, és támogatás igénylése nélkül maradhat a szaldó vagy sem (de a megfogalmazásból valószínű, hogy nem maradhat a szaldó).

A szaldóelszámolást persze úgy is lehet értelmezni, hogy a lakossági felhasználó akkumulátornak használja az elektromos hálózatot: amikor nem tudja azonnal felhasználni a háza tetején keletkező áramot, akkor feltölti a közműhálózatba, és akkor veszi onnan vissza, amikor kell neki az áram, de nem süt a nap. A lakossági kis erőmű értelemszerűen tipikusan nyáron tölt fel sokat a nagy közös rendszerbe, és télen veszi ki onnan a legtöbb energiát.

A szaldóelszámolás ezért azt is jelenti, hogy a lakosságnak a közműhálózat formájában egy óriási, soha ki nem merülő akkumulátort biztosítanak – lényegében ingyen.

Innen nézve jogosan merülhet fel a kérdés, hogy indokolt-e ennek a kényelmes megoldásnak az ingyenessége, ugyanakkor a választ érdemes lenne kiszámítható, előre tervezhető módon megadni – például a fogyasztói és az átvételi ár közötti különbözet mértékének hosszú távú fixálásával, és alacsonyan tartásával.

Az elszámolás problémája mögött természetesen az elektromos hálózat fenntartásának fontos szempontjai is meghúzódnak. Mostani cikkünkben csak a lakossági felhasználó szemszögéből közelítettük meg a témát, következő cikkünkben viszont a közműszolgáltatók és a rendszerirányítás oldaláról is körbe fogjuk járni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Pénz áram áramár beruházás ITM megtérülés napelem napenergia szaldóelszámolás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2024. október 7. 15:00 Adat, Élet

Kettészakította az országot a minimálbér-emelés és a bevásárlóturizmus

Durván 70 milliárd forinttal többet hagytak a vásárlók a boltokban, mint egy éve, de a növekedés keleten volt jóval nagyobb ütemű.

Jandó Zoltán
2024. október 3. 04:42 Adat, Élet

Adóparadicsom a focisták számára Magyarország

Még Monacónál is kedvezőbb adózási feltételeket teremtett a kormány a hazai futballban. Ennek is köszönhetően versenyezhet a Fradi már nyugat-európai klubokkal is játékosokért.

G7.hu
2024. október 1. 18:34 Élet

Tulajdonos lett a Telex a G7-ben

A Telex kiadója, a Van Másik Zrt. 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a G7 kiadójában hétfőn.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. október 7. 04:34 Pénz, Vállalat

Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye

Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.

Török Zoltán
2024. október 6. 05:39 Világ

Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?

A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.

Stubnya Bence
2024. október 5. 14:59 Közélet, Pénz

A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40

Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.