Az önkormányzati kampányok átadásokban bővelkedő időszakához képest egészen sajátosan harangoznak be egy állítólagos komáromi autóipari beruházást. Míg máshol nyolcan avatnak fel egy külterületi döngölt földutat, vagy sajtóeseményt szerveznek nyolc parkolóhely átadására, addig lényegében teljes homály fedi a komáromi beruházást.
A Budapest Business Journal szerdán írt arról egy svájci és egy kanadai cég közlésére hivatkozva, hogy Komáromban hoznak létre egy elektromos autókat gyártó üzemet, amelyben már 2020-ban 12 ezer autó fog elkészülni. A gyárban a nem túl nagy sikerű, Mia márkájú elektromos autót támasztanák fel. Az autókat a francia Mia Electric nevű cég kezdte el gyártani 2011-ben, de mivel mindössze 1300 autót adott el, két évvel később becsődölt.
Egy első generációs Mia, amelyet végül nem tudtak sikerre vinni. Fotó: AFP
A céget végül a francia állam vette meg, majd a svájci bejegyzésű Fox Automotive szerezte meg az irányítási jogát. Az új tulajdonosnak az lett a célja, hogy az elektromos autók hatékonyabbá tételével sikerre vigyék a márkát. A gyártás még nem indult el újra, de a három típusban tervezett autókat már elő lehet rendelni a cég honlapján.
Bár a sajtóban korábban nem jelent meg, de a vállalat korábbi terveiben is szerepelt már, hogy a franciaországi gyárát hozná Komáromba. A magyar leánycéget júliusban hozták létre Fox Automotive Hungary Zrt. néven, de az nem derült ki a bejelentésből, hogy pontosan mikor indul a beruházás és a gyártás, mekkora összegű lesz a beruházás, vagy hogy hány embernek adhat munkát.
A homályt növeli, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sem árul el semmit a projektről, pedig az ennél jelentéktelenebb beruházásokat is látványosan szokta kommunikálni. Ebben a hónapban Szijjártó Péter miniszter személyesen jelentette be például, hogy a Bridgestone tatabányai gumiabroncsgyárában száz munkahely létesül, a 3D nyomtatókat gyártó Formlabs pedig kétmilliárd forintos beruházással Budapesten hoz létre egy fejlesztőközpontot.
A jóval nagyobb léptékűnek tűnő komáromi beruházást azonban egyáltalán nem kommunikálják. Amikor a részletekről érdeklődtem náluk, a KKM alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökséghez (HIPA-hoz) irányítottak, ahol viszont azt mondták, hogy a leterheltségük miatt várhatóan csak 10-15 nap múlva tudnak válaszolni.
Beszéltem több komáromi önkormányzati képviselővel és néhány cég képviselőjével a helyi ipari parkból, de mindannyian azt mondták, hogy csak a sajtóból értesültek a beruházásról, és az első hírek megjelenése óta eltelt két napban sem tudtak meg többet. Az egyik alpolgármester, a független Czita János azt mondta, hogy nem tud semmit mondani, és azt sem árulta el, hogy mi miatt nem tud mondani semmit. A polgármesteri hivatal sajtósa szintén semmilyen szinten nem volt hajlandó kommentálni a beruházásról szóló hírt, és maga a vállalat sem válaszolt a megkeresésünkre.
A titkolózó állami apparátusnál azonban még nagyobb kételyt ébreszthetnek a beruházás mögött álló cégek. A projektről két cég beszél közös üzletként, a svájci Fox Automotive és a kanadai Phoenix Gold Resources. A vancouveri székhelyű, 2011-ben alapított Phoenix Gold egy bányászati cég, amely az Egyesült Államokban, azon belül Nevadában arany- és rézbányászattal foglalkozik a Bloomberg cégismertetője szerint.
Viszont a cég nem mutat életjeleket. A honlapja nem működik, a Bloomberg legfrissebb pénzügyi adata a cégről 2016-os, amikor nem volt bevétele, és az elmúlt három évben lényegében egyáltalán nem kereskedtek a részvényeivel. A kanadai bányacég fordított felvásárlással*Így hívják azt a módszert, amikor egy cég nem a szokásos úton lép tőzsdére, hanem belebújik egy már a tőzsdén forgó üres vállalatba. Ezzel a cég megspórolja azt a rengeteg kiadást, ami a tőzsdére lépéssel jár: díjakat és a bonyolult szabályoknak való megfelelést lehet vele kikerülni. egyesülne az elektromos autós projekt másik résztvevőjével, a Fox Automotive-val.
A projektet még inkább megkérdőjelezi az egyik ötletgazda személye, a svájci céget vezető Patrick Bigger, aki a magyar leánycég igazgatóságában is helyet kapott. Életútja alapján Bigger egy kétes megítélésű, hamisítatlan szerencsevadász, aki több extravagáns vállalkozással keltett feltűnést a svájci sajtóban, amelyekkel rendre elbukott. Az egykor Londonban dolgozó befektetési bankár a kilencvenes években többséget szerzett egy egykori vasúti társaságban, amellyel a sültkrumpli-piacot akarta forradalmasítani. A cég által kidolgozott sültkrumpli-automatákat a legjelentősebb újításnak tartotta a gyorséttermek megjelenése óta. A vállalkozás azonban gyorsan tönkrement.
Hasonló történt az 1999-ben általa alapított e-kereskedelmi céggel, amely egy évvel a tőzsdei megjelenés után a fizetésképtelenség határán állt, bár végül sikerült szerezni egy befektetőt.
A következő kudarcot egy egzotikus befektetés hozta el. Számos cikk jelent meg arról, hogy Bigger érdekeltsége mintegy 70 ezer hektár termőföldet szerzett meg Etiópiában, ahol földimogyorót és ricinust*Afrikából származó trópusi növény, amelynek a magvából olajat készítenek. termesztett, hogy olajat állítson elő Afrika egyik legnagyobbjának nevezett sajtolóüzemében. Bigger a ricinuspiac vezető szereplője szeretett volna lenni világszinten, de pár év után, 2015-ben becsődölt a projekt.
A Fox Automotive-val hasonlóan ambiciózus tervei vannak. A vállalat képviselői az elmúlt hónapokban több várost is felkerestek a Közel-Keleten és Európában, hogy finanszírozókat találjanak az elektromos autók gyártásához. Céljuk az volt, hogy 3-9 millió eurót (1-3 milliárd forintot) szedjenek össze; de egyrészt nem derült ki, hogy sikerült-e elérni a céljukat, másrészt ez rendkívül kevésnek tűnik egy autógyár beindításához.
Segolene Royal egykori francia elnökjelölt egy első generációs Miában. Fotó: AFP
Különösen annak fényében, hogy 2020-ban már 12 ezer autót akarnak elkészíteni, 2025-től pedig évi 100 ezret akarnak gyártani. A honlapjukról is kiderül, hogy saját terveikhez képest is késésben vannak, mivel 2019 második negyedévében szerették volna elkezdni megvalósítani a magyarországi gyárukat és összeszedni a helyi csapatukat. Egyébként a Fox Automotive szerint azért választották Komáromot, mert kedvező áron lehet ingatlant venni, versenyképesek a bérek, és jó az elhelyezkedése a közép-európai nagyvárosokhoz való közelsége miatt.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
