Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. december 31. 10:03 Támogatói tartalom

Egyelőre leginkább a fogyasztók elvárásai miatt próbálnak zöldülni a cégek

Még nincs a legnagyobb céges kihívások között, de főleg a fogyasztói igények zöldülése miatt már beszivárog a fenntarthatóságra való törekvés a G7 és az OTP Bank közös kutatásában részt vevő cégek hétköznapjaiba.

Összesen 44-en töltötték ki végig a kérdőívet, amiben az OTP Bankkal közösen arra a kérdésre kerestük a választ, hogy elérte-e már a magyar vállalatok ingerküszöbét a zöld üzletmenet.

A kitöltők több mint harmada egymilliárd forintnál nagyobb árbevételű cég döntéshozója vagy vezetője volt. Elsősorban az autóiparból érkeztek a válaszadók, de IT-cégek, turizmussal-vendéglátással, élelmiszeriparral, logisztikával, kereskedelemmel, feldolgozóiparral foglalkozó, építőipari-mérnöki tervezőcégek és vegyipari cégek tulajdonosai, vezetői és kollégái is segítették felmérésünket.

A fenntarthatósággal kapcsolatos témák mellett a cégek működését leginkább érintő jövőbeni kihívásokra is kíváncsiak voltunk. A legtöbben, a válaszadók több mint fele a munkaerőhiányt jelölte meg a vállalkozás előtt álló legnagyobb próbatételnek. A második legtöbbet megjelölt válasz a kereslet kiszámíthatatlansága és a bizonytalan jogi vagy politikai környezet volt (36-36 százalék).

 

A koronavírussal összefüggésbe hozható gazdasági problémák közül – nem meglepő módon – a 2021-es év két slágertémája is megjelent a vállalatok legnagyobb kihívásai között: a válaszolók nagyjából 30 százaléka jelölte problémának a beszerzési nehézségeket, negyedük pedig az energiaárak emelkedését. Úgy tűnik viszont, hogy annak ellenére, hogy az utóbbi időben mennyire központi témává vált a közbeszédben, a vállalatok hétköznapjaiban a fenntarthatóbb működésre való átállás még sincs a legsürgetőbb feladatok között. Csupán két válaszadó értékelte úgy, hogy a cégét érintő legnagyobb kihívások között szerepel a fenntartható működés kialakítása.

Talán emiatt is lehet, hogy a szintén slágertémának számító, tőzsdei vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kockázatairól árulkodó ESG-minősítés pontos definícióját csak tízből négy válaszadó találta el pontosan. Itt viszont fontos megjegyezni, hogy a válaszok között volt olyan, ami beugratósnak bizonyult: a válaszadók ötöde arra az opcióra kattintott, hogy az ESG egy EU-s szabályozás, ami alapján besorolják, hogy a cégek befektetései mennyire fenntarthatóak.

Definíciós problémák

Bár közel jártak, mert az EU-nak tényleg vannak olyan törekvései, hogy szabályozza, hogy mi számít ilyen befektetésnek, azonban jelenleg ezeket az értékeléseket piaci szereplők végzik (ezzel részletesebben itt és itt foglalkoztunk a G7-en). Azt mindenesetre senki nem gondolta a válaszadók közül, hogy az ESG a jegybankok zöld hiteleire vonatkozó globális szabályozás, vagy egy olyan index, ami azt mutatja meg, hogy mennyire fenntarthatóan bányásznak egy adott kriptovalutát.

A fogalmak és definíciók Pókos Gergely, az OTP Zöld Program Igazgatóságának vezetője szerint sem teljesen pontosak egyelőre. Ő a G7 Podcastban úgy fogalmazott, hogy a „mitől zöld, hogyan zöld, egyáltalán mit jelent, hogy zöld?” típusú kérdésekben egyelőre nincs meg a teljes piaci konszenzus. A szakértő szerint viszont a következő pár évben tisztulni fognak a kapcsolódó fogalmak és beszámolók, ami sokkal nagyobb transzparenciát és megértést is hoz majd.

A vállalati működésre rátérve – milyen szinten foglalkoznak a vállalkozás által okozott környezeti terheléssel? – a válaszadók negyede számolt be arról, hogy már konkrét, zöld átállással kapcsolatos intézkedéseket hoztak az üzletmenetben. Ez egyébként főleg a vendéglátásban és turizmusban, illetve kereskedelemben működő cégeknél jellemző.

 

Ennél kicsit kevesebb válaszadónál fordult elő, hogy befolyásolták a döntéshozatalukat a környezeti szempontok: ezek csaknem kizárólag kisebb cégek voltak. Csaknem ugyanennyien, nagyjából a válaszadók ötöde jelölte azt, hogy a vállalatnál monitorozzák ezeket a szempontokat. Itt is látszik azonban, hogy nem egy előrehaladott folyamatról van még szó, hiszen a leggyakoribb válasz (32 százalék) szerint a környezetvédelmi téma előkerült már vezetői értekezleten, döntések viszont még nem társultak a célhoz.

Hiányzó konkrétumok?

De konkrétan mi történt az olyan cégeknél, ahol már valamilyen módon hatással volt a működésre a fenntarthatóságra való törekvés? A válaszok alapján az látszik, hogy jelenleg leginkább a fogyasztói igények változása kényszeríti ki a cégeknél a zöldítést: a leggyakrabban – a résztvevők több mint fele által – megjelölt válasz szerint ugyanis a változó, „zöldebb” ügyféligényekhez való alkalmazkodás miatt törekednek a fenntarthatóságra.

A választ megjelölők iparági összetétele alapján az is érdekes, hogy a legtöbben a vendéglátásból és a járműiparból nyilatkoztak így, de több más iparágban (például IT, feldolgozóipar, építőipar) tevékenykedő cégnél is tapasztalható ilyen hatás.

Pénzügyi hatás?

A válaszok alapján a cégek jellemzően inkább kisebb beruházásokat terveznek ezen a területen. Harmaduk 1-10 millió forint közötti, kicsit több mint ötödük 1 millió forint alatti összeget szán a fenntarthatósági céloknak megfelelő beruházásokra, és ugyanennyien szánnak 10-100 millió forint között erre a célra. 100 millió forint felett összesen két cég tervez költeni.

A beruházásokat a cégek nagy többsége saját forrásból tervezi megvalósítani: csaknem háromnegyedük választotta ezt, igaz, többségében a 10 millió forint alatti összeget megjelölők. Tízből csaknem három cég viszont szívesen pályázna, akár 50-100 millió forintra, három válaszadó cég hitelt is venne fel.

A most látszó folyamat lényegében a klímaváltozással kapcsolatos problémák árazása. Ebben a kérdésben is leginkább pénzzel lehet a legközvetlenebbül befolyásolni a vállalatok viselkedését. Ha elkezdjük ezeket a dolgokat felmérni, számszerűsíteni, és aztán árazni, akkor már annak lesz hatása. Ezek a folyamatok fokozatosan fognak gyorsulni. A következő években minden cég életében meg fognak jelenni ezek a kérdések, amelyekkel aktívan foglalkozniuk kell majd

– mondta Pókos Gergely a felmérést és tágabban véve a témát kommentálva a G7 Podcastban.

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.

Támogatói tartalom beruházás fenntarthatóság OTP Bank vállalat Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2022. január 12. 14:40 Támogatói tartalom

Néha az ablaküveg, máskor a daru hiányzott, szinte tervezhetetlenné váltak az építkezések

Bár az építőiparban elsősorban az árak emelkedése volt fókuszban 2021-ben, a cégek szempontjából legalább ekkora gondot okozott, hogy lényegében tervezhetetlenné vált a működés.

A húsz éve nem tapasztalt építőipari drágulást a vállalkozások is megszenvedik

Az alapanyagárak növekedését részben átvállalják az építőipari vállalkozások, a generálkivitelezőknek ráadásul még az alvállalkozói árak emelkedésével is meg kell birkózniuk.

A pénzforma, amely a bankkártyának és a bitcoinnak egyaránt versenytársa lehet

A digitális jegybankpénz bevezetése a gazdaság és azon belül a pénzügyi szektor jelenlegi működésének egészét befolyásolhatja.

Fontos

Miklós László
2022. január 20. 16:04 Közélet

A rezsicsökkentés megtartása csapda, bemutatunk egy ésszerű kiutat

A jelenlegi árak tartása óriásira duzzasztja a közterheket, de ha rezsicsökkentés alatt a hatósági ármeghatározás eszközét értjük, akkor méltányos módszerek kínálkoznak.

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2022. január 20. 06:33 Közélet

A boltokkal akarják megfizettetni az árstopot, valójában az összes vásárló fogja összedobni

Olyan a jogi csomag, hogy az üzletek ne terhelhessék át a beszállítókra a kieső bevételt. A vásárlókra azonban át fogják.

Pálos Máté
2022. január 19. 17:10 Élet

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Akárhogy nézzük a nyilvánosan elérhető számokat, nem áll meg a minisztérium érvelése, amely szerint nincs baj.