Miskolcnak megint nincs szerencséje. Az ATV a múlt pénteken számolt be arról, hogy a német Lufthansa csoport leányvállalata, a Lufthansa Technik felfüggeszti a régóta tervezett ottani beruházását, vagyis a városban nem jön létre a légi ipari szervizközpont. Ha megnézzük a körülményeket és a számokat, ez a hír jóval fontosabb annál, mint amekkora visszhangot kapott.

A központ 43 milliárd forintba került volna, 400 munkahelyet hozott volna létre a borsodi városban, és

a projekt a rendszerváltás óta a legnagyobb egyösszegű beruházás lett volna Miskolcon.

A cikk elején azért írtuk, hogy a megyeszékhelynek “megint” nem termett babér, mert a Lufthansa Technik tulajdonképpen egy vigaszdíj lett volna. Miskolc ugyanis végig versenyben volt a BMW beruházásért Debrecennel, és éppen csak alulmaradt a szomszédvárral szemben.

A 2018-ban bejelentett debreceni BMW-beruházás ugyan jóval nagyobb falat, hiszen az 320 milliárd forintos beruházással 1000 munkahelyet hoz létre (bár egyelőre a járvány miatt ezt a projektet is halasztják), Miskolc városvezetése annak idején maga nyilatkozta, hogy az utolsó pillanatokig versenyben voltak. A német multi végül azért döntött Debrecen mellett, mert Miskolcon nincs nemzetközi repülőtér. (A Miskolci Ipari Parktól a debreceni repülőtér egyébként 117 kilométerre van, és az út majdnem végig autópályán vezet.)

A Lufthansa Technik a repülőhajtóművek alkatrészeinek javítására találta meg a borsodi központot, csakhogy a nemzetközi repülés összezuhanásának következtében a Lufthansa Csoport idén brutális veszteségekkel néz szembe, és ebben az iparági környezetben nincs lehetőség a beruházásra.

Bár a Lufthansa-projekt bejelentését követően több autóipari beszállítói beruházást is bejelentettek Miskolcon,

• például a kínai Chervon 17,5 milliárd forintos beruházását (138 munkahely),
• a török Adöksan nagyjából 4,2 milliárd forintos beruházását (100 munkahely),
• vagy a szingapúri Patec 1,7 milliárd forintos beruházását (71 munkahely),

a német multi kihátrálása mégis érzékeny pont most a város gazdaságában.

Az alábbi ábrán az látszik, hogy a tíz legnagyobb magyar város közül már a járvány előtt, az év elején is Miskolcon volt a legnagyobb a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül.

Az is látszik, hogy a helyzet azóta (mindenhol) romlott, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint októberben már 5646 nyilvántartott álláskereső volt Miskolcon, és ez több mint ezer fős növekedés a januári 4581-hez képest. Ezek a számok sokkal érzékletesebben mutatják meg, hogy mit jelent a városnak most 400 munkahely kiesése, amelyek között ráadásul a  magasabb képzettséget igénylő technikusi és mérnöki pozíciókról lett volna szó.

A nyers adatoknál azonban a Lufthansa Technik jóval többet jelenthetett volna a városnak. A Boon.hu tavaly májusi cikke szerint a szervizbázis tervezése idén kezdődött volna, a csarnok pedig várhatóan 2021-ben épült volna fel. A Miskolci Szakképzési Centrumban már el is kezdődött a munkaerő toborzása, sőt a Minap.hu cikke szerint idén márciusig hét embert már fel is vettek, akiket Hamburgban és az írországi Shannonban képeztek volna tovább. Emellett az Andrássy Szakgimnáziummal is megállapodást kötöttek a németek, hiszen az iskolában egy “Lufthansa osztályt” is alapítottak volna, ahol a repülőgépek alkatrészeinek a javítását a gyakorlatban sajátíthatták volna el a diákok.

Juhász Nagy Judit, a Miskolc Holding Zrt. gazdaságfejlesztési igazgatója az ATV-nek azt mondta, amikor a járvány első hulláma után a német cég mentőcsomagot kapott a német államtól, “a cég és a projekt is vissza tudott jönni a hibernálódásból”, de ezt követően a teljes cégcsoport szintjén mégsem álltak helyre úgy a számok, ahogy arra eredetileg számítottak, ezért hátráltak ki a miskolci projektből. A város így megint az utolsó pillanatban esett el egy nagy lehetőségtől, és ezúttal tényleg önhibáján kívül.

A pénzügyi helyzet egyébként annyira rossz volt a Lufthansa Csoport háza táján, hogy amikor két héttel ezelőtt a harmadik negyedévre “csak” 1,3 milliárd eurós veszteséget jelentettek, a cég részvényei 5 százalékkal erősödtek – hiszen már ez a bődületesen rossz eredmény is jobb, mint amit az elemzők előzetesen vártak. A vállalat júniusban 9 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon 3300 milliárd forintos) mentőcsomagot kapott Angela Merkel kormányától, és a Financial Times cikke szerint nyáron még arra számított, hogy 50 százalékos kapacitáson fog tudni működni a téli szezonban. Csakhogy a járványhelyzet miatt most már csak a járatok negyedét tervezik elindítani.

A többek között az Austrian Airlines-t, a Brussels Airlines-t, a Swiss-t, és az Eurowings-et is magába foglaló német cégcsoport az év első 9 hónapjában összesen több mint 4 milliárd euró veszteséget könyvelt el, miközben tavaly ugyanebben az időszakban még 1,7 milliárd eurós nyeresége volt.

Nyáron 22 ezer fős leépítést lebegtetettek be, majd szeptemberben újabb elbocsátások szükségességét jelentették be, amiről megkezdték az egyeztetést a munkavállalói szervezetekkel. A terv szerint a leépítés a menedzsmentet is érinti majd, 2021 első negyedévében a vezetői pozíciók 20 százalékának megszűnésére lehet számítani.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet beruházás légitársaság Miskolc szervízközpont Olvasson tovább a kategóriában