A magyar adórendszert a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta számos kritika érte abból a szempontból, hogy a tehetősebbeknek kedvez, míg az alacsony keresetűekre túl magas terheket ró. Nemzetközi összehasonlításunkban az látható, hogy ugyan az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) – különösen a volt szocialista országok körében – igen elterjedt, mindenhol léteznek olyan kedvezmények, amelyek a legkevesebbet keresőket segítik.

Vagy az szja-t, vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetését több kulccsal szabályozzák a kormányok, vagy egykulcsos adók esetén egy bizonyos határig adómentessé teszik a jövedelmet. Magyarországon is volt 2010 előtt ilyen kedvezmény, a minimálbér összegéig nem kellett szja-t fizetni.

A hasonló kedvezmények miatt nem mond sokat, ha csak önmagában az adókulcsokat hasonlítjuk össze országok között. Számos olyan egyedi kedvezmény és részletszabály van, amelyek hatásait nehéz átlátni. A legtöbbször európai adatokat lehet csak összehasonlítani, mivel az Eurostat részletes információkat gyűjt és közöl a jövedelmek adózása kapcsán is. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) éves jelentése azonban tartalmaz egy igen érdekes kimutatást, amiben a minimálbér adózását vizsgálták meg 42 országban.

Az ILO adataiból látványosan kitűnik, hogy világszerte Magyarországon a legmagasabb a minimálbéresek adóterhelése.

Az alábbi grafikonon 2019-es adatok alapján az látható, hogy a minimálbér után mekkora adó- és járulékterheket kell megfizetnie a munkavállalónak a bruttó minimálbérhez viszonyítva. Nemcsak szociálisan elkötelezett országok érik be kevesebb elvonással Magyarországnál, hanem a liberális gazdaság mintapéldájának számító Egyesült Államok több tagállama, illetve a munkabéreket legendásan magas adókkal sújtó Belgium is. A magyar szinthez közeli magas adók csak Németországban vannak, de még ott is negyedével kisebbek az elvonások a hazaiakhoz képest.

Míg a szegényeket kiemelkedően adóztatja a magyar adórendszer, a tehetőseket kifejezetten alacsony adókkal terheli csak. A 154 ország és terület közül Magyarországon az 59. legalacsonyabb a magas jövedelműek adózása. Főként közel-keleti olajmonarchiákban alacsonyabb csak a bérek adózása, sok helyen egyáltalán nincs is adó. Európai országok közül csak a hasonló fejlettségű, piaci liberalista Észtország és néhány elmaradottabb gazdaság (Albánia, Montenegró, Moldova, Bulgária) alkalmaz alacsonyabb adókat. Az egyetlen fejlett ország, amely a magyarhoz hasonló jövedelemadókat alkalmaz, az Új-Zéland. Azonban ezekben az országokban is vannak kedvezmények az alacsony keresetűeknek.

Világszerte egyedülálló a magyar adórendszer, amely az alacsony jövedelműeket nemzetközi szinten kiemelkedően magas, a tehetősebbeket az átlagosnál jóval alacsonyabb adókkal sújtja.

Magyarországon különösen az szja kulcsa alacsony, a társadalombiztosítási járulék átlagosnak tekinthető a fenti összehasonlítás alapján. Természetesen a járulékokat nehéz az egyes országok között összehasonlítani, hiszen a fejlett nyugat-európai országokban ezért cserébe a világ legjobb egészségügyi ellátását kapják a munkavállalók, nem igazán van szükségük saját zsebükből is erre költeni. Ezzel szemben Magyarországon rohamosan növekszik az egyre kevésbé működőképes állami egészségügy mellett a magánköltések szerepe.

Az Egyesült Államokban pedig nincs is hagyományos értelemben vett társadalombiztosítás, így ugyan magasabb a nettó jövedelem, de abból még nagyon drágán kell piaci alapon egészségbiztosítás venni. A nyugdíjrendszer is több országban részben vagy egészben piaci alapon működik.

Összehasonlítható adatok

Az előbbi összehasonlítások azonban nem teljes körűek, mivel csakis a munkavállalói adó- és járulékterhekre vonatkoznak. A nettó bérek és a teljes bérköltség összehasonlítása sokkal pontosabb képet tud arra vonatkozóan mutatni, hogy mekkora is a munka adóterhe. Az OECD adatbázisában elérhetők olyan statisztikák is, amelyek a munkáltatói és munkavállalói járulék mellett a személyi jövedelemadó összességét arányosítják a nettó jövedelemhez.

Így sem könnyű az adórendszerek összehasonlítása, mivel a jövedelem nagyságától függően nemcsak az szja-kulcsok változhatnak, hanem a járulékok mértéke is, illetve a fix összegű levonásoknak is hatásuk van a nettó bér és a teljes bérköltség arányára. Emellett több országban nemcsak a központi kormányzat szed be adókat és járulékot, de a helyi vagy regionális kormányzatok is.

Az OECD adatbázisában mindezen kihívásokat kiküszöbölték, és az összes, a jövedelem terhére megfizetett adót és járulékot szerepeltetik. Már csak az okozhat problémát, hogy az egyedülállók és a házasok, illetve a gyermeket nevelők és a gyermektelenek is eltérő adókat fizetnek. Szerencsére erre is érhetők el adatok.

Az alábbi grafikonokon négy tipikus kereső nettó bérét és az állami elvonásokat hasonlítjuk össze:

• egyedülálló gyermektelen;
• gyermektelen házastársak közül egy kereső;
• egyedülálló, két gyermeket nevelő szülő
• két gyermeket nevelő házastársak, akik közül egyikőjük dolgozik.

Mind a négy esetben úgy történt az összehasonlítás, hogy az elvonások arányát az egyes országokra jellemző átlagbér 50-250 százaléka közötti bérekhez hasonlítottuk össze. A kimutatásban szerepel a 37 OECD-tag átlaga, a magyar mellett a többi visegrádi ország, három alacsony adóterhelésű ország (Ausztrália, Egyesült Államok és Új-Zéland), illetve három magas adóterhelésű ország (Ausztria, Belgium és Svédország) adata.

Szinglinek és szegénynek lenni Magyarországon a legdrágább

Az egyedül élő, gyermektelen magyar adófizető világviszonylatban is kiemelten sok adót fizet – különösen, ha szegény.

Nincs még egy fejlett ország, ahol olyan magas adóterhet kellene fizetnie az átlagbér felét kereső, gyermektelen munkavállalónak, mint hazánk.

Az OECD-tagok közt jellemző átlagos elvonás 1,6-szorosát kell az átlagbér felét keresőnek a béréből közterhekre fordítania, míg az átlagbér dupláját keresők már csak a nemzetközileg jellemző terheket fizetik meg. A világ legmagasabb adóterheit kirovó Belgiumban is sokkal jobb szegénynek lenni adózás szempontjából, mint hazánkban egészen az átlagbér háromnegyedéig. Az átlagbér felét kereső belga munkavállalók arányaiban harmadával kevesebb adót és járulékot fizetnek, mint magyar társaik.

Mint látható, nincsen még egy fejlett ország, ahol az adózás mértéke a jövedelemtől függetlenül mindig ugyanakkora lenne, tehát egy teljesen egyenes vonal a jövedelemtől függetlenül az adók és járulékok kulcsa. Magyarországon is vannak azonban kedvezmények, amik mégis módosítják ezt.

A saját meghatározása szerint családbarát kormányzat a házasságok számának emelését kiemelt kérdésként kezeli, de ahogy az alábbi ábrán látható, a gyermektelen házastársak adózása is inkább magasnak tekinthető, mint alacsonynak. Magyarországon az első házasok havi 5 ezer forintos szja-kedvezményt kapnak két éven át. Ehhez képest az adóztatási bajnok Belgiumban 10 százalékponttal kisebb a házasok adója alacsony kereset esetén, mint az egyedülállóké – ehhez mérten észrevehetetlen a hazai kedvezmény.

A családokat is erősen adóztatja a kormány

A gyermektelenek magas adóztatása nem is lehet meglepetés, hiszen a kormány kommunikációjában gyakran visszatérő elem, hogy a családokat segíti. Különösen rászorulnak erre a gyermeküket egyedül nevelők. Magyarország azonban ebben az összehasonlításban sem szerepel jól: az állam nemzetközi összehasonlításban kiemelten sokat von el a gyermeküket egyedül nevelőktől is, különösen, ha keveset keresnek.

Egyedülálló szülőként az átlagbér felét megkeresve háromszor annyi elvonást kell megfizetni, mint a legfejlettebb országok átlaga. A munkaalapú társadalom mintapéldájában, az Egyesült Államokban az ilyen keveset kereső szülő nemhogy adózna, de még ő jut állami támogatáshoz: a jövedelmének 8 százalékát kapja támogatásként. A magyar családbarát politika pedig 15 százalékot elvesz.

A házaspárok sem járnak jól a fideszes adórendszerrel, amikor csak a család egyik tagja dolgozik. Az alábbi ábrán látható, hogy az átlagbér 80 százaléka alatt csak Svédországban és Szlovákiában von el az állam többet az adófizetőktől. A magyar állam a házas, kétgyermekes családoktól az átlagbér kétszereséig többet vonal, mint az OECD tagállamok átlaga.

A bemutatott mintákban tehát a gyermeket nevelők is magasabb adókat és járulékokat fizetnek bérük után Magyarországon, mint az OECD országok átlaga. Minél kevesebbet keres valaki, annál nagyobb az elvonás a fejlett országok átlagához hasonlítva.

Alacsony családi pótlék

Az állam azonban nemcsak elvesz az adózóktól, és különösen a családoktól, hanem ad is nekik. Szinte minden fejlett országban létezik a magyar családi pótlékhoz hasonló juttatás. Ennek mértékét nálunk 2009 óta nem emelte a kormányzat, egy gyermekre havi 12 ezer forint, kettőnél gyermekeként 13.300, három gyermek és afelett pedig minden eltartottra 16 ezer forint.

Ez kirívóan alacsony az OECD jelentése szerint. Az alábbi ábrán az látható, hogy egy házas, két gyermeket nevelő család, ahol az egyik szülő az átlagbért, a másik annak kétharmadát keresi, a bére után mekkora adó- és járulékterhet fizet, illetve mekkora támogatást kap. A narancssárga szín az szja-t, a szürke a munkavállalói járulékokat, a piros a munkáltatói járulékokat jelzi, míg a zöld az állami támogatásokat jelzi.

Összesítve ezek hatásait az látszik, hogy

egy átlagos keresetű család Magyarországon többet adózik jövedelme után, mint a fejlett országok átlaga. 

A magyar kormányzati elvonás az átlagos családot tizedével jobban sújtja, mint az OECD átlaga. Feltűnő lehet az is, hogy milyen kevés támogatást fizet a magyar állam a bérekhez képest, ez kevesebb mint fele az OECD átlagának. 

Kétgyermekes, kétkeresős házaspár adó- és járulékterhei, állami támogatásai. Forrás: OECD

Kitűnik a többi ország közül Lengyelország, ahol komolyan vette a demográfiai és szociális kihívást a kormányzat. Egy 2016-ban beindított program alapján minden lengyel család minden második és harmadik 18 év alatti gyereke után havi ötszáz złotyt – tehát nagyjából 43 ezer forintot – kap az államtól havonta. Ahogy erről korábban beszámoltunk, az intézkedés hatására felére esett a gyermekszegénység az országban.

Ez idehaza is fontos lenne, különösen most, amikor az elszabaduló árak miatt több embert fenyeget szegénység még akkor is, ha sikerül elkerülni a munkanélküliek számának jelentős növekedését. Erre azonban a koronavírus-járvány alatt sem szánta rá magát a kormány, és most sem tett semmilyen ilyen irányú utalást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyermektelen magyar minimálbéresek fizetését terheli a legmagasabb adó az egész régióbanViszont a háromgyerekesek béreire rakódó adóterhek a legalacsonyabbak között vannak a környékbeli országok mezőnyében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHat-nyolc százalékkal többet adóznak az alacsonyabb jövedelmű magyarok a jobban keresőknélHa együtt nézzük az szja, az áfa és a családi adókedvezmények hatását, a magyar adórendszer a rosszabbul keresőktől a tehetősebbek felé oszt újra. Krekó Judittal beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyermekvállalást nem ösztönzi, de a jól szituált nagycsaládoknál egy csomó pénzt hagy a családi adókedvezményNem tűnik túl igazságosnak a kormány legfontosabb családtámogatási és népesedéspolitikai eszköze. Cserébe nem is hatékony.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz adózás családi adókedvezmény családtámogatás járulék minimálbér szja Olvasson tovább a kategóriában