Egy új tanulmány szerint a jobboldali lengyel kormány 2016-ban bevezett családpolitikai intézkedése, a Család 500+ program két év alatt gyakorlatilag megfelezte a gyermekszegénység arányát Lengyelországban, miközben a jövedelmi egyenlőtlenségeket is csökkentette.
A 2016-ban beindított program alapján minden lengyel család minden második és harmadik 18 év alatti gyereke után havi ötszáz złotyt – tehát nagyjából 39 ezer forintot – kap az államtól havonta adómentesen. A támogatásra mindenki jogosult bevételtől és családi státusztól függetlenül. A támogatás 2016-ban nagyjából a bruttó lengyel átlagbér 12 százalékát tette ki. Abban az esetben, ha a háztartás egy főre eső jövedelme kevesebb volt, mint 800 złoty, a támogatás az első gyerek után is járt. 2019 júliusában ugyanakkor ezt a kitételt eltörölték, így már minden családnak jár az első gyerek után is a támogatás.
A Luxembourg Income Study nevű nonprofit kutatóintézet friss tanulmánya alapján Lengyelországban 2016-tól kezdve a relatív jövedelmi szegénység*Relatív szegénynek számít egy háztartás akkor, ha az éves jövedelme nem éri el az országos medián háztartási jövedelem 60 százalékát. A medián jövedelem az a szint, amelynél pontosan ugyanannyian keresnek/kapnak többet, mint kevesebbet. a gyerekek körében meredek zuhanásba kezdett és
20 százalékról egészen 10 százalék körülire csökkent a gyerekszegénység aránya.
Eközben a relatív jövedelmi szegénység a teljes népesség körében kicsit csökkent, míg az idősek körében kicsit még nőtt is.
Relatív (bal) és szubjektív (jobb) szegénység Lengyelországban. Teljes népesség / idősek / gyerekek. Adatforrás: lengyel háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel és LIS adatbázis
Hasonló trendek figyelhetőek meg az önbevallásos módszer alapján mért szubjektív szegénység*Szubjektív szegénynek számít valaki, amennyiben saját megítélése alapján (1) a gazdasági helyzete „rossz” vagy „nagyon rossz”, (2) napi szinten figyelnie kell arra, hogy a megélhetéshez szükséges alapvető kiadásai ne haladjanak meg egy bizonyos szintet, és (3) nincs elég pénze az alapvető hétköznapi szükségleteinek kielégítésére. esetében, ahol a gyerekek körében tapasztalt szegénység 14-ről 5 százalékra esett 2015 és 2017 között. A tanulmány szerzőinek megjegyzése alapján a szubjektív és a relatív szegénységi rátában tapasztalható eltérést módszertani okok magyarázzák, de a trend mindkét mutató alapján egyértelmű.
2016-ig a családpolitikai transzfereknek a jövedelmi egyenlőtlenséget leíró Gini-indexre gyakorolt hatása kicsivel haladta meg a 2 százalékpontot, 2016-tól kezdve ugyanakkor ez a hatás több mint háromszorosára nőtt.
A szerzők szerint a leginkább akkor látványos a Család 500+ hatása, amikor a szegénységi mutatókat a különféle családméretek esetében vetjük össze. Itt az látszik, hogy a két vagy több gyerekes családok esetében – függetlenül attól, hogy egy- vagy kétszülős háztartásról van szó – nagyon jelentős csökkenés volt a szegénységi rátákban 2016-tól kezdve. A jelenség egyébként az egygyerekes háztartások esetében is tapasztalható, de jóval kisebb mértékben, ami a szerzők szerint azért van, mert esetükben a támogatás feltételekhez kötött volt.
Az elemzés arra is kitér, hogy a háztartások jövedelemének forrása (munka, tőke, nyugdíj, családtámogatás, egyéb szociális transzferek) közül melyiknek volt a legnagyobb szegénységcsökkentő hatása. Ez alapján is úgy tűnik, hogy 2013 és 2017 között a Család 500+ játszotta a legnagyobb szerepet a szegénység csökkentésében, ráadásul minél szegényebb volt valaki, a programnak annál jelentősebb volt a hatása.
A tanulmány érdekessége, hogy nem pusztán csak a családfajták összehasonlítása alapján jut arra a következtetésre, hogy a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság szociálpolitikája hatékony volt a szegénység csökkentésében. Piotr R. Paradowski, Joanna Wolszczak-Derlacz és Eva Sierminska ugyanis a program beindulásának hónapjában interjút és adatfelvételt készített olyan családokkal, akik jogosultak voltak a támogatásra, és olyanokkal is, akik nem. Ez alapján is az derült ki, hogy a programban résztvevő háztartások körében 14 százalékponttal alacsonyabb volt annak az esélye, hogy a háztartás szegénynek számítson, mint azok körében, akik nem kaptak támogatást.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
