Egy új tanulmány szerint a jobboldali lengyel kormány 2016-ban bevezett családpolitikai intézkedése, a Család 500+ program két év alatt gyakorlatilag megfelezte a gyermekszegénység arányát Lengyelországban, miközben a jövedelmi egyenlőtlenségeket is csökkentette.
A 2016-ban beindított program alapján minden lengyel család minden második és harmadik 18 év alatti gyereke után havi ötszáz złotyt – tehát nagyjából 39 ezer forintot – kap az államtól havonta adómentesen. A támogatásra mindenki jogosult bevételtől és családi státusztól függetlenül. A támogatás 2016-ban nagyjából a bruttó lengyel átlagbér 12 százalékát tette ki. Abban az esetben, ha a háztartás egy főre eső jövedelme kevesebb volt, mint 800 złoty, a támogatás az első gyerek után is járt. 2019 júliusában ugyanakkor ezt a kitételt eltörölték, így már minden családnak jár az első gyerek után is a támogatás.
A Luxembourg Income Study nevű nonprofit kutatóintézet friss tanulmánya alapján Lengyelországban 2016-tól kezdve a relatív jövedelmi szegénység*Relatív szegénynek számít egy háztartás akkor, ha az éves jövedelme nem éri el az országos medián háztartási jövedelem 60 százalékát. A medián jövedelem az a szint, amelynél pontosan ugyanannyian keresnek/kapnak többet, mint kevesebbet. a gyerekek körében meredek zuhanásba kezdett és
20 százalékról egészen 10 százalék körülire csökkent a gyerekszegénység aránya.
Eközben a relatív jövedelmi szegénység a teljes népesség körében kicsit csökkent, míg az idősek körében kicsit még nőtt is.
Relatív (bal) és szubjektív (jobb) szegénység Lengyelországban. Teljes népesség / idősek / gyerekek. Adatforrás: lengyel háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel és LIS adatbázis
Hasonló trendek figyelhetőek meg az önbevallásos módszer alapján mért szubjektív szegénység*Szubjektív szegénynek számít valaki, amennyiben saját megítélése alapján (1) a gazdasági helyzete „rossz” vagy „nagyon rossz”, (2) napi szinten figyelnie kell arra, hogy a megélhetéshez szükséges alapvető kiadásai ne haladjanak meg egy bizonyos szintet, és (3) nincs elég pénze az alapvető hétköznapi szükségleteinek kielégítésére. esetében, ahol a gyerekek körében tapasztalt szegénység 14-ről 5 százalékra esett 2015 és 2017 között. A tanulmány szerzőinek megjegyzése alapján a szubjektív és a relatív szegénységi rátában tapasztalható eltérést módszertani okok magyarázzák, de a trend mindkét mutató alapján egyértelmű.
2016-ig a családpolitikai transzfereknek a jövedelmi egyenlőtlenséget leíró Gini-indexre gyakorolt hatása kicsivel haladta meg a 2 százalékpontot, 2016-tól kezdve ugyanakkor ez a hatás több mint háromszorosára nőtt.
A szerzők szerint a leginkább akkor látványos a Család 500+ hatása, amikor a szegénységi mutatókat a különféle családméretek esetében vetjük össze. Itt az látszik, hogy a két vagy több gyerekes családok esetében – függetlenül attól, hogy egy- vagy kétszülős háztartásról van szó – nagyon jelentős csökkenés volt a szegénységi rátákban 2016-tól kezdve. A jelenség egyébként az egygyerekes háztartások esetében is tapasztalható, de jóval kisebb mértékben, ami a szerzők szerint azért van, mert esetükben a támogatás feltételekhez kötött volt.
Az elemzés arra is kitér, hogy a háztartások jövedelemének forrása (munka, tőke, nyugdíj, családtámogatás, egyéb szociális transzferek) közül melyiknek volt a legnagyobb szegénységcsökkentő hatása. Ez alapján is úgy tűnik, hogy 2013 és 2017 között a Család 500+ játszotta a legnagyobb szerepet a szegénység csökkentésében, ráadásul minél szegényebb volt valaki, a programnak annál jelentősebb volt a hatása.
A tanulmány érdekessége, hogy nem pusztán csak a családfajták összehasonlítása alapján jut arra a következtetésre, hogy a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság szociálpolitikája hatékony volt a szegénység csökkentésében. Piotr R. Paradowski, Joanna Wolszczak-Derlacz és Eva Sierminska ugyanis a program beindulásának hónapjában interjút és adatfelvételt készített olyan családokkal, akik jogosultak voltak a támogatásra, és olyanokkal is, akik nem. Ez alapján is az derült ki, hogy a programban résztvevő háztartások körében 14 százalékponttal alacsonyabb volt annak az esélye, hogy a háztartás szegénynek számítson, mint azok körében, akik nem kaptak támogatást.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
