Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. augusztus 1. 13:29 Adat

Két év alatt megfelezte a gyermekszegénységet a lengyel kormány

Egy új tanulmány szerint a jobboldali lengyel kormány 2016-ban bevezett családpolitikai intézkedése, a Család 500+ program két év alatt gyakorlatilag megfelezte a gyermekszegénység arányát Lengyelországban, miközben a jövedelmi egyenlőtlenségeket is csökkentette.

A 2016-ban beindított program alapján minden lengyel család minden második és harmadik 18 év alatti gyereke után havi ötszáz złotyt – tehát nagyjából 39 ezer forintot – kap az államtól havonta adómentesen. A támogatásra mindenki jogosult bevételtől és családi státusztól függetlenül. A támogatás 2016-ban nagyjából a bruttó lengyel átlagbér 12 százalékát tette ki. Abban az esetben, ha a háztartás egy főre eső jövedelme kevesebb volt, mint 800 złoty, a támogatás az első gyerek után is járt. 2019 júliusában ugyanakkor ezt a kitételt eltörölték, így már minden családnak jár az első gyerek után is a támogatás.

A Luxembourg Income Study nevű nonprofit kutatóintézet friss tanulmánya alapján Lengyelországban 2016-tól kezdve a relatív jövedelmi szegénység*Relatív szegénynek számít egy háztartás akkor, ha az éves jövedelme nem éri el az országos medián háztartási jövedelem 60 százalékát. A medián jövedelem az a szint, amelynél pontosan ugyanannyian keresnek/kapnak többet, mint kevesebbet. a gyerekek körében meredek zuhanásba kezdett és

20 százalékról egészen 10 százalék körülire csökkent a gyerekszegénység aránya.

Eközben a relatív jövedelmi szegénység a teljes népesség körében kicsit csökkent, míg az idősek körében kicsit még nőtt is.

Relatív (bal) és szubjektív (jobb) szegénység Lengyelországban. Teljes népesség / idősek / gyerekek. Adatforrás: lengyel háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel és LIS adatbázis

Hasonló trendek figyelhetőek meg az önbevallásos módszer alapján mért szubjektív szegénység*Szubjektív szegénynek számít valaki, amennyiben saját megítélése alapján (1) a gazdasági helyzete „rossz” vagy „nagyon rossz”, (2) napi szinten figyelnie kell arra, hogy a megélhetéshez szükséges alapvető kiadásai ne haladjanak meg egy bizonyos szintet, és (3) nincs elég pénze az alapvető hétköznapi szükségleteinek kielégítésére. esetében, ahol a gyerekek körében tapasztalt szegénység 14-ről 5 százalékra esett 2015 és 2017 között. A tanulmány szerzőinek megjegyzése alapján a szubjektív és a relatív szegénységi rátában tapasztalható eltérést módszertani okok magyarázzák, de a trend mindkét mutató alapján egyértelmű.

2016-ig a családpolitikai transzfereknek a jövedelmi egyenlőtlenséget leíró Gini-indexre gyakorolt hatása kicsivel haladta meg a 2 százalékpontot, 2016-tól kezdve ugyanakkor ez a hatás több mint háromszorosára nőtt.

A szerzők szerint a leginkább akkor látványos a Család 500+ hatása, amikor a szegénységi mutatókat a különféle családméretek esetében vetjük össze. Itt az látszik, hogy a két vagy több gyerekes családok esetében – függetlenül attól, hogy egy- vagy kétszülős háztartásról van szó – nagyon jelentős csökkenés volt a szegénységi rátákban 2016-tól kezdve. A jelenség egyébként az egygyerekes háztartások esetében is tapasztalható, de jóval kisebb mértékben, ami a szerzők szerint azért van, mert esetükben a támogatás feltételekhez kötött volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA hivatalos átlagfizetés felét sem keresi meg az emberek jelentős része LengyelországbanAz átlagfizetés szép nagy összeg, de ha nem a matematikát, hanem a valóságot nézik, akkor a kép sokkal rosszabb.

Az elemzés arra is kitér, hogy a háztartások jövedelemének forrása (munka, tőke, nyugdíj, családtámogatás, egyéb szociális transzferek) közül melyiknek volt a legnagyobb szegénységcsökkentő hatása. Ez alapján is úgy tűnik, hogy 2013 és 2017 között a Család 500+ játszotta a legnagyobb szerepet a szegénység csökkentésében, ráadásul minél szegényebb volt valaki, a programnak annál jelentősebb volt a hatása.

A tanulmány érdekessége, hogy nem pusztán csak a családfajták összehasonlítása alapján jut arra a következtetésre, hogy a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság szociálpolitikája hatékony volt a szegénység csökkentésében. Piotr R. Paradowski, Joanna Wolszczak-Derlacz és Eva Sierminska ugyanis a program beindulásának hónapjában interjút és adatfelvételt készített olyan családokkal, akik jogosultak voltak a támogatásra, és olyanokkal is, akik nem. Ez alapján is az derült ki, hogy a programban résztvevő háztartások körében 14 százalékponttal alacsonyabb volt annak az esélye, hogy a háztartás szegénynek számítson, mint azok körében, akik nem kaptak támogatást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Ha munka van, minden van" - és ebbe Magyarországon a dolgozói szegénység is beleférJelentősen csökkent a szegénység a teljes népességben, de a dolgozó szegények aránya nagyot nőtt. Ez nem független attól, hogy az állam a szegényektől a gazdagok felé osztja újra a forrásokat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat család 500+ gyermekszegénység Lengyelország szegénység szociálpolitika Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2023. december 7. 18:14 Adat, Élet

Régen stabilan 17 ezer forintba került a nagy bevásárlásunk, most stabilan 24 ezer lett

A közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.

Stubnya Bence
2023. december 7. 16:38 Adat

Újabb időutazásra készülhet a magyar pénztárcák vásárlóereje januártól

Az üzemanyagok jövedéki adójának emelésével bukják a magyarok a plusz litereket, amik a szeptember óta tartó árcsökkenésből és bérnövekedésből jöttek volna ki.

Stubnya Bence
2023. december 7. 11:21 Adat, Élet

A magyarok negyven százaléka dolgozik olyan munkabeosztásban, ami megnehezíti a szociális életét

Az uniós átlag 32 százalék, ennél jóval több magyar dolgozik rendszeresen hétvégén vagy éjszaka, vagy kiszámíthatatlanul változó beosztás szerint.

Fontos

Hajdu Miklós
2023. december 8. 16:12 Világ

Egyre több osztrák karácsonyi vásárban üti fel a fejét sztrájk, mert a dolgozók bére nem követi az inflációt

Ausztriában éles ellentét bontakozott ki a kiskereskedelmi dolgozók és munkaadók béremeléssel kapcsolatos elképzeléseit illetően.

Hajdu Miklós
2023. december 8. 12:18 Élet

2050-re véget vetne a gázfűtésnek az Európai Unió

Gázkazánok és -bojlerek helyett megújuló energiaforrásokból előállított elektromosságot használó fűtőberendezésekre kell átállniuk a háztartásoknak.

Bucsky Péter
2023. december 8. 10:04 Támogatói tartalom

Budapesti tudásközpont segíti a multikat a karbonlábnyom csökkentésében

A bizonyíthatóan fenntartható beszállítók az új európai uniós szabályozás miatt előnybe kerülhetnek az ökológiai lábnyommal kevésbé törődő versenytásaikhoz képest.