Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2017. november 10. 08:47 Közélet, Élet

A gyermekvállalást nem ösztönzi, de a jól szituált nagycsaládoknál egy csomó pénzt hagy a családi adókedvezmény

A társadalom legszegényebb tíz százalékába tartozó háztartásokban él ma arányaiban a legtöbb gyermek Magyarországon, itt jut a legtöbb eltartandó gyermek egy nem nyugdíjas felnőttre. Ugyanakkor ebben a jövedelmi tizedben dolgoznak a legkevesebben és itt a legtöbb a munkanélküli.

Éppen ők tudják a legkevésbé kihasználni a kormány legfőbb családtámogató eszközét, a családi adókedvezményt.

 

Az egyik probléma a gyermekek után járó adókedvezmény rendszerével, hogy akkor ad igazán jelentős támogatást, ha már a harmadik gyermek is megszületik egy családban. Pedig ahhoz, hogy ez megtörténjen, előtte általában kétszer kell gyereket szülni. Sokaknak az első és a második gyermek is nagy anyagi terhet jelent, ezért ez a rendszer a kormányzati szándékkal ellentétben nem ösztönzi a gyermekvállalási kedvet a még gyermek nélküli párok esetében.

A másik gond, hogy az adókedvezményt kézenfekvő módon csak az adófizető dolgozók tudják érvényesíteni. A kormány így azoknál ismeri el leginkább a gyermekvállalást, akik több gyermeket nevelnek és akik elégséges jövedelemmel rendelkeznek. Pedig a legszegényebb jövedelmi tizedbe tartozó munkaképes korú személyekre jut a legtöbb eltartandó gyermek, és itt dolgoznak a legkevesebben.

2017-ben egy gyermek után 10 ezer forint, két gyermek után 30 ezer forint, míg három gyermek után 99 ezer forint adókedvezmény jár összesen havonta a szülőknek, minden további gyermek esetén pedig plusz 33 ezer forint. Ahhoz, hogy az adókedvezményt teljes összegben igénybe tudja venni egy család:

  • egy gyermek esetén legalább bruttó 31 ezer forint munkajövedelemre,
  • két gyermek esetén bruttó 94 00 forintra,
  • három gyermek esetén bruttó 309 ezer forintra
  • négy gyermek esetén pedig bruttó 413 ezer forintra

van szükség egy családban havonta.

A háztartások jövedelmi helyzetéről szóló legutóbbi (2015-ös) adatok szerint az a 200 ezer aktív kereső, aki a legszegényebb jövedelmi tizedbe sorolt háztartásokban él, havonta átlagosan bruttó 63,5 ezer forintot keresett két éve. Ha tegyük fel ketten is ennyit keresnek ma egy családban, összesen bruttó 127 ezer forintot, akkor az egy és a két gyermek után járó kedvezményt 100 százalékban érvényesíteni tudják. Ám mivel nem keresnek eleget, a három gyermek után járó támogatásnak csak a 40 százalékát tudják igénybe venni, az elviekben a gyermekvállalás költségeinek elismeréséért járó családi adókedvezményből közel 60 ezer forinthoz nem jutnak hozzá.

Egy aktuálizálhatóbb példa, ha a közfoglalkoztatottakra gondolunk. Egyhavi közmunkáért ma minimum bruttó 82 ezer forintot fizet az állam. Ha ketten keresnek együtt bruttó 164 ezer forintot egy három gyermeket nevelő családban, akkor ez után a három gyermek után csak fele annyi anyagi elismerés jár a kormánytól, mint azok után, akik kétszer ilyen magas munkajövedelemmel rendelkező családban élnek.

Azok a két szülőből és három gyermekből álló családok, ahol teljes összegben igénybe tudják venni az adókedvezményt, és ami mellé feltételezhetően az alanyi jogon járó családi pótlékot is felveszik, legalább a harmadik jövedelmi tizedbe tartoznak a 2015-ös viszonyok alapján.

A gyermekvállalás költségeit elismerő adórendszer elnevezés persze valójában nem hazudik, hiszen egy szót sem szól arról, hogy átvállalná az anyagi terheket. Azt üzeni, hogy ha rendesen dolgozol és megengedheted magadnak, hogy több gyereket vállalj, akkor az adód jelentős részétől hajlandóak vagyunk eltekinteni, a munkáltatód azt kifizetheti neked.

A családi adókedvezmény rendszerével tehát két dolog van:

egyrészt nem serkenti a népesedést, másrészt miközben nem méltányos, addig nem is igazságos.

Akkor lenne igazságos, ha minden gyermek után ugyanannyi kedvezmény járna, függetlenül attól, hogy hány testvére van. Méltányossá pedig akkor válhatna, ha azt csak egy bizonyos összkereset alatt lehetne igénybe venni, a tehetősek pedig helyette adót fizetnének. Ez a két elv alapvetően ellentmond egymásnak, de van rugalmasság a rendszerben, hiszen azt a határvonalat sok helyen meg lehet húzni.

A kormány legfőbb családtámogatási eszköze tehát csak azoknak a családoknak jár, amelyekben a szülők dolgoznak, pedig a legszegényebb háztartások pont attól szegények, hogy nincs munkajövedelmük, vagy csak nagyon kevés van. Vagyis a rendszer kimondottan a gazdagok felé csoportosítja át a jövedelmeket, ami csak tovább erősíti a jövedelemkülönbségeket.

Ahol a szülőknek nincs bejelentett munkájuk, ott alapból csak az alanyi jogon, tehát jövedelmi helyzettől függetlenül minden gyermek után járó családi pótlékot lehet igénybe venni. (Feltéve, ha a gyerek nem lóg sokat a suliból, és oviba is rendszeresen járatják.) Ennek a családtámogatásnak az összege 2008 óta semmit sem emelkedett, az értéke cserébe kilenc év alatt 22 százalékkal csökkent.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Élet Közélet családi adókedvezmény családpolitika jövedelemkülönbségek jövedelmi tized Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Váczi István
2019. február 18. 12:01 Élet

Élőben lehet megnézni, hogyan készül egy 75 milliós aranytömb

A perth-i pénzverdében naponta hétszer az érdeklődők szeme előtt öntenek újra egy 6,35 kilós, jelenleg körülbelül 75 millió forintot érő aranytömböt.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.