A magyar lakosság jelentős része olyan áremelkedéssel szembesül az elmúlt hónapokban az üzletekben, amilyennel élete során még soha. A hivatalos inflációs adat utoljára 1998 tavaszán volt magasabb az idén augusztusinál, az élelmiszerárak pedig ennél is régebben, 1995 nyarán emelkedtek legutóbb a jelenleginél is gyorsabban.

Húsz év alatt nem drágultak ennyit

A 30 százalék feletti élelmiszerinfláció önmagában is döbbenetesen magas, ám természetesen nem minden terméket érint ugyanolyan mértékben. Bár ebben a körben – a hatósági áras termékeken kívül – 10 százalék alatti drágulást nagyítóval kell keresni^*A KSH által vizsgált termékek közül a mogyorós tejcsokoládé és az alma ára emelkedett csak ennél kisebb mértékben 2021 és 2022 augusztusa között., az eltérések így is nagyon jelentősek. Miközben a zöldség-gyümölcs osztályon a tavalyinál jellemzően 10-30 százalékkal magasabb árakat láthatunk, addig

a tejtermékeknél a hivatalos adatok szerint is inkább 50-60, míg a péksüteményeknél nem ritkán 70-80 százalékos a drágulás.

Minden bizonnyal pont ez az, ami a leginkább erősíti a lakosság magas inflációérzetét: a legnagyobb mértékben olyan alapvető élelmiszerek drágultak, amelyeket napi rendszerességgel veszünk. Ezt az érzést pedig egész biztosan erősíti, hogy ezek között számos olyan termék is van, amely hosszú évek, sőt évtizedek alatt nem drágult annyit, mint most az előző néhány hónapban.

A statisztikai hivatal adatai alapján azt vizsgáltuk meg, hogy vannak-e olyan termékek, amelyek ára az idén, illetve az augusztusig tartó 12 hónapban többet emelkedett, mint az előző két évtizedben összesen. A lenti ábrán is látható eredmény pedig az lett, hogy egészen megdöbbentően sok ilyen árucikk szerepel a KSH listáján.

A legnagyobb különbség a csirkehúsoknál van:

a bontott csirke és a szárny másfélszer, a comb négyszer annyit drágult tavaly augusztus óta, mint 2001 és 2021 között.

Nagyon látványos a különbség a trappista sajt, a sertészsír és a háztartási keksz esetében is, míg a folyékony szappan ára úgy ugrott meg egy év alatt 20 százalékkal, hogy előtte 20 évig nem volt érdemi drágulás, sőt kissé csökkent is az ára.

A legtöbb érintett termék esetében ráadásul nemcsak az elmúlt egy évben nőttek nagyobbat az árak, mint az előző két évtizedben, hanem csak a 2022-es esztendőben, vagyis az elmúlt nyolc hónapban is. (A szeptemberi inflációs adatok természetesen még nem jelentek meg.)

Visszaütő árstop?

Kifejezetten szembetűnő, hogy rengeteget drágultak azok az áruk, amelyek közeli helyettesítői az árstoppos termékeknek. A csirkehúsok mellett^*A farhát és a csirkemell is hatósági áras. szerepel a listán például a rétesliszt és kétféle tej is. Ez egyrészt mutathatja azt, hogy a kormány jól választotta ki azt a termékkört, amelynek az árát befagyasztotta, másrészt azonban azt is, hogy a kereskedők más hasonló termékeken igyekeznek behozni a hatósági áron elbukott pénzt. Utóbbit erősíti, hogy a szlovákiai árakkal összevetve néhány hatósági áras termék helyettesítője itthon kifejezetten drágának tűnik.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a fenti grafikonok összegszerűen mutatják az árváltozás mértékét, ami némileg csalóka, hiszen alacsonyabb árról ugyanakkora növekedés arányaiban sokkal nagyobb drágulást jelent. A felsoroltak között azonban vannak olyan termékek is, amelyek ára arányaiban is jobban nőtt az előző 12 hónapban, mint 2001 és 2021 között. A csirkehúsok kivétel nélkül ilyenek, a comb például az előző 20 évben csak 18 százalékkal lett drágább, tavaly augusztus óta azonban több mint felével. A trappista az elmúlt két évtized 57 százalékos áremelkedésére most egy év alatt 82 százalékot pakolt rá, a sertészsír pedig majdnem 60 százalékot drágult az előző 20 esztendő 42 százalékával szemben.

Élelmiszer és építőipar

A fenti grafikonokon nem véletlenül szerepelnek szinte kizárólag csak alapvető élelmiszerek és napi használati cikkek. A KSH adatai szerint ugyanis elvétve akadnak csak olyan termékek, amelyek nem ebbe a kategóriába tartoznak, de többet drágultak az elmúlt egy évben, mint korábban 20 esztendő alatt.

A már felsoroltakon kívül mindössze négy ilyen árucikk van, ezekből kettő (a női átmeneti kabát és a tanulógitár) ráadásul 2001 és 2021 között olcsóbb lett, így ha nem változott volna az ára, akkor is felkerül a listára. A konyhaszekrény és a csempe viszont tényleg sokat drágult: utóbbi például augusztusban közel 70 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.

Utóbbi azonban annyira nem meglepő, hiszen az építőipar egészében is 26 százalékos az infláció, ami sokkal magasabb, mint az ezredforduló óta bármikor. Ráadásul rengeteg építőanyag előállítása kifejezetten energiaigényes, így a gyártók költségei még tovább emelkedhetnek. Kérdés persze, hogy egy kevésbé kedvező piaci környezetben is át tudják-e majd ezt hárítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost tetőzhet az infláció az építőiparban, 26 százalékonAz előző negyedévekben rendre 3-5 százalékponttal nőtt az infláció, most alig eggyel, és volt már olyan szegmens is, ahol stagnált, igaz 27 százalékon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz áremelkedés élelmiszerárak infláció kenyér tej Olvasson tovább a kategóriában