Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2022. szeptember 27. 11:16 Pénz, Támogatói tartalom

Ezért jó, ha a sajátmárkás termékeket választjuk – ennyibe kerülnek most öt áruházláncnál

Idén augusztusban évtizedek óta nem látott mértékű, 31 százalékos élelmiszerár-inflációt mért éves szinten a statisztikai hivatal. Legutóbb 1995 júliusában volt 30 százalék felett az élelmiszerek drágulása az előző évihez képest. A múlt hónapban a kenyér és a margarin drágult a legjobban, 64 és 67 százalékkal tavaly augusztushoz képest. A tojás ára 42 százalékot nőtt, a sajtoknál ennél is nagyobb, 61 százalékos volt a drágulás, míg más tejtermékeknél 55 százalékos volt a tavaly augusztusi árakhoz képest.

Nem csoda, hogy egyre jobban megnézzük, mi fér bele a havi keretbe akkor is, ha alapvető élelmiszerekről van szó. Ha spórolni akarunk, kézenfekvő a minden nagyobb áruházláncnál kapható, jó ár-érték arányt képviselő sajátmárkás termékekhez nyúlni. Ezeket régebben még elvétve választottuk, de az utóbbi években lényegesen megnőtt irántuk a kereslet – köszönhetően annak is, hogy az áruházak egyre több energiát fektetnek a termékfejlesztésbe, marketingbe és már csaknem minden termékkategóriában, az élelmiszereken kívül egyebek mellett a vegyiáruk, ruházat, állateledelek és kozmetikumok esetében is választhatunk sajátmárkás terméket.

Szeretjük a sajátmárkát

A Nielsen piackutató cég év elején készített felmérése szerint az európai fogyasztók globálisan az egyik legnagyobb sajátmárkástermék-vásárlók, jellemzően 30 százalék feletti az ilyen termékek piaci részesedése a kontinensen. A vásárlók főleg a romlandó és a fagyasztott árukból, a papírárukból és a hűtés nélkül tárolható élelmiszerekből választják a sajátmárkást.

A különbségek elég nagyok az országok között: Svájcban a legnagyobb a sajátmárkás termékek piaci részesedése, 10-ből csaknem 6 termék ilyen egy átlagos bevásárlókosárban. Majd Belgium következik, ahol 55 százalékos ez az arány, Hollandiában csaknem 50 százalék, míg Németországban 48, Ausztriában 43 százalék. Magyarországon 34,3 százalékos volt ez az arány a felmérés készítésekor, Lengyelországban magasabb, majdnem 40 százalékos, de Csehországban például nem keresik annyira az ilyen termékeket, itt mindössze 25 százalékos a részesedésük. Igaz, itt nőtt a legjobban, 2,1 százalékponttal az arány, míg a második legnagyobb növekedést Magyarország hozta 0,6 százalékponttal.

Pillanatkép a piacról

Összehasonlítottuk, hogy a legtöbb háztartásban megtalálható, 30 alapvető élelmiszer, pár vegyiáru és papíráru sajátmárkás verzióját melyik áruházban mennyiért tudnánk most beszerezni. A termékek árait az Auchan, az Interspar, a Penny, a Lidl és a Tesco egy-egy áruházában személyesen rögzítettük, szeptember 22-én. Fontos kiemelni, hogy ebben az összehasonlításban az említett napon felvett árak szerepelnek, amelyek azóta változhattak, és azt is, hogy a termékek online árai eltérhetnek a bolti áraktól. Ahol akciós volt az adott termék, az akciós árat néztük, és az árstoppolt termékeket kihagytuk az összesítésből.

A könnyebb összehasonlítás érdekében – mivel sok eltérő kiszerelés van, főleg a tejtermékeknél – nem a polcra kirakott darabárat, hanem az 1 kilogrammra, 1 darabra vagy 1 literre számolt egységárat vettük alapul. Ez az információ megtalálható a polcokra kihelyezett árcímkéken. Az így összerakott bevásárlókosarak ára is jól mutatja az egyes áruházláncok közti különbséget, mert jórészt egységárhoz közeli mennyiségekben, például literes, félkilós vagy kilós kiszerelésben kaphatjuk meg a most vizsgált termékeket.

Lássuk a kosarakat!

A legolcsóbb és a legdrágább kosár között 4514 forint a különbség, ami nagyjából 15 százaléknak felel meg – ez pedig nem elhanyagolható, hiszen éppen az augusztusban mért éves infláció mértékével egyezik meg.

A legolcsóbb az Auchan kosara lett, 29253 forinttal, a Tescóé a második (30462 forint), a harmadik helyen a Lidl végzett (32083 forint), a negyedik a Penny (32130 forint), és a legdrágább kosár ebben az összeállításban az Intersparé lett, 33767 forint.

Az első tanulság – ahogy az alábbi ábrán látható – hogy meglehetősen együtt mozognak az árak. Alig találtunk 10 százaléknál nagyobb árkülönbséget, ha az egységárat nézzük. Egy-egy felfelé vagy lefelé kiugró tétel volt a 20 százalékos ételecetnél, ami az Intersparban 629 forintba kerül, míg a többi áruházban 400 forint alatt volt, de a zacskós ropi (sóspálcika) és a szeletelt trappista sajt 1 kilogrammra vetített egységára is itt volt a legmagasabb. Csak ez a három tétel majdnem 1500 forinttal drágította meg az Interspar kosarát.

Érdekesség, hogy a pörkölt, sós mogyorót kilogrammonkénti ára bebetonozódott 1998 forintra, de a citrom ízesítő literje is fixen 199 forint. 20 százalékos zsírtartalmú tejfölt kilogrammonként 1200 forint alatt nem találtunk, 1246 és 1316 forint között szóródott az ára. Egyedül az Auchannál volt éppen ezer forint alatt a 12 százalékos tejföl kilója.

Érdemes odafigyelni a nagy kiszerelésben (800 gramm) árult ízesített, instant kakaóporra, mert több száz forint múlhat rajta. A legolcsóbb (Auchan) 1249 forintos kilogrammonkénti ár és a legdrágább (Lidl és Penny) 1699 forintos ár között 450 forint a különbség.

A vegyiáruk egy zsinóron mozogtak, a lefolyótisztító esetében 50 forint a különbség a két véglet között, míg a mosogatószernél 100. A vastagabb, 4 rétegű papírzsebkendők darabonként 5-6 forintba kerülnek.

Külön megnéztük a kosár több mint harmadát, értékben pedig csaknem felét adó tejtermékeket. A lenti ábrán látható 11-es lista – egységárra számolt – eredménye már a teljes kosarakét tükrözi. A legnagyobb, 1440 forintos különbség a szeletelt trappista sajt egységárában volt a legolcsóbb (Auchan és Tesco) és a legdrágább sajátmárkás termék (Interspar) között. Érdekesség, hogy ugyanennek a terméknek a tömbben árult változatát már csaknem azonos áron kínálták mind az öt helyen.

Egyébként ebben a termékcsoportban volt a legtöbb eltérés. Az egyik legnagyobb, több mint 60 százalékos árkülönbség a laktózmentes tejfölnél volt: 1127 (Auchan) és 1860 (Interspar) forint között szóródtak az árak 1 kilogrammra vetítve. A 3,5 százalékos kefir a Pennyben volt jóval, 75 százalékkal olcsóbb, mint az Intersparban kilogrammonként. A kaukázusi kefirt kedvelőknek is érdemes odafigyelniük, hol szerzik be, mert akár kétharmadával is többe kerülhet – összesítésünk készítésekor a Lidlben volt a legolcsóbb (531 forint 1 kilogramm), míg az Intersparban a legdrágább (887 forint).

A több mint 4500 forintos különbség a legolcsóbb és a legdrágább kosár között már elég jelentős ahhoz, hogy megnézzük, melyik üzletláncnál érdemes megvásárolni az alapvető sajátmárkás élelmiszereket és háztartási cikkeket.

A cikk megjelenését az Auchan Magyarország támogatta.

Pénz Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 04:34 Adat, Pénz

Mérésünk szerint novemberben megállt az élelmiszerek árának emelkedése

A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?

Pálos Máté
2022. december 1. 16:14 Pénz

Egyre többe kerül a lakhatás, és egyre kevésbé segíti ebben a rászorulókat a kormány

Az idei tél fordulópontot hozhat a lakhatás megfizethetőségének alakulásában.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 09:04 Világ

Németország sokkal több unión kívülről érkező bevándorlót szeretne

A munkaerőhiány egyre jobban visszaveti a gazdaságot, és az unión belüli bevándorlók-átköltözők nincsenek elegen a probléma enyhítésére.

Pálos Máté
2022. december 1. 12:22 Világ

A sarkvidék felől érkező hideg levegő próbára fogja tenni az európai áramkereskedelmet

Finnország és Franciaország például kilátásba helyezte, hogy tervezett áramkimaradásokkal, lakossági fogyasztáskorlátozással is enyhíthetnek az energiakrízisen.