Belassult az infláció emelkedése a harmadik negyedévben az építőiparban. A statisztikai hivatal ma közzétett adatai alapján júliusban nagyjából 26 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Ez ismét több,mint két évtizedes csúcs, de már nem annyira éles növekedés az előző negyedévhez képest, mint ami az elmúlt egy évet jellemezte.
A KSH külön is közöl negyedéves adatokat az építőipari árak alakulásáról, de csak jelentős csúszással. A becsült ágazati inflációt ugyanakkor a termelési adatokból is ki lehet számolni. A ma nyilvánosságra hozott ágazati jelentés alapján pedig júliusban 25,9 százalékos volt az áremelkedés mértéke a szektorban. A hivatal gyakorlata szerint az egész második negyedévben ezzel fognak számolni.
A második negyedéves szintnél ez alig egy százalékponttal magasabb, miközben 2021 eleje óta minden negyedévben 3-4 százalékponttal ugrott az építőipari infláció. A mutatót eddig leginkább húzó épületek esetében még szembetűnőbb a megtorpanás: itt inkább 4-5 százalékpontos növekedés volt jellemző az előző negyedévekben, most viszont változatlan szinten maradt a drágulás mértéke.
Ágazati szakértők lapunknak azt mondták, hogy
a szektorban nyár vége óta látják a megtorpanás jeleit.
Éppen ezért egyre többen gondolják úgy, hogy míg eddig viszonylag könnyen át lehetett hárítani a költségek növekedését a vevőkre, a következő hónapokban már nem ez lesz a jellemző, azaz megállhat, de legalábbis jelentősen lassulhat az árak emelkedése.
A kereslet csökkenését a júliusi termelési adatok egyelőre még nem tükrözik vissza. Bár a teljes építőiparban csak 3 százalékos volt a növekedés az előző év azonos hónapjához képest, az épületek építésénél továbbra is 10 százalékot meghaladó mértékű a bővülés.
A szerződésállományban ugyanakkor már lehet látni, hogy csökken a cégek megrendelése. Júniusban és júliusban közel 260 milliárd forinttal esett az építőipari vállalatok szerződéseinek összesített értéke, ami ha nem is példátlan, de nem túl gyakori jelenség.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
