Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. január 15. 13:03 Pénz

Készpénz vagy kártya? Hamarosan a versenytársak is rákapcsolnak

Alapjaiban rázzák fel a kártyatársaságok bombabiztosnak látszó uralmát a bankszámla alapú, azaz például a Visa és a Mastercard infrastruktúráját megkerülő elszámolási rendszerek. Ebből a fogyasztó nem sokat vesz majd észre, mert a fizetési lánc két végén ugyanúgy ő és a bankja marad, de kettőjük közé a kártyatársaságok mellett – vagy helyett – a pillanatok alatt teljesülő utalást, az azonnali fizetést használó fintech szereplők érkezhetnek.

Az euróövezet, amely a világ egyik legnagyobb fizetési piaca, előbbre tart az új, számla alapú azonnali fizetési rendszer kialakításában, mint a világ többi része, ideértve az Egyesült Államokat is. Az eurót használó tagállamok egyes bankjai között a SEPA Instant Payment már két éve működik, egyre növekvő forgalommal. Sőt, nekimennének a nagy kártyatársaságoknak is, az Európai Központi Bank novemberben indította a PEPSI, egy páneurópai fizetési rendszer kiépítésének vizsgálatát – ebből sejthető, hogy nem egy-két éven belül teremtenek riválist a Visának és a Mastercardnak, de a függetlenedési szándék egyértelmű.

A rutin meg az évek egyelőre a piac nagy öregjei mellett szólnak. Ezért a több évtizedes, a világ talán összes országára kiterjedő fizetési tranzakciós tapasztalattal rendelkező társaságok nem is nagyon aggódnak eddig megszerzett piaci pozíciójuk esetleges gyengülése miatt*Globálisan egyértelműen a Visa a legnagyobb szolgáltató, Magyarországon az évi mintegy 6600 milliárd forintos piacból a Mastercardnak van a nagyobb részesedése.. Míg a kártyatársaságok rendszere kipróbált, és több mint 40 éve működik világszerte, az azonnali, számlaalapú fizetés új, egységes sztenderdjeinek lefektetése időbe telik.

Magyarországon is jól kiépült infrastruktúrája van a kártyaszolgáltatásnak, megszokott rutin, bizalom övezi a kártyás fizetést – mondta Székely András, a KPMG pénzügyi szektorért felelős csapatának tanácsadója. Ezért a már évtizedek óta kártyát használók nehezebben mondanak le róla, mint egy Y vagy Z generációs fiatal, aki esetleg még soha nem használt bankkártyát. Ezért nem rövid távon rengeti meg ezeket a cégeket az NFC-s*közeli rádiófrekvenciás kommunikáció, egyfajta bluetooth mobilos, azonnali infrastruktúrán alapuló fizetés, de itt kérdés persze az innováció gyorsasága. Ha gyorsan és flottul megy majd a fizetés, és ugyanolyan kényelmes és megbízható lesz, mint a kártyás, akkor gyorsabban terjedhet például a fejlődő országokban is, ahol egy zöldmezős cég egyébként nehezen vetné meg a lábát – jegyezte meg a KPMG tanácsadója.

A gyorsaság és az egyszerűség továbbra is fontos, de az újbankok, amilyen a már negyedmillió magyar ügyféllel rendelkező Revolut is, főleg az extra funkciókkal győzik meg a felhasználókat. A KPMG kártyapiacról kiadott jelentése szerint 2019-ben az ügyfelek számára a kártyák által létrehozott érték mindössze 7 százalékát fejezi ki az, hogy fizetni tudnak velük, a többi a különféle beállítási lehetőségek közti választásban, a biztonsági funkciókban, az ügyfélszolgálatban, a befektetési lehetőségekben, sőt, a bankoláson túli (ajánlatok, hűségprogram, exkluzív szolgáltatások) rejlik.

Itthon a jegybank 2020 márciusára halasztotta az uniós kezdeményezésű azonnali fizetési rendszer eredetileg 2019. július elsejére tervezett indulását, mert egyes bankok nem tudtak időben felkészülni rá. Szabályzói döntés volt, hogy csak egyszerre, mindenki számára elérhető „közszolgáltatásként” indulhat a rendszer Magyarországon, hiába állt néhány bank készen már a nyáron is, be kell várniuk a késlekedőket. Jelenleg a bankszámlák közötti utalás megérkezéséhez a kedvezményezetthez még jó pár óra szükséges, márciustól ez rövidül le pár másodpercre.

Így az ügyfelek ugyanolyan gyorsan tudnak fizetni egy okostelefonra telepített megoldással, mint a bankkártyával.

Hátránya ugyanakkor, hogy egyelőre csak a belföldi forint tranzakciókra vonatkozik.

Nem pánikolnak tehát, de azért érzik az új idők közeledtét a kártyatársaságok is. A változó fogyasztói, partneri igényekre az új típusú platformokon is használható szolgáltatásokkal, új üzleti modellel, felvásárlásokkal készülnek. Megnéztük, mivel rukkolt elő a téren a Visa, a Mastercard és az – ugyancsak kártyás fizetési megoldást kínáló – alkalmazás, a Simple.

A Mastercard a nyáron jelentette be, hogy története legnagyobb felvásárlása keretében megveszi 2,85 milliárd euróért (950 milliárd forint) a dán Nets fizetési cég leányvállalatát, amelyik Magyarországon is kiépítette az azonnali fizetési rendszert. Ezzel egyszerre szerez egy azonnali fizetési platformot, számlák közötti fizetési és elszámolási megoldásokat és e-számlázási szoftvert – akkori közlésük szerint a következő két év profitját el is viszi a nagybevásárlás, ami 2020 közepén zárulhat le. Jelenleg még versenyhivatali jóváhagyásra vár a tranzakció – mondta erről Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója a G7-nek.

Ambiciózus terveik vannak a magyarországi elfogadóhelyek számának növelésével is – nemrég jelentették be, hogy három év alatt megdupláznák az elektronikus fizetést elfogadó eszközök számát hazánkban, amelyek között lesznek okosterminálok és mobiltelefonok, valamint kártyás és azonnali fizetést is elfogadó eszközök is. Különösen a kis- és középvállalkozások igényeire koncentrálnak, ami viszonylag „szűz terület”, rengeteg, főleg vendéglátással foglalkozó helyen még mindig nem lehet kártyával fizetni, de például a sok egyedi fizetést bonyolító mesterembereknél sem terjedt el az elektronikus fizetési mód. Arról, hogy a kártyás vagy az azonnali fizetés terjedését segítik-e így, azt mondta: „Nekünk ez nagyrészt mindegy, a végén úgyis az ügyfelek döntenek, melyik fizetési mód kedvezőbb a számukra.”

Nem csoda, hogy a Mastercard igényelt a fizetési szolgáltatásokról szóló felülvizsgált uniós irányelv (PSD2) szerinti számlainformációs aggregátor szolgáltatásra vonatkozó licencet. A licenccel az Európai Unió egész területén egy sor újfajta szolgáltatást tudnak nyújtani, nemcsak meglévő banki partnereiknek, hanem akár fintech cégeknek is. Ezzel az új szolgáltatással a Mastercard harmadik feles szolgáltatóként (azaz a bank-ügyfél kapcsolaton kívüli szereplőként) kérhet le bizonyos információkat az irányelv által előírt, erre a célra létrehozott banki platformokon (API) keresztül*amihez természetesen szükséges az ügyfelek beleegyezése is. Itt nyílt tehát belépési lehetőség erre a kialakulóban lévő piacra. Egy kis fintech startupnak nem feltétlenül van  kapacitása kapcsolódási felületet lefejleszteni és folyamatosan fenntartani külön minden banki API-hoz ahhoz, hogy szolgáltatást tudjon nyújtani.

A Mastercard a tervek szerint 2020 végéig csatlakozik a legtöbb európai banki API-hoz, Magyarországon ez már a jövő év első félév végéig megtörténik. Így rajtuk keresztül egyszerűbben tudja például egy észt fintech cég elérni az összes magyar bankot és tud magyar ügyfeleket szerezni, és ez fordított irányban is igaz. „Ezért mondjuk, hogy alapvetően már nem kártyatársaság vagyunk, hanem fizetésforgalmi szolgáltató, sőt, elektronikus fizetési biztonsági megoldásokra specializálódott IT cég” – foglalta össze Eölyüs Endre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi van, ha mindenki kártyával fizet, de nem működik a rendszer?Ízelítőt kaptunk a teljesen digitális pénzforgalom veszélyeiből.

A Visánál is állnak elébe a nyílt bankolásnak. „A PSD2-t olyan lehetőségnek látjuk, ami tovább erősíti a vállalatot. Bár fennáll az a kockázat, hogy az azonosítás során keletkező többlet teendők miatt nagyobb mértékben fognak elállni a vásárlástól a fogyasztók, készen állunk arra, hogy segítsük kibocsátó és kereskedő partnereinket a kockázatkezelés, az autentikáció és az innovatív ügyfélélmények területén, s így ők egyszerre nyújtsanak majd kényelmet és biztonságot”– mondta Kiss Ede, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője a G7-nek. A 3,5 milliárd kártya világszerte, amihez hozzáférésük van a hálózatukon keresztül, elég nagy piaci potenciált kínál. A Visánál 2018-ban már automatikusan csatlakoztak több száz API-hoz, így az összes ügyfelüknek elérhetővé válik a világ bármely pontján történő fejlesztés.

Egyelőre bőven van tér az azonnali és a kártyás megoldás terjedésére is, hiszen hatalmas készpénzhalmokon ül a lakosság. Mindenki jól jár, ha sikerül a magyar háztartásoknál elfekvő, az alacsony kamatok miatt is történelmi magasságban lévő készpénzállomány egy részét elektronikus csatornára terelni. „Az MNB szeretne minél több elektronikus tranzakciót látni, és semlegesnek kell lennie abban, hogy ez miként valósul meg. Ez mindenkinek az érdeke, az adófizetőké és a jogkövető vállalkozásoké” – mondta Eölyüs Endre.

A gazdaság fehérítésének eddig feltalált leghatékonyabb eszköze ugyanis az elektronikus fizetési megoldások terjesztése, mivel így pontosan követhetővé válnak a pénzmozgások. Itthon a szürkegazdaság magas aránya*6-7000 milliárd forint évente és a készpénzhasználat akár évi több százmilliárd forintos költsége*A Pénzügyminisztérium szerint nagyon magas, több mint 6000 milliárd forintra rúg a forgalomban lévő készpénz állománya, ami mintegy 400-450 milliárd forintba kerül évente az országnak. mind-mind a készpénzmentesítés irányába mutat. A jegybank szerint is alapvető, nemzetgazdasági szintű cél a készpénzes fizetések arányának csökkentése, elektronikus fizetéssé alakítása. A készpénz használata ugyanis nagyon drága, a nyomtatás, biztonsági feltételek teljesítése, szállítás költsége akár az évi százmilliárd forintot is meghaladhatja, és ehhez jön még az a veszteség, ami a befektetések kamataiból állhatott volna össze.

Van azonban egy nagy előnye a kártyás fizetésnek azon túl, hogy egyszerűbb, mint az utalás vagy a készpénzhasználat: garanciát is ad. Amikor csődbe ment a Malév például, a jegyüket kártyával fizetők visszakapták a pénzüket a kibocsátó banktól, nem kellett a – megszűnt – kereskedőt üldözniük – idézte fel Kiss Ede. Egyébként a Visánál is a kártyás fizetések arányának komoly növekedését várják Magyarországon. És bár látványos a bővülés az egész régióban, ennek oka inkább az, hogy volt mit behozni, és még mindig van: a kártyaelfogadói infrastruktúra nyugaton még mindig más dimenziót képvisel, itthon – egy kivételével – még nem tudunk bankkártyával fizetni például a templomban, mint Stockholmban vagy éppen a tömegközlekedésért, mint Londonban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa kártyával fizetsz, esélyes, hogy a pincér nem kapja meg a borravalótAngliában megtiltják az étteremtulajdonosnak, hogy rátegye a kezét a jattra. A magyar viszonyok fényévekre vannak ettől.

A már több mint 900 ezer regisztrált felhasználóval bíró magyar – kártyaalapú – mobiltelefonos fizetési alkalmazás, a Simple viszonylag hamar, már 2014-ben elindult. Népszerűségét nagyrészt a közterületi mobilparkolás funkciónak köszönheti, de havonta körülbelül félmillió mobilfizetési tranzakciót is indítanak rajta. Lehet-e a masszív felhasználói körrel bíró Simple az első nagyobb kihívója a kártyatársaságoknak Magyarországon? Technikailag kivitelezhető, hogy bankkártya-regisztráció nélkül, közvetlenül a bankszámláról történő utalással lehessen használni a Simple-t mobilfizetéshez, online vásárláshoz, de ehhez szükséges, hogy fenntartható üzleti modell és elfogadói infrastruktúra is rendelkezésre álljon – válaszolta Benyó Péter, az OTP Mobil ügyvezető igazgatója a G7 kérdésére.

A kártyás fizetés esetén több tíz év volt, mire a mára ismert megoldások elnyerték végső formájukat. „Ahhoz, hogy idáig eljussunk, még rendkívül sok a tennivaló, az alapvető infrastruktúrán kívül gondoljunk csak a felhasználók edukálására vagy a visszaélések kezelésére” – tette hozzá Benyó Péter. „Az azonnali fizetésnél pedig a legjelentősebb változás a tranzakciók azonnali teljesülése lesz, így tulajdonságaiban jobban kezd hasonlítani egy bankkártyával végzett tranzakcióhoz, de a valódi ügyfélélmény szempontjából még némi eltérést mutat. Várakozásaink szerint itt is egy hasonló termékevolúció várható, mint a bankkártyás környezetben, ami évek múlásával fokozatosan alakul ki” – foglalta össze az OTP Mobil ügyvezető igazgatója.

Az már biztos, hogy jó pár évig lesz még bankkártya a pénztárcánkban – mivel szükség és igény is lesz rá. A szabályozói és felhasználói trendek viszont egyértelműen a piacnyitás felé mutatnak: a technológia készen áll, terjedésének sebességét pedig alapvetően a fogyasztók viselkedése fogja meghatározni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz azonnali fizetés bankkártya kpmg Mastercard OTP visa Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Hajdu Miklós
2024. május 8. 15:13 Pénz

A magas magyar áfa olyan drog, amiről nehéz lejönni

A kormány igyekszik minimalizálni a vállalati nyereségek adóztatását, emiatt nincs tér adócsökkentésekre sem a jövedelmeknél, sem a fogyasztásnál.

Mészáros R. Tamás
2024. május 8. 05:43 Pénz, Vállalat

Az OTP-t is érintheti, hogy fogy a türelem az Oroszországban üzletelő európai bankokkal szemben

A Raiffeisen, az Unicredit és az OTP is hatalmas profitot csinál az orosz piacon – amit az európai szabályozók igyekeznek keményebb eszközökkel megvágni.

Jandó Zoltán
2024. május 6. 05:32 Pénz, Vállalat

Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás

Mert már régen az. A magyar futballban soha nem alakult ki valódi szponzoráció. A Fidesz hatalomra kerülését követően a baráti pénzeket a politikai motiváció váltotta fel.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 9. 05:33 Közélet

A kormány és a multik sem járnak rosszul az ország gazdasági függőségével

A magyar és a lengyel nemzeti kormány is jobban támogatta a multik beruházásait az elődeinél. Egy új tanulmány szerint ez nem ellentmondás, az EU szabályaiból következik.

Stubnya Bence
2024. május 8. 10:13 Közélet, Vállalat

Folytatódnak az áremelések, amik miatt megorrolt a bankokra és a telekomcégekre a jegybank

Átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe idén a nagyobb bankoknál nyitható egyszerűbb számlák tavalyhoz képest.

Váczi István
2024. május 7. 16:33 Élet

Elkezdődött a G7 új korszaka

Újult erővel, több és frissebb cikkel térünk vissza.