Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. július 13. 19:46 Pénz, Világ

Mi van, ha mindenki kártyával fizet, de nem működik a rendszer?

Csütörtök este pár órán keresztül nem lehetett használni a Mastercard bank- és hitelkártyákat. A leállást egy nemzetközi probléma okozhatta, és abban az értelemben nem volt súlyos, hogy csak rövid ideig tartott. Más szemszögből azonban érdemes odafigyelni arra, hogy mi történt, mert egy új világ lehetséges árnyoldalát mutatta meg. Kis túlzással ugyan, de igaz, hogy egy magánpiaci szereplő hibája az ország pénzforgalmának egy részét időlegesen megbénította.

A Mastercard rendszerének leállása más országokban talán nem okozna nagy galibát, Magyarországon azonban ez a (nem állami) cég kontrollálja a piacot, részesedése már 2012-ben meghaladta a 75 százalékot, most gyakorlatilag egyeduralkodó. Az American Express januárban vonult ki az országból, és az ügyfeleknek akkor is automatikusan Mastercard plasztikokat ajánlottak fel a bankok.

A Mastercard úgynevezett természetes monopóliumnak tekinthető, vagyis nem azért van egyedül, mert például kivételezett volna vele az állam, hanem azért, mert bizonyos (most nem részletezett) piaci folyamatok következtében az elmúlt években a legfőbb versenytársai, a Visa és az American Express visszaszorultak.

A Mastercard innovatív vállalat, és mivel pár éve úgy döntött, hogy az érintés nélküli fizetésre koncentrál, ebben a modern megoldásban Magyarország egész gyorsan egészen jó helyre került nemzetközi összehasonlításban is. Ez előny, ám

a csütörtöki leállás azt is megmutatta, hogy ha az egész plasztikkártya-rendszer egy kézben van, akkor ennek leállása az egész rendszer leállását eredményezi.

Mi még csak most szembesültünk egy ilyen esettel, ha azonban a probléma jövőbeni súlyosságát akarjuk megnézni, akkor érdemes a mai Svédországra tekinteni. A skandináv államban ugyanis hasonló aggodalmak fogalmazódtak meg az utóbbi időben, igaz kicsit más kiindulópontból.

A svédek olyan mértékben szoktak rá a kártyás és mobiltelefonos fizetésre, hogy ma már nem kérdés a készpénz használatának megszűnése. Csak azon megy az agyalás, hogy ez mikor következik be, és kell-e lassítani a folyamatot.

Mivel csekély igény van a készpénz használatára, a svédeknél már egy ideje átfordult a folyamat: egyre több az olyan kereskedelmi egység és bank, amely eleve nem is teszi lehetővé a készpénzes fizetést. Tavaly a 16-74 év közötti lakosok 85 százaléka már csak online bankot használt, a boltokban pedig 15 százalék alá esett a készpénzzel fizetők aránya. Hasonló a helyzet egyébként Norvégiában is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNorvégia lett az első készpénz nélküli országA fizetések kevesebb mint 10 százaléka zajlik készpénzben, és 2030-ra teljesen el is tűnhetnek a bankjegyek.

A svéd jegybank az eddigi megnyilvánulásai alapján egyelőre elég tanácstalan abban, hogy mit kellene tennie. Egyrészt a digitális megoldások olcsóbbak, mint a készpénzforgalom fenntartása, a folyamat ezért ebből a szempontból nagyon előnyös. Másrészt viszont soha nem látott problémák kezdenek a felszínre bukkanni.

Ha ugyanis nincs készpénz, akkor a pénzforgalom teljes egészében a kereskedelmi bankok és kártyatársaságok, esetleg a mobiltelefon-szolgáltatók rendszerének a része, ám ezek mind magánvállalatok. Vagyis az állam szerepe szükségszerűen minimálisra csökken, ami azt is jelenti, hogy az egész rendszer sokban függ majd a szereplők kereskedelmi alapú döntéseitől.

Ráadásul az összes, immár digitális pénzforgalmi adat is a piaci szereplőknél keletkezik, és a Cambridge Analytica botránya óta látható, hogy ennek van némi veszélye.

A svéd jegybank a nyár végére ígéri, hogy előáll a helyzetértékelésével és a jövőbeni stratégiájával, de azt már lehet tudni, hogy a kiindulási pont a készpénz megszűnésének megváltoztathatatlan ténye lesz. Az értékelés fő célja már csak az, hogy megállapítsa, túl gyors-e az átalakulás. Az új helyzetre várhatóan új jogszabályokkal kell válaszolni, például az adatkezelés biztonságát új alapokra kell helyezni, de felmerült az a lehetőség is, hogy maga a jegybank hozzon létre egy kereskedelmi bankot, amely a készpénzhez ragaszkodó egyre szűkebb, de annál hangosabb kisebbség érdekeit képviseli.

Várható, hogy a jegybank saját bankkártyát bocsát ki, saját mobiltelefonos fizetős applikációt indít, és virtuális módon megteremti a lehetőségét annak, hogy magánszemélyek és cégek nála is vezethessenek bankszámlákat. Mindezt azzal a szándékkal, hogy a pénzáramlásnak legalább egy részére megmaradjon a közvetlen befolyása.

Ennek természetesen költsége van, amit értelemszerűen a svéd adófizetők fognak állni, 

az állam ezzel lényegében egy mesterséges pénzintézeti rendszert fog üzemeltetni.

És itt érkezünk vissza a csütörtöki magyar esethez, amely Svédországhoz képest miniatűr példa volt. A klasszikus kérdés ugyanis a skandináv államban most az, hogy ha Putyin egy nap elfoglalja Gotland (Balti-tengeri) szigetét, és ezzel az oroszok hozzáférnek a fizetési rendszer infrastruktúrájához, akkor egyszerűen lekapcsolhatják a pénzügyi rendszert Stockholmtól Lappföldig. Az országban sehol sem lehetne használni a digitális megoldásokat. Megbénul a gazdaság, megbénul az egész ország, ha nem tud egy alternatív, analóg megoldás rögtön a digitális helyébe lépni.

És innen már csak egy lépés azt végiggondolni, hogy egy hekkercsoportnak még Gotlandot sem kell elfoglalnia ahhoz, hogy a világ bármely pontjáról ugyanezt megpróbálja elérni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok és a németek is imádják a készpénzt, de ott már korlátozzák a pénzfelvételtNem lehet ötven eurónál kevesebbet felvenni az automatákból, mert a német bankok drágálják a sok apró készpénzfelvételt.

Pénz Világ bankkártya fizetés hitelkártya készpénz leállás Mastercard Svédország Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 15:48 Pénz, Piac

Újabb legendás, milliárdokat kereső autóipari vezér bukott meg, miután megdézsmálta a cég pénzét

Őrizetbe vették Carlos Ghosnt, a Renault-Nissan-Mitsubishi csoport vezérét, aki évi közel 5 milliárd forintnak megfelelő összeget keresett, mégis milliárdokat titkolt el.

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 12:20 Pénz, Piac

Utoljára nyomtatják ki a katalógust, amin egy generáció nőtt fel Magyarországon

Magyarországon egy generáció nőtt fel az Otto-magazinokkal. Kelet-Európában az álmodozás szimbóluma volt, de az ágyat is ki lehetett támasztani vele.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.