Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. július 13. 19:46 Pénz, Világ

Mi van, ha mindenki kártyával fizet, de nem működik a rendszer?

Csütörtök este pár órán keresztül nem lehetett használni a Mastercard bank- és hitelkártyákat. A leállást egy nemzetközi probléma okozhatta, és abban az értelemben nem volt súlyos, hogy csak rövid ideig tartott. Más szemszögből azonban érdemes odafigyelni arra, hogy mi történt, mert egy új világ lehetséges árnyoldalát mutatta meg. Kis túlzással ugyan, de igaz, hogy egy magánpiaci szereplő hibája az ország pénzforgalmának egy részét időlegesen megbénította.

A Mastercard rendszerének leállása más országokban talán nem okozna nagy galibát, Magyarországon azonban ez a (nem állami) cég kontrollálja a piacot, részesedése már 2012-ben meghaladta a 75 százalékot, most gyakorlatilag egyeduralkodó. Az American Express januárban vonult ki az országból, és az ügyfeleknek akkor is automatikusan Mastercard plasztikokat ajánlottak fel a bankok.

A Mastercard úgynevezett természetes monopóliumnak tekinthető, vagyis nem azért van egyedül, mert például kivételezett volna vele az állam, hanem azért, mert bizonyos (most nem részletezett) piaci folyamatok következtében az elmúlt években a legfőbb versenytársai, a Visa és az American Express visszaszorultak.

A Mastercard innovatív vállalat, és mivel pár éve úgy döntött, hogy az érintés nélküli fizetésre koncentrál, ebben a modern megoldásban Magyarország egész gyorsan egészen jó helyre került nemzetközi összehasonlításban is. Ez előny, ám

a csütörtöki leállás azt is megmutatta, hogy ha az egész plasztikkártya-rendszer egy kézben van, akkor ennek leállása az egész rendszer leállását eredményezi.

Mi még csak most szembesültünk egy ilyen esettel, ha azonban a probléma jövőbeni súlyosságát akarjuk megnézni, akkor érdemes a mai Svédországra tekinteni. A skandináv államban ugyanis hasonló aggodalmak fogalmazódtak meg az utóbbi időben, igaz kicsit más kiindulópontból.

A svédek olyan mértékben szoktak rá a kártyás és mobiltelefonos fizetésre, hogy ma már nem kérdés a készpénz használatának megszűnése. Csak azon megy az agyalás, hogy ez mikor következik be, és kell-e lassítani a folyamatot.

Mivel csekély igény van a készpénz használatára, a svédeknél már egy ideje átfordult a folyamat: egyre több az olyan kereskedelmi egység és bank, amely eleve nem is teszi lehetővé a készpénzes fizetést. Tavaly a 16-74 év közötti lakosok 85 százaléka már csak online bankot használt, a boltokban pedig 15 százalék alá esett a készpénzzel fizetők aránya. Hasonló a helyzet egyébként Norvégiában is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNorvégia lett az első készpénz nélküli országA fizetések kevesebb mint 10 százaléka zajlik készpénzben, és 2030-ra teljesen el is tűnhetnek a bankjegyek.

A svéd jegybank az eddigi megnyilvánulásai alapján egyelőre elég tanácstalan abban, hogy mit kellene tennie. Egyrészt a digitális megoldások olcsóbbak, mint a készpénzforgalom fenntartása, a folyamat ezért ebből a szempontból nagyon előnyös. Másrészt viszont soha nem látott problémák kezdenek a felszínre bukkanni.

Ha ugyanis nincs készpénz, akkor a pénzforgalom teljes egészében a kereskedelmi bankok és kártyatársaságok, esetleg a mobiltelefon-szolgáltatók rendszerének a része, ám ezek mind magánvállalatok. Vagyis az állam szerepe szükségszerűen minimálisra csökken, ami azt is jelenti, hogy az egész rendszer sokban függ majd a szereplők kereskedelmi alapú döntéseitől.

Ráadásul az összes, immár digitális pénzforgalmi adat is a piaci szereplőknél keletkezik, és a Cambridge Analytica botránya óta látható, hogy ennek van némi veszélye.

A svéd jegybank a nyár végére ígéri, hogy előáll a helyzetértékelésével és a jövőbeni stratégiájával, de azt már lehet tudni, hogy a kiindulási pont a készpénz megszűnésének megváltoztathatatlan ténye lesz. Az értékelés fő célja már csak az, hogy megállapítsa, túl gyors-e az átalakulás. Az új helyzetre várhatóan új jogszabályokkal kell válaszolni, például az adatkezelés biztonságát új alapokra kell helyezni, de felmerült az a lehetőség is, hogy maga a jegybank hozzon létre egy kereskedelmi bankot, amely a készpénzhez ragaszkodó egyre szűkebb, de annál hangosabb kisebbség érdekeit képviseli.

Várható, hogy a jegybank saját bankkártyát bocsát ki, saját mobiltelefonos fizetős applikációt indít, és virtuális módon megteremti a lehetőségét annak, hogy magánszemélyek és cégek nála is vezethessenek bankszámlákat. Mindezt azzal a szándékkal, hogy a pénzáramlásnak legalább egy részére megmaradjon a közvetlen befolyása.

Ennek természetesen költsége van, amit értelemszerűen a svéd adófizetők fognak állni, 

az állam ezzel lényegében egy mesterséges pénzintézeti rendszert fog üzemeltetni.

És itt érkezünk vissza a csütörtöki magyar esethez, amely Svédországhoz képest miniatűr példa volt. A klasszikus kérdés ugyanis a skandináv államban most az, hogy ha Putyin egy nap elfoglalja Gotland (Balti-tengeri) szigetét, és ezzel az oroszok hozzáférnek a fizetési rendszer infrastruktúrájához, akkor egyszerűen lekapcsolhatják a pénzügyi rendszert Stockholmtól Lappföldig. Az országban sehol sem lehetne használni a digitális megoldásokat. Megbénul a gazdaság, megbénul az egész ország, ha nem tud egy alternatív, analóg megoldás rögtön a digitális helyébe lépni.

És innen már csak egy lépés azt végiggondolni, hogy egy hekkercsoportnak még Gotlandot sem kell elfoglalnia ahhoz, hogy a világ bármely pontjáról ugyanezt megpróbálja elérni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok és a németek is imádják a készpénzt, de ott már korlátozzák a pénzfelvételtNem lehet ötven eurónál kevesebbet felvenni az automatákból, mert a német bankok drágálják a sok apró készpénzfelvételt.

Pénz Világ bankkártya fizetés hitelkártya készpénz leállás Mastercard Svédország Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2019. február 15. 11:11 Pénz

Németország nem engedi ki a készpénzt a kezéből, és most meg is indokolták, hogy miért

Továbbra is ragaszkodnak az emberek a készpénzes vásárláshoz. Igaz, a nagyobb összegű számlákat egyre gyakrabban már bankkártyával egyenlítik ki.

Jandó Zoltán
2019. február 8. 17:04 Pénz

Blöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportok

A korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte.

Jandó Zoltán
2019. február 7. 06:52 Élet, Pénz

Feladtad az idei fogadalmad? Egy egész ágazat örül neki

Fitnesztermek építenek arra, hogy az év elején közel másfélszeresére ugrik a vendégek száma, az újonnan érkezők többsége azonban néhány héten belül feladja.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Wiedemann Tamás
2019. február 14. 11:01 Közélet

Titokzatos szoftver dönt a gyanús napelemes pályázatok nyerteseiről az állami tulajdonú MFB Banknál

A bank szerint ezzel a rendszerrel nem lehet visszaélni, mert a szoftver nem korrupt. De a furfangos jogi magyarázat szerint ellenőrizni sem lehet a programot. Így még gyanúsabb lett a tavalyi egynapos naperőmű-pályázat.

Váczi István
2019. február 13. 16:44 Vállalat

Dupla vagy semmit játszik a Suzuki a botrányos kirúgással

Jogi értelemben valószínűleg bukó helyzetbe hozta magát a Magyar Suzuki, de saját szempontjából ésszerű lépés lehetett: ha nincs szakszervezet, nem lesz sztrájk és „audis” béremelés.