Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. október 20. 17:15 Pénz, Tech

Összeszedtek 400 millió dollárt az ígéretre, hogy nem fognak hisztizni, de nem bírták ki

Tanulságos történet játszódott le az utóbbi hónapokban a kriptopénzek néha teljes őrület jeleit mutató világában. A Bitcoin hihetetlen áremelkedése láttán sok különböző szereplő – idealista programozóktól a nyilvánvaló csalókig – próbálkozott új kriptopénzek indításával. Ezek általában a Bitcoinhoz hasonló, blokkláncon alapuló decentralizált technológiával működnek, és különböző jellegzetességekkel próbálnak kitűnni a kriptopénz-tömegből. Aztán néha kiderül ezekről, hogy semmi nem igaz a lózungjaikból.

A Bloomberg cikkében idézett adatok szerint csak idén 3 milliárd dollárt raktak befektetők ezekbe a kriptopénz-kibocsátásokba (ezeket a tőzsdei első nyilvános kibocsátás mintájára [IPO] initial coin offeringnek, ICO-nak nevezik), amiből volt vagy kétszáz. Annak ellenére voltak ilyen sikeresek, hogy ezek gyakran teljesen szabályozatlan akciók voltak, a befektetők bármiféle biztosítása nélkül. Mint minden mániánál, a remélt hozamok ígérete elhomályosítja rengeteg befektető kockázatérzékelését.

A Tezos nevű kriptodeviza azzal az ígérettel indult, hogy ellentétben a Bitcoinnal, itt nem lesz szakadás, hanem teljes harmóniában fogják egyengetni a pénznem útját (a Bitcoin idén júliusban kettévált néhány vitás ügy miatt, azóta kettő van belőle, a Bitcoin és a Bitcoin Cash. A jólértesültek szerint novemberben újra szakadhat). Magyarul nem fognak hisztizni, konszenzussal fejlesztik majd folyamatosan a kriptopénz kódnyelvét.

Ez annyira megtetszett a békére vágyó kriptobefektetőknek, hogy be is szívtak a Tezos-szal rögtön 232 millió dollárt a később pénzre váltandó zsetonokra (tokenekre), ami pár hónappal 400 millió dollárra hízott, mivel az egészet Bitcoinba és másik sztár-kriptopénzbe, Etherbe fektették. Azt ígérték, hogy novemberre készen lesznek a kereskedhető devizával és az azt működtető hálózattal. A Reuters alapos anyagából viszont kiderül, hogy

minden van a cég környékén, csak harmónia és egyetértés nincs.

Ahelyett, hogy a céghez került volna a pénz, mint ahogyan azt ígérték, egy svájci alapítványt hoztak létre. Ezt az alapítványt egy másik tulajdonos-befektető, Johann Gevers kezelte, mint a szabadalmat és a kódot fejlesztő és birtokló páros, Arthur és Kathleen Breitman. Eleve nem tiszta, hogy miért volt szükség ilyen bonyolult cégstruktúrára, de aztán kiderült, hogy ez a széttagoltság megágyazott egy lappangó vita elmérgesedésének.

Breitmanék szerdán egy blogbejegyzésben borítottak, és leírták: sehol nem állnak a fejlesztéssel, és egyébként is vitában vannak Gevers-szel. Úgy látják, hogy Gevers igazából csak minél nagyobb prémiumot akar kikaparni magának az alapítványból, ők viszont nem kapnak elég önállóságot. Gevers ezzel szemben karaktergyilkosságnak tartja Breitmanék állításait, úgy látja, őt meg akarják puccsolni.

Eredmény: a vita kiborulása óta teljesen összeomlott a zsetonok árfolyama, és Gevers, az összegyűlt pénz kezelője bejelentette, hogy likvidálja az alapot, és visszajuttatja a pénzt a tulajdonosoknak, illetve egy változatosabb portfólióba fekteti a pénzt. Igaz, a befektetőknek tudniuk kellett, mit vállalnak, hiszen az ICO-val aláírt jogi nyilatkozatban elfogadták, hogy a projektet akár abba is hagyhatják.

Volt még egy érdekesség a Tezos ICO-jánál: a prospektus jogi megfogalmazása szerint a befektetők alapítványhoz utalt pénze nem is “befektetés”, hanem “adomány”. Azóta egyébként az is kiderült, hogy néhány dolog nem volt igaz, amivel a Tezos által megbízott PR-cég befektetőket próbált toborozni – például hogy olyan cégek használnák a technológiájukat, mint az Ernst & Young vagy a Deloitte. Egyszóval egyre több dolog utal arra, hogy annyira nem is gondolták komolyan ezt az egész kriptopénzes dolgot a Tezos kiagyalói, viszont annál jobban örültek a beáramló dollár-százmillióknak.

Pénz Tech bitcoin kriptopénz tezos Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. szeptember 17. 16:04 Pénz, Piac

Tízezer eurót ad kölcsön a bank, de legfeljebb 9958-at kell visszafizetned

Megőrültek a német bankok: kevesebbet kell visszafizetned, mint amennyi kölcsönt felvettél. Újabb szintet lépett a hitelezési láz.

2018. szeptember 17. 13:58 Pénz

A magyar GDP többszörösét pakolják adóparadicsomokba európai bankok

37 európai nagybank összesen 550 milliárd euró offshore helyszíneket érintő mozgatásához járul hozzá. Ez a magyar GDP körülbelül 4,5-szerese.

Wiedemann Tamás
2018. szeptember 14. 13:35 Állam, Pénz

Orbán Viktornak van a legkisebb fizetése a kormány tagjai közül

Nem tűnik túl logikusnak, hogy a főnökök keresik a legkevesebbet, pedig a kormányban ez a helyzet. Van olyan, aki a kormányfői fizetés tripláját viszi haza.

Fontos

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.