Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2022. január 23. 07:32 Közélet

Zöld címkét kaphatnak idén a földgáz- és nukleáris projektek az EU-tól

Szilveszterkor, éjfél előtt pár órával küldte ki az Európai Bizottság az energiapiac és a befektetők által rég várt osztályozási – szakszóval taxonómiai – tervezetét, amely szerint a nap- és szélenergiához hasonlóan fenntartható befektetésnek ismernék el a nukleáris energia- és a földgázprojekteket is, több száz milliárd euró forrást előtt nyitva meg az utat ezekhez a beruházásokhoz.

Az EU zöld vagy nem zöld pecsétjének a kérdése azért is fontos, mert világszerte sokan figyelik az európai útmutatást a fenntarthatósági kérdésekben. A nukleáris  és földgázprojektek javára billentheti a mérleget, hogy a közhangulat most megengedőbb a hagyományos energiatermeléssel kapcsolatban – az utóbbi hónapok drasztikus energiaáremelkedését zöld inflációnak is nevezik, sokan tartják a megújulókba öntött eurómilliárdok következményének, mondván, hogy elszívja a forrásokat a hagyományos projektek elől.

A nemzetközi pénzügyi intézmények, például a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is szorosan követi, hogy az EU hogyan áll a gázhoz és a nukleáris technológiához – mondja Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője. Ha az EU kizárja ezeket a beruházásokat a fenntarthatók köréből és nem támogatja, akkor kis késéssel ezek az intézmények sem fogják támogatni ezeket a projekteket.

Törésvonalak

Messzebbről nézve az EU mindeddig példásan összezárt a fenntarthatósági témában: 2050-re az első klímasemleges kontinens címét célozta meg, ennek részeként 2030-ra 55 százalékkal csökkentené a szén-dioxid kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ennek érdekében több száz milliárd eurót mozgósított megújuló energiával, körkörös gazdasággal kapcsolatos beruházásokra – az európai zöld megállapodásra (European Green Deal) több száz milliárd eurót szánnak a 2021-2027-es pénzügyi keretből és a Next Generation EU helyreállítási alapból.

Az energiaátmenet megvalósításának módjában azonban a kezdetektől megosztott a kontinens, és nehéz lesz megegyezni, mivel pont a két legnagyobb uniós gazdaság köré szerveződött csoport áll szemben egymással: Németország, Ausztria, Belgium, Luxemburg, Portugália, Dánia és Svédország atomellenes, míg Franciaország, Lengyelország, Bulgária, Románia és  Magyarország meg szeretné tartani energiaportfoliójában a nukleáris energiát is.

„Zöldre mosás, greenwashing szagú az ügy, mert összemossa a zöld, azaz jellemzően megújuló energiaforrásokkal két olyannal, amelyek per definíció nem azok ” – mondja Szabó John a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézetének munkatársa.

Ha elfogadjuk, hogy ezek „átmeneti tevékenységnek” minősülnek, az szembemennek a meglévő szabályozással, ami úgy szól, hogy csak olyan tevékenység kaphatja ezt a besorolást, amely esetében nincs alternatív energiaforrás, ezek a legalacsonyabb kibocsátással járó energiaforrások, nem hátráltatják a megújulók térnyerését, és nem vezetnek úgynevezett soha meg nem térülő eszközökhöz*Angolul stranded asset. A fenntarthatósági témakörben a meg nem térülő, fosszilis iparághoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat jelentik.. Ezek nem teljesülnek, hisz bár vannak speciális fogyasztási területek, ahol valóban nem, vagy nehezen vagy drágán lehet kiváltani a földgázt (például egyes ipari felhasználási formák), ez a taxonómia az energiaforrást en bloc legitimálja

– szögezte le.

Ez egy fellazult taxonómia, kétségtelenül – fogalmazott Szabó László is. A tervezet dátumaiból látszik, hogy még jó sok évig lehet gáz és nukleáris erőműveket is építeni – bár a gáz esetében erőteljes szén-dioxid kibocsátás csökkentési feltételeket szabtak, például a legtöbb kategóriában 270g/ kWh maximális kibocsátást adtak meg. Összehasonlításképp: ma egy gázos erőmű 500g/kWh körül üzemel. A nukleáris energia egyébként üzemeltetése során valóban karbonsemleges, itt a radioaktív hulladék elhelyezése a fő gond. A földgáz egy áthidaló üzemanyag (’bridging fuel’), ami abban segíthet, hogy a szén-dioxid intenzív szenes, lignites energiatermelési kapacitásokról át lehessen állni először  földgázra, ami feleakkora kibocsátást eredményez, majd megújuló gázokra, aztán 2050-re kivezetni a gázokat a karbonsemleges termelés elérésére. Nem is feltétlenül a költségek csökkentésén segít a földgáz használata (lásd a 2021-es ártrendeket), hanem a rendszer rugalmasságának fenntartásában, ami a megújulók elterjedéséhez kell.

Németország helyzete különleges, mert a 2011-es fukushimai atomkatasztrófa után arról döntött, hogy 2022 végéig kivezeti a nukleáris energiát. Következetesen ki is tartott az elképzelés mellett, emlékeztet Szabó László, az ősz óta a korábbi sokszorosára dráguló energiaárak ellenére is bezárta három, olcsó energiát biztosító atomerőművét, idén december végéig pedig az utolsó három létesítményre is lakatot tesz. A szakértő szerint Németország látja, hogy ennyire gyorsan túl drága, illetve kockázatos lenne a rendszer átállítása, és még üzemelnek az országban nem olyan régen épült lignites-szenes erőművek is, amelyeket viszont szintén kivezetnének, a jelenlegi állás szerint 2030-ig. Megújulókban jól állnak, de úgy tűnik, a németeknek gázalapú energiatermelésre is szükségük van még, mindent meg is tesznek, hogy megérkezzen a gáz az országba, a szeptemberben elkészült Északi Áramlat 2-n keresztül.

Európai „atomnagyhatalomnak” számít az energiatermelésének több mint 40 százalékát nukleáris forrásból szerző Franciaország, amely jelenleg is számos további atomerőmű építését tervezi. Az Európai Bizottság tervezetében szereplő 2045-ös dátum az új nukleáris létesítmények építési engedélyének megadására elég megengedőnek tűnik, ami kedvez a francia törekvéseknek.

Egy új atomerőmű megépítéséről szóló döntés meghozatalához Szabó László szerint minimum 2-3 évre, majd a kivitelezéshez további 7-10 évre van szükség. Így akár 3-4 új atomerőmű is „átcsúszhat” még a megadott határidőig.

De ki a felelős a zöld inflációért?

A világpiaci energiaárak 2021 utolsó hónapjaiban kibontakozó – és most is tartó – extrém drágulását elkezdték zöld inflációnak nevezni, azonban Szabó László óva int attól, hogy a megújulókat hibáztassuk érte. Igaz, hogy korábban erőteljes végfelhasználói árnövelő hatásuk volt, a németeknél, dánoknál egészen magas támogatások kellettek ez ilyen beruházásokhoz, de ez ma már nincs így. Számos országban már támogatás nélkül is megépítik a megújuló energiás erőműveket.

A rezsiszámlára, azaz a végfelhasználói árakra ennek már nincs akkora hatása, sőt ilyen magas árkörnyezetben csökkentheti is azt, a nagykereskedelmi árakra – ahol most nagyon erős növekedés van – pedig inkább árcsökkentő hatása van az alacsony változó költségű megújulóknak. Túlnyomórészt a gázárak növekedésének hatása volt a mostani drágulás oka – mondja Szabó László, amit hosszú távon a nemzetközi piacokról származó földgáznak való kitettség csökkentésével és energiahatékonysági beruházásokkal lehetne kiküszöbölni.

A drágulást 20-25 százalékban magyarázza a karbonkvóta árnövekedése a kibocsátáskereskedelmi rendszerben, és fontos volt a keresleti piac alakulása is, amit a kínálat nem követett – a villamos és a gázkereslet is visszaállt a járvány előtti szintre, ami szintén felfelé tolta az árakat.

Szabó John szerint is összetettebb a kép.

Azt már rég tudjuk, hogy a szénhidrogén árak volatilisek és ciklikusak, és most számos tényező együttállása kellett ahhoz, hogy megugorjanak, de erre furcsa azt a választ adni, hogy támogassuk a földgázt. Kristálytisztán jelezni kéne, hogy nem fogyasztható sokáig, ha igen, akkor is dekarbonizálni kell gyakorlatilag belátható időn belül

– vélte.

A szakértő szerint bár a szénhidrogénekbe, így a földgázprojektekbe csatornázott összegek elvileg csökkenthetik azok árait, ez a  hatás csak évek múltán fog jelentkezni. A feszes globális piacon ez tovább növelheti az inflációt, míg fordított esetben csökkentheti azt. Kérdés a kereslet is, hogy mennyire válik globálisan is „átmeneti üzemanyaggá” a földgáz, megmarad-e Kínában a mostani dinamikus növekedés?

Importfüggő ország lévén ugyanis az ellátásbiztonsági kérdések felülírhatják a keresletet és így megmaradnak a szénnél vagy jobban támogatják a napot, a szenet vagy az atomot. A szakértő szerint ezért is érdemes lehet támogatni a megújulók térnyerését. Ez furcsa viszonyban áll az inflációval, mert például a német szélturbinaipar esetén drágább Németországban gyártani, de a mostani olajárak és szállítmányozási költségek mellett ez mégis egyre versenyképesebb megoldás egy kínai importtermékkel szemben. És mivel installálás után ezek a legalacsonyabb rövidtávú határköltséggel működő erőművek, tompítani tudják a jövőben az inflációt.

Elfogadásra ítélve

Mivel a tervezet elfogadására „fordított megerősített minősített többséggel” kerül majd sor a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban, borítékolni lehet annak elfogadását. Nem valószínű ugyanis, hogy bármelyik tagállam blokkolni tudná a tagállamok legalább 72 százalékát (legalább 20 tagállamot) és az EU népességének legalább 65 százalékát  tömörítve, legalább 353 európai parlamenti képviselő szavazatával az elfogadást. Sokat nyomhat a latban, hogy ebben a fél évben Franciaország látja el az EU Tanácsának soros elnöki tisztét. A tagállamok tehát készülhetnek egy új, megengedőbb befektetési környezet kialakítására az energiaprojektek terén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a zöldek a magas energiaár okozóiMegkezdődött a zöldek bűnbakká tétele. Eddig csak naiv, idealista hülyéknek voltak ábrázolva, innentől már veszélyes ellenségek lesznek. Bárcsak lenne ebben valami - írja szakértő szerzőnk.

Közélet atomenergia befektetés fenntarthatóság földgáz környezetvédelem Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2022. május 17. 04:34 Közélet

A felével hízott 12 év alatt a kormány, pedig a magyar közjogi hagyomány szerint fix minisztériumok voltak

Az új kormánynak nemcsak az összetétele, hanem a szerkezete is jelentősen megváltozott, ennél csak a kormányzati struktúra 2010-es, nagyon radikális átalakítása volt alapvetőbb.

Bucsky Péter
2022. május 11. 06:39 Közélet

Tízszer többet költött a Fidesz és a kormány a választási kampányra, mint az ellenzék

A kamupártok összességében alig több mint felével maradtak el az ellenzéki médiaköltéstől. A Facebook vitte el a 24 milliárdos kampány ötödét.

Pálos Máté
2022. május 10. 15:59 Közélet, Világ

Von der Leyen után Macron is tárgyalt a vétózó Orbánnal, az EU a héten áttolná az olajembargót

Európa legerősebb vezetői egymás után tárgyalnak a magyar miniszterelnökkel, miközben az EU minél hamarabb bevezetné a szankciókat.

Fontos

Pálos Máté
2022. május 19. 04:34 Pénz, Vállalat

„Akkor közölték az árat, amikor elindították a kamiont” – jelentős drágulás jön a könyveknél

Évtizedek óta nem volt ekkora káosz a nyomdai megrendelések és a könyvek árképzése körül; előfordul, hogy már gyártás közben kell változtatni egy könyv árán.

Trippon Mariann
2022. május 18. 18:01 Adat, Pénz

Erős volt az első negyedéves növekedés, de fenntartható-e?

Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.

Jandó Zoltán
2022. május 18. 04:34 Pénz, Vállalat

Háromszor annyiért vesszük az orosz gázt, mint a románok, és negyedével drágábban, mint az EU-átlag

Egyetlen olyan uniós tagállam volt februárban, amely drágábban vásárolta az orosz gázt, mint Magyarország: a főbb európai útvonalaktól valóban eléggé elzárt Litvánia.