Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. július 2. 17:09 Közélet

A minimálbér-emelés gyakran épp a legszegényebb dolgozókat hozza nehezebb helyzetbe

Logikus gondolatnak tűnhet, hogy a minimálbér emelésével a kormányok a legkevésbé képzett és tapasztalt munkavállalói kör számára kedveznek. E vélekedéssel szemben azonban több elméleti és tapasztalati ellenérv is szól, egy friss amerikai kutatás szerint például az eleve legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetben lévő dolgozók kifejezetten rosszul járnak azzal, ha növekszik a nekik minimálisan fizetendő munkabér összege.

A vállalatok ugyanis, ha azt tapasztalják, hogy a dolgozók által előállított javak értéke és az alkalmazásukkal járó bérköltségek között csökken a különbség (sőt, esetleg a bérek meghaladják az elvégzett munka értékét), akkor kénytelenek lesznek növelni a munkaerejük termelékenységét. Ennek pedig az egyik legkézenfekvőbb módja a képzettebb, tapasztaltabb, tehát hatékonyabban dolgozó munkavállalók keresése még a legegyszerűbb állásokba is, akár a minimálbérnél magasabb fizetések árán. A jelenség

nagy vesztesei a fiatal, pályakezdő, gyengén képzett munkavállalók lesznek, akik többnyire eleve alacsony jövedelmi háttérrel rendelkeznek,

és nemcsak munkajövedelem, hanem -tapasztalat nélkül is maradnak, aminek következtében egyre nehezebbé válik számukra a kitörés.

Természetesen a minimálbér-emelés következményei jóval összetettebbek, mint a fentebbi mechanizmus, Jeffrey Clemens, Lisa B. Kahn és Jonathan Meer eredményei szerint azonban igenis kimutatható ez a hatás az Egyesült Államokban. Egyrészt a 2014 és 2016 közötti minimálbér-változásokat követően az érettségivel nem rendelkező fiatal felnőttek foglalkoztatása visszaesett az alacsony bérű munkakörökben. Másrészt pedig a 2011 és 2016 között feladott álláshirdetéseket elemezve arra jutottak a kutatók, hogy a legkevesebb fizetést kínáló pozíciókban nagyobb arányban írták elő az érettségi meglétét a minimálbér-emeléseket követően.

A cégek azonban nem csak a magasabban kvalifikált és várhatóan termelékenyebb munkavállalók választásával reagálnak a minimálbér-emelésekre. Clemens és társai egy korábbi tanulmányukban jutottak arra a következtetésre, hogy a minimálbér növekedését követően a vállalatok jellemzően visszavágják a munkavállalói jólléttel kapcsolatos programokat és juttatásokat, például az Egyesült Államokban rendkívül fontos magán-egészségbiztosítási támogatásokat. A megszorítások pedig zömmel szintén az alacsony bérű állásokat érintik, amelyek betöltői a leginkább kitettek a béren kívüli támogatások elmaradásának.

A minimálbér és változásainak hatásait persze a közgazdászok hosszú ideje élénken vitatják, magyar szakértők is számos kutatást végeztek ezen a területen. Magyarországon a legjelentősebb emelés 2001-ben történt, amikor 25 500 forintról 40 ezer forintra növekedett a minimálbér. A nemzetközi összehasonlításban is rendkívüli léptékű növekedés következményeit többek között Kertesi Gábor és Köllő János elemezte. Megállapításaik valamelyest egybevágnak az imént ismertetett amerikai eredményekkel: egyrészt csökkent a foglalkoztatás az 5-20 fős kisvállalatok körében, másrészt a minimálbéren fizetett munkavállalók nagyobb valószínűséggel vesztették el az állásukat, mint a náluk kicsit jobban fizetett dolgozók. Emellett erőteljesen romlott a korábban alacsony béren foglalkoztatott, segélyezett munkanélküliek elhelyezkedési esélye.

Ugyanakkor a munkaerő-piaci szakértők jelentős része a minimálbér-emelés mellett hoz fel érveket. Az Egyesült Államokban 2014-ben több mint hatszáz vezető közgazdász – közöttük hét Nobel-díjas – hívta fel az elnök figyelmét a bérminimum növelésének fontosságára, hangsúlyozván, hogy bizonyos eredmények szerint az emelésben érintett munkavállalói kört csak minimálisan érintik a kedvezőtlen hatások, miközben a többletjövedelem magasabb fogyasztáshoz vezethet, ami végül is új munkahelyek teremtését eredményezi.

Ráadásul a minimálbér bevezetését számos olyan intézkedéssel lehet kiegészíteni, amelyekkel a kormányok valamelyest tompíthatják a legkiszolgáltatottabb munkavállalókat, illetve cégeket érintő esetleges negatív hatásokat. Ilyen például a végzettségenként, esetleg szektoronként, régiónként differenciált bérminimum, vagy a leghátrányosabb helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatásának támogatása és a továbbképzések nyújtása, amelyek közül többre Magyarországon is van példa.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNő a magyar minimálbér, de a tisztességes szint még arrébb van az EU szerintAz Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy a minimálbérből minden tagországban meg lehessen élni, ám ennek elérése nem tűnik egyszerűnek.

Jól látszik a fentebbi eredményekből, hogy a piaci körülmények között működő cégeket olyan nyomás alá helyezheti a minimálbér-emelés, amit paradox módon épp az intézkedések kedvezményezettjének tűnő munkavállalói kör szenvedhet el. Ez akár abban a formában is megtörténhet, hogy a termelékenységük növelésére képtelen vállalkozások és az általuk kínált munkahelyek megszűnnek. Tulajdonképpen a legkisebb hatékonyságú cégek kiszorítása akár szakpolitikai cél is lehet, amint azt a Rehn-Meidner modell is leírja: eszerint a kamarák és szakszervezetek a minimálbér-emelésekkel ellehetetleníthetik azon vállalatok működését, amelyek a dolgozók kizsákmányolásával igyekeznek a piacon maradni.

A mostani, válságosra forduló gazdasági környezetben mindenesetre különösen kiélezetté válhatnak a minimálbér-emelések hatásai, ha a cégeket már nem kényszerítik a toborzási nehézségek a legkevésbé kvalifikált munkavállalók foglalkoztatására. Mindeközben felszínre kerülhetnek más problémák is, például az oktatási rendszer hiányosságai, amelyek végső soron szintén a legkevésbé képzett és tapasztalt dolgozókat érintik majd a leginkább.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKi fog derülni, mennyire káros volt leépíteni az oktatástEddig a munkavállalókért versenyeztek a cégek, és ez elfedte az oktatási rendszer már ismert, időközben egyre súlyosabbá vált problémáit. Ez hamarosan megváltozhat.

Közélet foglalkoztatás minimálbér minimálbér-emelés pályakezdők Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2020. augusztus 13. 06:50 Közélet

Kétmilliárdos profitot pumpálhatott Szlovéniába a magyar lélegeztetőgép-vásárlás

A beszerzés nem volt se gyors, se minőségi, viszont a pénz egy olyan céghez került, amely nagyon kedves a Fidesz szövetségesének.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 12. 14:58 Közélet

Több mint tízmilliárdot fizet az állami média a Forma-1-ért

Ennél több pénzt egy szerződés keretében csak a magyar labdarúgásért fizetett ki az MTVA. Nyolc év alatt bő 80 milliárd ment el a sportközvetítésekre.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 12. 10:21 Közélet, Vállalat

Egy forintot alkudott az MNB a festményekből, amiket 165 millióért vesz

A négy, közelmúltban megrendelt grandiózus szobor után ezúttal 17 Bak Imre-festményt szerez be a jegybanki tulajdonban lévő MNB-Ingatlan Kft.

Fontos

Bucsky Péter
2020. augusztus 12. 06:51 Közélet

Minden 20. forintot költöttek el hasznosan az elfuserált fővárosi fejlesztésnél

Lassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.

Váczi István
2020. augusztus 11. 06:52 Vállalat

Veszteséges, de már gyarapítja a gazdaságot a kormány kedvenc multija

Tavaly 30 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz a Samsung gödi üzeme, amely már több mint kétezer embert foglalkoztat.

Avatar
2020. augusztus 10. 15:33 Adat

Most akkor mekkora a valódi munkanélküliség Magyarországon?

Egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni arról, hogy pontosan mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás.