Logikus gondolatnak tűnhet, hogy a minimálbér emelésével a kormányok a legkevésbé képzett és tapasztalt munkavállalói kör számára kedveznek. E vélekedéssel szemben azonban több elméleti és tapasztalati ellenérv is szól, egy friss amerikai kutatás szerint például az eleve legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetben lévő dolgozók kifejezetten rosszul járnak azzal, ha növekszik a nekik minimálisan fizetendő munkabér összege.
A vállalatok ugyanis, ha azt tapasztalják, hogy a dolgozók által előállított javak értéke és az alkalmazásukkal járó bérköltségek között csökken a különbség (sőt, esetleg a bérek meghaladják az elvégzett munka értékét), akkor kénytelenek lesznek növelni a munkaerejük termelékenységét. Ennek pedig az egyik legkézenfekvőbb módja a képzettebb, tapasztaltabb, tehát hatékonyabban dolgozó munkavállalók keresése még a legegyszerűbb állásokba is, akár a minimálbérnél magasabb fizetések árán. A jelenség
nagy vesztesei a fiatal, pályakezdő, gyengén képzett munkavállalók lesznek, akik többnyire eleve alacsony jövedelmi háttérrel rendelkeznek,
és nemcsak munkajövedelem, hanem -tapasztalat nélkül is maradnak, aminek következtében egyre nehezebbé válik számukra a kitörés.
Természetesen a minimálbér-emelés következményei jóval összetettebbek, mint a fentebbi mechanizmus, Jeffrey Clemens, Lisa B. Kahn és Jonathan Meer eredményei szerint azonban igenis kimutatható ez a hatás az Egyesült Államokban. Egyrészt a 2014 és 2016 közötti minimálbér-változásokat követően az érettségivel nem rendelkező fiatal felnőttek foglalkoztatása visszaesett az alacsony bérű munkakörökben. Másrészt pedig a 2011 és 2016 között feladott álláshirdetéseket elemezve arra jutottak a kutatók, hogy a legkevesebb fizetést kínáló pozíciókban nagyobb arányban írták elő az érettségi meglétét a minimálbér-emeléseket követően.
A cégek azonban nem csak a magasabban kvalifikált és várhatóan termelékenyebb munkavállalók választásával reagálnak a minimálbér-emelésekre. Clemens és társai egy korábbi tanulmányukban jutottak arra a következtetésre, hogy a minimálbér növekedését követően a vállalatok jellemzően visszavágják a munkavállalói jólléttel kapcsolatos programokat és juttatásokat, például az Egyesült Államokban rendkívül fontos magán-egészségbiztosítási támogatásokat. A megszorítások pedig zömmel szintén az alacsony bérű állásokat érintik, amelyek betöltői a leginkább kitettek a béren kívüli támogatások elmaradásának.
A minimálbér és változásainak hatásait persze a közgazdászok hosszú ideje élénken vitatják, magyar szakértők is számos kutatást végeztek ezen a területen. Magyarországon a legjelentősebb emelés 2001-ben történt, amikor 25 500 forintról 40 ezer forintra növekedett a minimálbér. A nemzetközi összehasonlításban is rendkívüli léptékű növekedés következményeit többek között Kertesi Gábor és Köllő János elemezte. Megállapításaik valamelyest egybevágnak az imént ismertetett amerikai eredményekkel: egyrészt csökkent a foglalkoztatás az 5-20 fős kisvállalatok körében, másrészt a minimálbéren fizetett munkavállalók nagyobb valószínűséggel vesztették el az állásukat, mint a náluk kicsit jobban fizetett dolgozók. Emellett erőteljesen romlott a korábban alacsony béren foglalkoztatott, segélyezett munkanélküliek elhelyezkedési esélye.
Ugyanakkor a munkaerő-piaci szakértők jelentős része a minimálbér-emelés mellett hoz fel érveket. Az Egyesült Államokban 2014-ben több mint hatszáz vezető közgazdász – közöttük hét Nobel-díjas – hívta fel az elnök figyelmét a bérminimum növelésének fontosságára, hangsúlyozván, hogy bizonyos eredmények szerint az emelésben érintett munkavállalói kört csak minimálisan érintik a kedvezőtlen hatások, miközben a többletjövedelem magasabb fogyasztáshoz vezethet, ami végül is új munkahelyek teremtését eredményezi.
Ráadásul a minimálbér bevezetését számos olyan intézkedéssel lehet kiegészíteni, amelyekkel a kormányok valamelyest tompíthatják a legkiszolgáltatottabb munkavállalókat, illetve cégeket érintő esetleges negatív hatásokat. Ilyen például a végzettségenként, esetleg szektoronként, régiónként differenciált bérminimum, vagy a leghátrányosabb helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatásának támogatása és a továbbképzések nyújtása, amelyek közül többre Magyarországon is van példa.
Jól látszik a fentebbi eredményekből, hogy a piaci körülmények között működő cégeket olyan nyomás alá helyezheti a minimálbér-emelés, amit paradox módon épp az intézkedések kedvezményezettjének tűnő munkavállalói kör szenvedhet el. Ez akár abban a formában is megtörténhet, hogy a termelékenységük növelésére képtelen vállalkozások és az általuk kínált munkahelyek megszűnnek. Tulajdonképpen a legkisebb hatékonyságú cégek kiszorítása akár szakpolitikai cél is lehet, amint azt a Rehn-Meidner modell is leírja: eszerint a kamarák és szakszervezetek a minimálbér-emelésekkel ellehetetleníthetik azon vállalatok működését, amelyek a dolgozók kizsákmányolásával igyekeznek a piacon maradni.
A mostani, válságosra forduló gazdasági környezetben mindenesetre különösen kiélezetté válhatnak a minimálbér-emelések hatásai, ha a cégeket már nem kényszerítik a toborzási nehézségek a legkevésbé kvalifikált munkavállalók foglalkoztatására. Mindeközben felszínre kerülhetnek más problémák is, például az oktatási rendszer hiányosságai, amelyek végső soron szintén a legkevésbé képzett és tapasztalt dolgozókat érintik majd a leginkább.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
