Kevesebb embernek kellene élnie a Földön, hogy megfékezhessük a klímaváltozást
Mostanra már messze nem elég a kőolajat, a szenet és a földgázt zöld energiaforrásokkal kiváltani, hanem további drasztikus lépésekre van szükség a globális felmelegedés megfékezéséhez. A Bloomberg cikkében egy világszerte több mint 11 ezer tudós (közöttük számos magyar szakértő) által jegyzett tanulmányt idézve olvashatjuk:
a klímaváltozás ellenében már csak akkor léphetünk fel hatékonyan, ha az emberiség lélekszáma csökken.
A szakértők meglehetősen kemény hangvételű írásában számos aggasztó, igaz, mostanra közismertté vált tendenciára hívják fel újra a figyelmet, mint például a földfelszín átlaghőmérsékletének az elmúlt 40 év során tapasztalt 0,7 Celsius-fokos emelkedése, az északi-sarkvidéki jégtakaró évtizedenként 12 százalékos területvesztése vagy az üvegházhatású gázkibocsátás szintén évtizedenként mért 18 százalékos növekedése. A környezet megváltozása – többek között az okozott lakhatási és élelmezési válságok miatt – az energiaellátáson felül számos más területen is éles fordulatot indokol. A tudomány álláspontja szerint most már a népességpolitikájukat is kénytelenek felülvizsgálni a kormányok.
Az idézett tényadatok mellett növeli a népességkorlátozás szükségességére vonatkozó állítások súlyát, hogy a klímakutatók már a hetvenes években előrejelezték a mára szó szerint égetővé vált problémát, a globális felmelegedést. A prognózisokon túl számos megoldási javaslatot és akciótervet is kidolgoztak a szakemberek, azonban a politika a környezetvédelem helyett világszerte a gazdaság növekedését helyezte előtérbe. Az éghajlat alakulása viszont a kutatókat igazolta, akik pedig mára vészhelyzet közeli állapotról beszélnek, amit a tétlenséggel elvesztegetett idő múltán csak a korábban szorgalmazott intézkedéseknél jóval drámaibb lépésekkel lehet elkerülni.
A tudósok szerint ugyanakkor némi bizakodásra ad okot, hogy a kormányzatok végre egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak az éghajlatváltozással kapcsolatos problémákra, miközben növekszik a társadalom környezettudatossága, és az üzleti életben is mind fontosabb szemponttá válik a gazdasági tevékenységgel járó károsanyag-kibocsátás csökkentése.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
