Sajátos módon igyekeznek enyhíteni Görögországban az alacsonyabb keresetűek inflációs terheit: a jobboldali görög kormány és az ország jelentősebb kiskereskedelmi láncai közösen hoztak létre egy 51 alapvető élelmiszerből álló fogyasztói kosarat, aminek rögzítették az árait.
A novembertől hatályba lépő és tavaszig tartó programban a szupermarketláncok saját döntésük alapján tudnak részt venni, nem kapnak állami támogatást, és az 51 alapterméken kívül úgy alakítják az áraikat, ahogy akarják. Ezért az általános infláció ugyan magas maradhat, de a kosárba direkt az alacsonyabb jövedelműek által nagyobb arányban fogyasztott termékek kerültek, így az intézkedés kifejezetten az ebben a körben tapasztalt infláció csökkentését célozza.
Görögországban a szeptemberi 12,1 százalékos csúcshoz képest októberre 9,5 százalékra csökkent az infláció mértéke az előző év hasonló időszakához képest, és az előzetes becslés alapján novemberben még egy fél százalékponttal alacsonyabb volt a drágulás mértéke. A legalacsonyabb és legmagasabb keresetűek körében mért infláció mértékében viszonylag nagy eltérések voltak ezen belül. A részletesebb adatok alapján viszont az látszik, hogy szeptemberről októberre a rosszabbul keresők inflációja nagyobb mértékben csökkent, mint a jól keresőké, és szinte eltűnt a különbség a két réteg által tapasztalt drágulás mértéke között.
A kormány szerint novemberben már érzékelhető volt a rosszabbul keresők inflációjának további csökkenése. A Guardian által idézett közvélemény-kutatásban viszont a megkérdezett emberek 60 százaléka vélte úgy, hogy a fogyasztói kosár nem lehet sikeres az infláció visszafogásában, mivel az országban a hasonló szabályozási törekvések jellemzően nem túl hatékonyak.
Szintén ezen a véleményen volt egy fogyasztói szervezet, az Ekpizo elnöke, aki szerint a lakosság jelentős részének nem segített a program, hozzátéve, hogy Görögországban uniós összevetésben nagyon drágák az olyan alapvető szolgáltatások, mint az internet, és ezek nem tartoznak bele a fogyasztói kosárba.
Görögországban nem ez az első intézkedés, amit az inflációs terhek enyhítése céljából hoztak meg. A déli ország az elsők között volt az Európai Unióban, ahol az energiaárak emelkedését követően rezsitámogatást vezettek be, és a becslések szerint GDP-arányosan a görög kormány uniós szinten is kiemelkedően sokat költött a háztartások és a kisvállalkozások rezsiköltségeinek enyhítésére. Emellett az önkormányzati adókat is csökkentették, és jövőre jelentősebb minimálbér-emelés mellett nyugdíjemelést is terveznek.
Az intézkedések ellenére a magas infláció miatt jelentős társadalmi feszültségek alakultak ki az országban, november elején például 24 órás sztrájkot szervezett néhány nagyobb szakszervezet, amely során országosan szórványosan lebénult a közlekedés, és amelyet Athénban és Szalonikiben is tüntetések kísértek.
