Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. február 20. 17:07 Adat, Élet

Még mindig a magyar a legboldogtalanabb visegrádi nemzet, de a 2010-es években itt volt a legnagyobb javulás

A 2008 és 2019 közötti időszakban Magyarország boldogságindexe nőtt a legnagyobb mértékben a visegrádi országok közül – derül ki egy bécsi gazdasági kutatóintézet, a Vienna Institute for International Economic Studies a Visegrádi Együttműködés 30. évfordulója alkalmából kiadott jelentésének egyik tanulmányából.

Julia Grübler elemzése a 2020-as globális boldogságjelentés, a World Happiness Report (WHR) adatai alapján hasonlította össze a V4-es országok és Ausztria lakosságának boldogságát a 2008 és 2012 közti és a 2017-2019 közti időszak átlagát véve. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2012 óta adja ki a jelentést, amiben a társadalmak boldogságát egy összetett módszertannal, kemény adatok és a szubjektív, önbevallásra épülő adatok alapján mérik.

Az alábbi ábrán látszik, hogy Magyarország mindkét időszakban a legkevésbé boldog nemzet volt a régióban, azonban 2009 és 2018 között a magyar boldogságindex nőtt a legnagyobbat, egész pontosan 1,195 pontnyi javulással

a maximális 10-ből 6 pontra nőtt a magyarok átlagos boldogsága a második időszakban.

Az öt vizsgált ország közül Ausztria boldogságindexe volt a legmagasabb, és még úgy is 7 felett maradt, hogy minimálisan csökkent. Az ábrán az is látványos, hogy trendszerűen a cseh boldogságindex lassacskán már megközelíti az osztrák szintet.

7,29-es pontszámával Ausztria a világ 9. legboldogabb országa. Csehország 19., Szlovákia 38., Lengyelország 43., Magyarország pedig a javulással együtt is csak az 53. helyet érte el a globális rangsorban.

A magyar boldogság javulásának trendjét egyébként egy másik adatfelvétel is megerősíti: a Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala című kiadványában a szubjektív jóllét mutatójaként az élettel való elégedettséget kérdezi le minden évben. Eszerint a 16 évesnél idősebb magyar lakosság egy 0-tól 10-ig terjedő skálán 2013-tól 2017-ig átlagosan 6,1 körüli elégedettségről számolt be, az elégedettség 2018-ban kezdett növekedni, és 2020-ban már 6,8 pont volt a magyarok átlagos elégedettsége.

Visszatérve a boldogságindexhez: az egyes országokhoz tartozó mutatószámok részeit a mutatót alkotó komponensek különböző mértékben magyarázzák:

  • leginkább a GDP/fő, tehát a gazdagság,
  • a társadalmi kohézió (ezt a Gallup globális hangulatfelmérésének kérdése alapján számolják, ami arra kíváncsi, hogy ha valaki bajba kerül, számíthat-e baráti vagy rokoni segítségre),
  • és az egészséges élet várható hossza határozza meg a boldogságot (ezt az Egészségügyi Világszervezet Global Health Observatory adatai alapján számítják).
  • Kisebb részben pedig a döntési szabadság (ezt a Gallup globális felmérése alapján számolják, itt az a kérdés, hogy mennyire döntheti el valaki, hogy mit kezd az életével),
  • a nagylelkűség (mennyien szoktak adakozni az országban az egy főre eső GDP-hez képest),
  • valamint a korrupció hiánya járulhat hozzá egy ország lakosságának boldogságához (szintén a Gallup felmérése alapján).

Az alábbi ábrán azt ábrázoltuk, hogy a 2017 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan az egyes komponensek milyen mértékben járultak hozzá az egyes V4-es országok és Ausztria boldogságindexéhez. A Gallup arra vonatkozó kérdése alapján, hogy ha valaki bajba kerül, számíthat-e baráti vagy rokoni segítségre, Lengyelországban volt a legrosszabb a helyzet.

A magyarok rossz egészségügyi állapota a régió más országaihoz képest jelentős mértékben teszi őket boldogtalanná, illetve a döntési szabadság foka is Magyarországon a legalacsonyabb. Ezen kívül pedig az is eléggé látványos, hogy az érzékelt korrupció Szlovákián kívül Magyarországon csökkenti a leginkább az emberek boldogságát.

A 2020-as jelentés adataiból az is kiderül, hogy a boldogságindex növekedését nagyjából teljes egészében három tényező javulása magyarázza az adatok alapján: az egy főre eső GDP és a várható egészséges élettartam növekedése, valamint a társadalmi kohézió javulása*Tehát, hogy számíthatunk-e segítségre, ha baj van..

Az egészséges élet várható hossza 2017 és 2019 között átlagosan 67 év volt Magyarországon a WHR adatbázisa szerint, és a 2008 és 2012 közötti átlaghoz képest csaknem két évet nőtt, bár így is utolsók vagyunk ebben a mutatóban a régión belül.

A G7-en megjelent cikkében Győrffy Dóra nemrég részletesebben is bemutatta, hogy az előző évtized rekord uniós forrásbeáramlása és támogató pénzügyi feltételei mellett is csak középmezőnyben volt a magyar felzárkózási teljesítmény a régióban.

A cikksorozat Qubiton megjelent második része az emberi fejlődés egy másik mutatójának, az ENSZ emberi fejlődés indexének régiós vonatkozásaival is foglalkozott, ami jól kiegészíti a boldogságindex változásából kiolvasható trendeket. Ebben a mutatóban a 2010-es években Csehország és Lengyelország tudott jelentősen javítani, Magyarország és Szlovákia csekélyebb abszolút javítás mellett rontották a listán elért relatív pozíciójukat. Magyarország V4-es összehasonlításban utolsó helyét ebben a mutatóban is jelentősen magyarázza a magyarok rosszabb egészségügyi állapota (a mutatón belül az alacsonyabb várható élettartam).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy magyar régióban haltak meg a legtöbben rák miatt az EU-n belülNépességarányosan Közép-Dunántúlon volt az egész EU-ban 2016-ban a legtöbb rákos haláleset. Észak-Magyarország a 65 év alattiak rákos halálozásában vezet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi kellene ahhoz, hogy a magyarok kétszer boldogabbak legyenek?Matolcsy György kétszeresére emelné a boldogság indexünket, ami jól hangzik, de ha komolyan vesszük, akkor a lehetetlent súrolja. Kisebb korrupcióval mindenesetre boldogabbak lennénk.

Adat Élet boldogság boldogság index egészség V4 Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2021. február 27. 12:39 Adat, Élet

A magyar női vezetők fele hetente legalább három alkalommal sportol

Többnyire futnak és jógáznak a magyar női menedzserek, és kiderült az is, hogy más előnyöket kaptak a sporttól, mint külföldi társaik.

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Bucsky Péter
2021. február 24. 06:03 Adat, Vállalat

A multik, és azon belül a németek igen jól jártak a kormány gazdasági akcióprogramjával

A német hátterű vállalkozások a hozzáadott érték 13,5 százalékát adják, de ehhez a támogatások 21,5 százalékát kapták meg.

Fontos

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.