Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. december 4. 06:53 Állam

Menekülnek a diákok az állami oktatási rendszerből

A lábukkal szavaznak a magyar diákok és szülők a köznevelésről: míg 2005-ben csak minden tizedik diák tanult nem állami intézményben, tavaly már minden ötödik. Nagyok azonban a különbségek attól függően, hogy óvodáról vagy gimnáziumról van szó. Ugyanilyen beszédes az is, hogy milyen óriási a szakadék az ország gazdagabb és szegényebb megyéi között: a tehetősebb Győr-Moson-Sopron megyében már a diákok fele nem állami gimnáziumok tanulója, az elmaradottabb Somogyban csak 12 százalék ez az arány. 

A kormány 2012. szeptember 1-jével hozta létre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, amibe a korábbi önkormányzati fenntartású iskolákat integrálták. A folyamat rengeteg problémával zajlott le, és máig sem igazán látszik, hogy ez mitől lenne jobb, mint a korábbi rendszer. Számos települési önkormányzat próbálta megmenteni saját intézményét, így alapítványok, kisebbségi önkormányzatok vagy az egyházak kezébe adták, hogy ne tudja az állam elvenni.

Hiába akart egységesebb oktatást a kormányzat a települési önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények egységesítésével, annyira nem bíztak sem az önkormányzatok, sem a tanárok, sem a diákok ebben, hogy egyre többen választottak más fenntartású intézményeket.

 

Különösen a gimnáziumok kerültek ki az állami fenntartás alól, a legnívósabb középfokú oktatást nyújtó intézmények tanulóinak harmada ma már nem állami fenntartású intézménybe jár. Az általános iskolák esetében pedig különösen látványos a 2012-es államosítás utáni gyors megugrás. Az is látszik, hogy a hátrányosabb helyzetű gyermekeket oktató intézmények – mint a speciális iskolák – után nem nagyon kapdostak a fenntartók. Az állam által erőltetett, hosszú távon egyre kevésbé piacképes szakmákat nyújtó szakiskolák és szakközépiskolák után sem érdeklődik más: ezeknél még esett is a nem állami fenntartók száma.

Azt is érdemes megnézni, milyen fenntartású iskolákat választottak a diákok: az alapítványi és egyéb kategóriájú fenntartók száma esett is az elmúlt időszakban – a civil szféra támogatási lehetőségei nem változtak pozitív irányba az elmúlt években.

A kormány oktatáspolitikája az egyházi iskolákat hozta helyzetbe, tíz év alatt megduplázódott a tanulói létszámuk.

Érdemesebb egyház kezébe adni már csak azért is az oktatási intézményeket, mert ők magasabb normatívában részesülnek, mint az állami – és különösen alapítványi – fenntartású intézmények. Az átalakítás egyik hatása lett az is, hogy a korábban szinte teljes egészében (95 százalékban) állami vagy önkormányzati fenntartású óvodáknál is már minden tizedik gyermek egyházi és egyéb fenntartású intézménybe jár.

A fenntartó alapvetően nem lenne fontos, de általában az egyházi és egyéb iskolák, óvodák tudnak magasabb színvonalat képviselni, ide válogatják ki a jobb képességű gyermeket. A magyar oktatási rendszer legnagyobb problémája, hogy nem képes a gyerekek közötti, otthonról hozott különbségeket csökkenteni, hanem még növeli is azokat. Mivel még inkább szegregálódik az oktatási rendszer, ezt a problémát nem hogy megoldani nem sikerül, hanem az adatok alapján egyre csak romlik a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSosem lesz itt nyugati életszínvonal, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásbanA statisztikák szerint romlik a fiatalok képzettsége, így pedig csak álmodozni lehet az Ausztriához történő felzárkózásról.

A különbségek még inkább szembeötlőek, ha regionális szinten vizsgáljuk őket: a leginkább a már eleve hátrányosabb helyzetű Észak-Magyarországon nőtt meg az egyházi és egyéb iskolafenntartók aránya. Itt már eddig is komoly gondot okozott a szegregáció, ezt a folyamatok pedig csak erősítik: már a gyerekek közel negyede nem állami iskolába jár. A Közép-Dunántúlon csak 13,6 százalék ez az arány, talán nem véletlenül: ez egy jóval kiegyensúlyozottabb fejlettségű régió, nincsenek olyan nagy társadalmi különbségek, mint az ország keleti felén.

 

Különösen látványos, hogy Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a 2012-es iskolaállamosítás után mennyire megugrott a főként egyházi iskolák száma. Ezekben a térségekben különösen jellemző, hogy a szülők szeretnék elkerülni, hogy gyermekük szegényebb és/vagy roma gyermekekkel járjon együtt iskolába, és úgy látszik, ennek sikerült is megteremteni a feltételeit.

A 2017-es évben megyénként is megvizsgáltuk, hol milyen fenntartású iskolák vannak. Alapítványi iskola például csak Budapesten, Heves és Fejér megyében van. Az egyházi iskolások aránya Bács-Kiskun megyében a legmagasabb, itt összességében a diákok közel fele már egyházi iskolában jár. Zala megyében a legalacsonyabb az egyházi iskolák aránya, ott csak 13 százalék ez az arány.

 

Az alábbi térképeken azt is bemutatjuk, hogy megyénként összesen, illetve csak a gimnáziumokban és általános iskolákban hogyan alakult a nem állami intézmények tanulóinak aránya 2017-ben. Érdekesség, hogy a szegényebb megyékben alap- és középfokon is magasabb a nem állami intézmények tanulóinak aránya. A jobb gazdasági és társadalmi helyzetben lévő közép- és nyugat-magyarországi megyékben nincsen nagyon szükség az általános iskolák átadására, aminek talán az lehet az oka, hogy itt kisebbek a társadalmi különbségek. Emellett jóval nagyobb a kistelepülések aránya, ahol nem is lehet még egy iskolát indítani.

 

A központosítás hatására alig maradtak önkormányzati fenntartású intézmények: általános iskola például alig 61 darab. Gimnáziumok esetében csupán nyolc önkormányzati fenntartású van: három Budapesten, kettő-kettő Baranyában és Békésben, egy pedig Pest megyében. A fővárosi és megyei önkormányzatok teljesen kivonultak az oktatásból: csupán két óvodát tartanak fenn.

 

Az egyházi iskolák népszerűségének oka kettős: egyrészt az állami fenntartású intézmények elkerülése, másrészt a vélhetően magasabb minőségű oktatás. Ez utóbbihoz az is fontos lenne, hogy ne legyenek túl nagy méretűek az osztályok, csoportok. De – valószínűleg a túl nagy roham miatt – pontosan az egyházi fenntartású intézmények osztályai a legnagyobb létszámúak. Az alapítványi és egyéb – alapvetően magán – fenntartású iskolák teljesítenek ezen a téren a legjobban.

 

A magyar oktatás problémáival részletesen foglalkoztunk podcastunkban is:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPléh Csaba: Nem lehet kormányrendelettel átalakítani az oktatástSzakképzéssel nem lehet megtanítani a fiatal felnőtteket írni-olvasni. A tudomány kérdéseiben a tudósoknak, nem pedig a kormányzatnak kellene döntenie. G7 podcast Pléh Csaba pszichológussal.

Állam általános iskolák egyházi iskolák fenntartók központosítás oktatás óvodák Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. december 14. 07:06 Állam

Világversenyeket szervező céget hoz létre a kormány, de a nagy világversenyeket más szervezi

Egy cég foghatja össze a jövőben a hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeket, de nem a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft, amelynek még fél éve ezt a feladatot szánták.

Bucsky Péter
2018. december 13. 11:34 Állam

Nem viszik túlzásba a túlórát a Parlamentben és az elnöki hivatalban

Túlóra az Országgyűlésben: napi 4,5 perc.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. december 13. 06:58 Állam

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

Fontos

Bucsky Péter
2018. december 14. 08:45 Piac

Egy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarok

A leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Váczi István
2018. december 11. 19:28 Állam

Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni

Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.

Jandó Zoltán
2018. december 11. 15:18 Élet

Minden hatodik magyar migráns szeretne lenni

A Gallup felmérése szerint Magyarország nem szerepel a célországok között, innen viszont a lakosság 16 százaléka elköltözne, ha tehetné.