Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. augusztus 7. 06:51 Állam, Piac

Magyarország a globális innováció segédmunkása, öt cég költi el az országos k+f felét

Papíron nem tragikus a magyar gazdaság teljesítménye kutatás-fejlesztésben, de ha egy picit a számok mögé nézünk, gyorsan kiderül, hogy semmi nem az, aminek tűnik.

Például az összes magyar kutatás-fejlesztési kiadás (k+f) tizede az valójában az, amit az Audi a belsős fejlesztésére számol el. Néhány nagyobb multi nélkül a magyar innovációs költés a harmadával lenne alacsonyabb, és egyáltalán nem biztos, hogy ezeket mind valódi innovációra költik, nem pedig a nyereség cégben belüli mozgatására és az adóoptimalizálásra szolgáló eszközök. Ezen és az EU-s pályázatokon túl viszont nagyon kevés cég költ innovációra, és ez már középtávon sem fog jót tenni a magyar versenyképességnek.

A KSH a napokban tette közzé a 2017-re vonatkozó k+f adatokat, és akár örülhetnénk is, hiszen a tavalyi visszaesés után végre megint növekedtek a ráfordítások. Hiába nőtt a kiadások értéke abszolút összegben, a GDP-hez viszonyítva már nem ilyen jó a helyzet: 2013-ban és 2015-ben is magasabb volt ez az összeg. Korábban beszámoltunk arról, hogy ennek hátterében az állami költések visszaszorulása áll, amit csak részben tudtak kompenzálni a dinamikusan növekvő vállalati k+f kiadások. Tavaly aztán megindultak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatainak kifizetései. Idén viszont – Pálinkás József leváltása után – megint átszervezésbe akar kezdeni a kormány, ami nem sok jót ígér.
 
 

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy miért költenek egyre többet a cégek k+f-re, és egyáltalán mely cégek ilyen aktívak. Összegyűjtöttük azokat a nagyvállalatokat, amelyekről ismert, hogy jelentős k+f kiadásai vannak, és az éves beszámolójukban megkerestük, hogy mekkora k+f kiadást tüntetnek fel, illetve a társasági adó alapjának számításakor ez után mekkora adókedvezményt vesznek igénybe, és ezt hasonlítottuk össze a KSH számaival*A két adat csak részben feleltethető meg egymásnak, ugyanis a KSH a kutatás-fejlesztést végző cégekkel adatlapot töltet ki, ahol nem a társasági adó számításakor figyelembe vett kutatás-fejlesztési kiadásokat kell feltüntetni, hanem a KSH szabályai szerint annak számíthatókat. Azonban ezeknek igen közel kell lenniük egymáshoz.

 

Megdöbbentő, de majdnem minden ötödik k+f forintot az Audi költötte el a cégek között, a teljes, 517 milliárd forintos magyar k+f ráfordításnak pedig a tizedét adja a vállalat egymagában. Második helyen a Richter áll, a teljes magyar kutatás-fejlesztés 7,7 százalékát a magyar gyógyszergyár adja.

A hat legtöbbet innovációra költő cég ráfordítása nagyobb, mint a magyar államé.

Az állam tavaly 164 milliárdot költött k+f-re: ebben benne van az egyetemek, az MTA kutatóhelyek és a cégek projektjeinek támogatása is.

Az Audi 48 milliárdos k+f ráfordítása óriási összeg: 2 milliárd forinttal magasabb, mint az Magyar Tudományos Akadémia állami támogatása volt 2017-ben. A magyar kutatóintézetek összesen körülbelül 5400 főt foglalkoztatnak, rengeteg tudományos eredmény születik, és az oktatásban is fontos szerepet vállalnak a kutatók. Ehhez képest nem látunk olyan sokat az Audi innovációs teljesítményéből. Igaz ugyan, hogy a győri Széchenyi István Egyetemmel vannak közös projektek, közös tanszék, és az egyetem a cég igényeinek megfelelő képzéseket indít. De a magyar tudomány nem sokat érez ebből a nagy összegből. Magyar startupok, kutatók eredményeit sem igen vásárolja meg az Audi, nem működik aktívan együtt velük.

Megkérdeztük az Audit, mennyi mérnökük dolgozik k+f területen, de nem válaszoltak. A cég alapvetően a német központ elvárásainak megfelelő fejlesztéseket végez, ebben nincs is igazán lehetőség túl sok kreatív együttműködésre. A cég 2017-es éves beszámolója szerint a k+f révén 4,3 milliárd forinttal csökkent a fizetendő társasági adó, amely részben ennek köszönhetően csak 786 millió forint volt*A társasági adó levezetésekor a csökkentő tételek között a kutatás-fejlesztési költséget kerestük meg, és ennek vettük 9 százalékát, mivel annyi a társasági adó kulcsa, és ha nincs csökkentő tétel, ezt meg kellett volna fizetni..

Nem csak az Audinál jelentős tétel ez: számításaink szerint 14 milliárd forint társasági adót takarított meg a vizsgált 14 cég 2017-ben. Sőt, az iparűzési adó alapja is csökkenthető ezzel, ami becslésünk szerint további mintegy 3 milliárd forintot hagyhatott a cégeknél. Ez a teljes k+f költés tizede.

Fontos azt is kiemelni, hogy az Audi óriási k+f ráfordítása két részből tevődik össze:

  1. Saját k+f ráfordítás: 2,3 milliárd forint
  2. Vásárolt k+f: 45,8 milliárd forint

Ebből jól látszik, hogy az a k+f, amit az Audinál végeznek, töredéke a teljes költségnek, adókedvezmény viszont mindkettő után jár. Mivel válaszokat nem kaptunk, csak találgathatunk, hogy honnan vásárolták a k+f szolgáltatást. Jó eséllyel az anyavállalattól, ami a cégcsoporton belüli nyereség irányításának is egy lehetséges módja, a k+f szolgáltatások valós költségét ugyanis nagyon nehéz ellenőrizni és meghatározni.

 

A vizsgált cégek összesen 21 milliárd forint társasági adót fizettek, ehhez képest finoman szólva is jelentős az a kedvezmény, amit a k+f miatt kaptak: az erre járó adókedvezmény nélkül 17 milliárd forinttal több adót is fizethettek volna. Ez nem kevés, hiszen a teljes 2017-es 625 milliárd forintos társaságiadó-bevétel 3 százalékát engedte el az állam csupán 14 cégnek.

Azt nehéz lenne megmondani, hogy ez mennyire hasznos támogatás. Akkor biztosan sokat ér, ha alapvetően ennek köszönhetően jönnek létre magasan képzett szakembereknek munkahelyek Magyarországon, és a helyi kutatási, innovációs szereplőkkel aktív együttműködések alakulnak ki. Sajnos egyelőre ez kevéssé látszik itthon. Jó példa erre az Ericcson és a Nokia Solutions and Networks: ezek a cégek 1834, illetve 2260 főt foglalkoztatnak, az átlagbér pedig messze a magyar átlag felett van, havi 727 ezer, illetve 711 ezer forint bruttó. Ez természeten jó a magyar gazdaságnak, igaz, a helyi cégekkel és egyetemekkel már elég korlátozott kapcsolatban vannak.

 

Az is látszik, hogy az említett két cég költi messze a legtöbbet árbevétel-arányosan k+f-re. Hiába nyomasztó az Audi előnye összességében a k+f költésekben, az árbevételükhöz képest nem is költenek erre olyan sokat, csupán két százalékot, ami nem egy innovatív vállalat jellemzője. Ha a multik hazai leányai piaci innovációt végeznének, akkor azt várhatnánk, hogy minél magasabb a k+f költés egy cégnél, annál magasabb az árbevétel-arányos profit, de mint láthatjuk, ez nincs így.

A k+f kiadások innovatív jellegét nem egyszerű megítélni. A magyarországi multiknál alapvetően az anyaországi központban kitalált újdonságokat kell megvalósítani, hívhatjuk ezt akár „szellemi összeszerelő üzemnek” is. Ez persze még mindig sokkal nagyobb hozzáadott értéket jelent, mint a bérgyártás, és jóval magasabb fizetéseket, tehát több adóbevételt.

Hiába vannak két-három évtizede jelen nagy multik Magyarországon, ennyi idő alatt sem látszik, hogy bármelyiknek is hazánkban lenne a globális k+f központja, akárcsak egy-egy részterületen. Ez azért lenne fontos, mert a cégeken belüli, központilag irányított fejlesztéseknél nem sok kapcsolat alakul ki a helyi kutatóintézetekkel, egyetemekkel: egyszerűen megmondják a központból, mit kell programozni, mit kell a mérnöknek megtervezni, vagy kiadják a gyógyszergyárak, hogy milyen gyógyszermolekula gyártástechnológiáját kell tökéletesíteni. Így pont a k+f lényege veszik el az ország szempontjából, a helyi tudományos és gazdasági élet közti kapcsolat.

Gyűjtésünkből is látszik, hogy a magyarországi nagyvállalatok alapvetően három fő területen végeznek k+f tevékenységet:

  • gyógyszergyárak: itt van a legnagyobb hozzáadott érték, hiszen a magyarországi központú cégek, leginkább a Richter Nyrt. saját új gyógyszereket hoz létre, aktív kapcsolata van a magyar kutatóhelyekkel és egyetemekkel.
  • szoftverfejlesztők: a Nokia Solutions and Networks és az Ericsson jó példa erre, a központ által kitalált innovációkhoz több száz mérnök és informatikus készíti el a fejlesztéseket. Ezeknek a cégeknek gyenge a kapcsolata a hazai kutatói szférával.
  • gyártó cégek: az Audi a legismertebb példa rá, de több gyártó vállalkozás is hozott Magyarországra mérnöki tevékenységet. Ez az ipari cégek k+f tevékenységének alapvetően a legkisebb hozzáadott értékű része, gyenge kapcsolata van a helyi egyetemekkel, kutatóhelyekkel.

A listáról a magyar nagyvállalatok k+f költése hiányzik nagyon, merthogy néhány kivételtől (mint amilyen a Richter) eltekintve szinte nincs is ilyen. A magyar kkv-k pedig jórészt az uniós és állami pályázatokon elnyert pénzt költik k+f-re – gyakran sajnos csak papíron, mert nagyon sok a visszaélés, erre alakult ki az “elkutatni” (a pályázati pénzt) kifejezés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZseniális innováció vagy óriási kamu a 392 millió közpénzből kutatott okostapéta?Fogalom lett az EU-s pénzek "elkutatása". Nem véletlenül.

A Deloitte tanácsadócég évente készít felmérést a hazai vállalati k+f-ről, a legfrissebb adatok 2016-ra vonatkoznak. Amint az alábbi ábrán látható, ez is azt mutatja, hogy kevés cég igazán aktív k+f területen. Pedig ebben a felmérésben csak körülbelül félszáz magyar cég vett részt, ezek eleve a nagyobb és jobban informált vállalkozások. De még ezek harmada is bevételének kevesebb mint egy százalékát költi k+f-re.

 

Márkus Csaba, a Deloitte k+f és állami támogatások üzletágának vezetője egy másik érdekességre is felhívta figyelmünket: sok magyar kkv nem tudja, hogy az általa végzett tevékenység k+f-nek számít, vagy az ebből fakadó adóalap-csökkentési lehetőséggel nincs tisztában. A szoftverfejlesztés egyes esetekben például itthon is k+f költségként számolható el az európai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, sokan mégsem élnek ezzel.

Tapasztalatai szerint a multinacionális vállalatok is egyre inkább keresik az együttműködést a hazai cégekkel, startupokkal – már csak azért is, mert az újabb és újabb projektekhez új kollégákat vagy nem vehetnek fel, vagy nagyon nehéz megfelelő embert találni. Ilyenkor pedig egyre inkább felértékelődik, hogy együtt lehet dolgozni a helyi cégekkel, hosszabb távon pedig ez egyre szorosabb kapcsolatokat tesz lehetővé.

A szakértő szerint a vállalat alaptevékenységéhez kapcsolódó k+f folyamatokat jellemzően az anyaországban tartják, de ha esetleg át is telepítik máshová, ahhoz évtizedek kellenek. A gyártó cégeknél folyamatos a fejlődés, először egyre összetettebb gyártási folyamatokat hoznak Magyarországra, ezeknél pedig egyre több helyi fejlesztésre van szükség. Ha ezek jól sikerülnek, mérnöki vagy programozói munkákat végezhet más leánycégeknek vagy az anyavállalatnak is a magyar cég. Ezek a munkák általában belső tendereken dőlnek el. Ehhez jól jönnek az igencsak tekintélyes adókedvezmények, bár ez csak másodlagos szempont ahhoz képest, hogy van-e megfelelően képzett és versenyképes bérű munkaerő.

Az összetettebb és magasabb hozzáadott értékű k+f projektek magyarországi elvégeztetése ellen szóló érvekről nyilvánosan nem szoktak beszélni, ezekről csak háttérinformációink vannak. Ezek közé tartozik például hazánk finoman szólva sem pozitív sajtója, a magyar egyetemek lecsúszása a nemzetközi rangsorokban, a diplomás fiatalok arányának csökkenése, sok jól képzett fiatal elvándorlása, vagy akár az akadémiai függetlenség elleni kormányzati támadások. Ilyen körülmények között nehéz sok éves vagy akár évtizedes elköteleződést jelentő, magas hozzáadott értékű, a cégek hosszú távú működésére kiható tevékenységeket Magyarországra hozni.

Hiába jelentősek a k+f-et segítő adókedvezmények és támogatások, több nyugat-európai országban hasonlókat vezettek be, így ma már összetettebb és kiszámítható innovációs politikára lenne szükség. Ennek nem tesz jót, ha különösebb indok nélkül leváltják az innovációs területért felelős hivatal elnökét, a kormány alá rendelik az MTA költségvetését, és hosszasan vegzálják az ország egyik legjobb egyetemét. Ezeknek valószínűleg a multik k+f beruházásaira is lesz hatása, de ezt már csak a későbbi évek statisztikái alapján láthatjuk majd.

Állam Piac Audi innováció K+F Richter Gedeon Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás Váczi István
2018. október 15. 13:45 Állam, Pénz

Máshová terelné a pénzt a kormány azzal, hogy megszünteti a legnépszerűbb állami lakástámogatási formát

Túl nagy volt az extraprofit, meg amúgy is ott van a CSOK – erre hivatkozva szüntetné meg a kormánypárt a lakásra gyűjtők állami támogatását. De a lakáslottó is nyerhet a lakástakarék megszüntetésén.

Rigó Anita
2018. október 15. 06:50 Állam

Diszkriminatív módon, de végre megemeli a kormány az ápolási díjat

Civil szervezetek régóta próbálják elérni, hogy növeljék a tartósan gondozásra szoruló családtagok után járó ellátás összegét.

Wiedemann Tamás
2018. október 12. 09:51 Állam, Pénz

Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon

Lényegében elégettük az Európai Uniótól származó támogatásokat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nálunk volt arányaiban a legtöbb csalás.

Fontos

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2018. október 15. 09:02 Piac

Kihalási hullám van a magyar cégeknél, és ennek meg is van az oka

2017 és 2018 között csökkent a cégek száma az első féléves adatok alapján, és növekedésbe fordult egy olyan mutató, ami a bedőlések kockázatát méri.

Rigó Anita
2018. október 12. 06:54 Állam

Az egy- és a kétgyermekes családok bánhatják a legújabb segélymegvonást

Sok család eleshet a 23 ezer forintos segélytől.

Kasnyik Márton
2018. október 10. 09:44 Élet

70 cikk a G7-ről, amit kiteszünk az ablakba

Ha szeretnéd látni a legjavát annak, amit az utóbbi egy évben itt összehoztunk, akkor kattints ide.