Magyarországon az uniós pénzeknél kifejezés is született már a kutatási pénzek lenyúlására, ezt hívják elkutatásnak. Nem kizárt, hogy egy ilyen projektre leltünk, de a minisztérium nem köszönte meg a találatot, még csak válaszra sem méltattak. A rejtélyes fejlesztő pedig nem csak kamerákkal kereskedik, de Magyarország egyik legnagyobb informatikai projektjében is szakértő.

Másfél éve kutatja, fejleszti, tökéletesíti és innoválja az ARM Investrade Kft. az okostapétákat, 2016 augusztusában nyert erre uniós támogatást, összesen 392 millió forintot. A nyertes kutatási-fejlesztési GINOP projekt neve önmagában is érdekes:

"Szabályozható, elektromos, beltéri fűthető tapéta kutatás-fejlesztése másodlagos fűtésként való alkalmazásának és a falpenészedés megakadályozásának érdekében"

És valóban, a projekt leírása szerint (ami palyazat.gov.hu-n érhető el) egyszerre legalább három-négy legyet csapnának le: “belsőépítészetileg a mai kor design igényeit” is kielégítő, karbonmassza fűtőréteggel operáló, LED-fóliával világító, mobilról vezérelhető és nem mellesleg a falpenészedést is megakadályozó, a napelemes fűtőrendszert is integráló okostapéta lenne az innováció lényege. Nem is egy, hanem rögtön négyféle okostapétát is kifejleszt a cég, az ígéret szerint 20 százalékot lehet majd spórolni egy lakás fűtésén. A kutatás-fejlesztést itt végzik majd.

De ennél is rejtelmesebb, hogy valójában ki és mit csinál az állami-uniós 392 millió forintból. A projekt tájékoztatója szerint ugyanis az egyébként főként kamerákkal kereskedő Pro-Tech Stúdió Kft. – aminek honlapján szintén feltűnik a projekt – az ARM Kft konzorciumi partnere. Többek között anyagkutatásokat végeznek és a mobiltelefonos hőtérképezési applikációkat tesztelnek majd a kameraárus cég mérnökei, a leírás szerint vagy 160 emberhónapban, és ehhez 62 millió forint értékben szereznek be anyagot.

Kíváncsiak voltunk, hogyan lehet valaki konzorciumi partner egy másik cég által elnyert uniós támogatásban, mert erre vonatkozó információ nem érhető el a palyazat.gov.hu oldalon. Kikértük ezért az innovációs uniós pénzeket felügyelő NGM-től a projekt támogatási szerződését közérdekű adatként.

Ezt azonban nem kaptuk meg, mert a minisztérium indoklása szerint a projekt beszámolójának és elszámolásainak ellenőrzése éppen folyamatban van. A hivatkozott jogszabályi hely azonban hibás: hiába folyik vizsgálat, kötelező lenne kiadni. Nem válaszoltak az arra vonatkozó kérdéseinkre sem, hogy szerintük valós, vagy kamu projektről van-e szó.

A projekt hamarosan lejár, de sehol nem látjuk az okostapétát (okostapétákat), ami betörne a piacokra. Sőt, semmilyen nyoma sincs, hogy bármi is készült volna. A cégeket is kerestük, de kérdéseinkre ők sem reagáltak. Mivel se válasz, se termék nincsen, vagy nem látszik, elég nehéz arra gondolni, hogy a pénzt nem csak „elkutatták”.

Az uniós innovációs pénzek elnyeréséhez ugyanis elég egy jól hangzó terv, a kiírásnak megfelelő székhelyű és árbevételű cég, ezután pedig már csak papírokat kell gyártani az elszámolt munkaórákra. Ha nem hívja fel valaki nagyon magára a figyelmet, akkor jó eséllyel ellenőrzést se kap, de a helyesen kitöltött papírokkal sincs sok félnivaló. Azt már senki nem szokta megkérdezni vagy számon kérni, hogy bármi értelme van-e a fejlesztésnek, lesz-e belőle eladható termék vagy szolgáltatás.

A Pro-Tech Kft. igazán érdekes cégnek tűnik még az uniós támogatásokra hajtó magyar kkv-k mezőnyében is. A cég kamerák kereskedelemén túl azok szervizelésével is foglalkozik, három tulajdonosa Csatlós József, Molnár László és Koscsó Ferenc.

Rutinus uniós pénz pályázók, az utóbbi években kétszer is nyertek húszmilliós EU-támogatást, technológiai fejlesztésre és eszközbeszerzésre. De a jelek szerint ezek a támogatások sem állították elég jól pályára a céget, 2016-ban hozzá kellett jutniuk egy 392 milliós támogatásra szorult (bár nem tudjuk, mekkora összeg köthetett ki a cégnél a teljes projekt költségből).

A sokoldalú tudású cég a BKK elektronikus jegyrendszer projektjében is elnyert egy megbízást, méghozzá a teljes elektronikus jegyrendszer stratégiai újratervezésére.

A szerződést Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő kérte ki a BKK-tól. A 2016 decemberében aláírt megállapodás összege 40,6 millió forint. Feltűnő, hogy egy kamera forgalmazó céget bíznak meg egy 36 milliárd forintos projekt újratervezésével, amire már 600-700 millió forintnyi ügyvédi és tanácsadói költség is elment. A szerződést a BKK részéről a Magyar Telekomtól 2012-ben átigazoló Kollárné Soós Kornélia és Egerland Zoltán Zsolt írta alá.  

De a cég más közbeszerzéseken is megcsillogtatja mindenhez értését: adnak el LED falat és szalagos archiválót, szoftver licenceket, de még tévé műsort is gyártanak.

Kíváncsiak vagyunk, mire jut az NGM az éppen folyó ellenőrzés során. De mivel az alapvető cél az uniós pénzek minél gyorsabb kisöprése, nem valószínű, hogy sokat kockáztatnak azok a pályázók, akik nem a legjobb lelkiismeretük szerint járnak el, vagy éppen „elkutatják” a brüsszeli támogatást.

Közélet Tech ARM Kft. bkk innováció kamu NGM pro-tech stúdió kft. uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában