Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. július 20. 06:45 Állam, Élet

Tovább ömlöttek az állami százmilliók a százezres nézőszámokat blöffölő kamuszínházakhoz

Ha a budapesti kulturális életet felületesen követőknek öt ismertebb színházat kellene megnevezniük, akkor jó eséllyel olyan nagy hagyományokkal rendelkező intézmények jutnának eszükbe, mint a Thália, a Centrál, a Katona, az Örkény vagy a József Attila.

Ez az öt színház valóban a meghatározó és legnagyobb bevétellel rendelkező előadó-művészeti intézmények közé tartozik Magyarországon. Az elmúlt pár évben azonban sorra alakultak új színházak, amelyekről személyes tapasztalatom alapján a színházi életről naprakész emberek sem hallottak. Ilyen például az Anonymus Színház, az Art Cavea, az Art Színház, a Maszka Színház vagy a Műhely Produkció.

A Facebook-oldalaik alapján ebben semmi meglepő nincs: az említett öt hagyományos színháznak átlagosan 34 ezer követője van, az újabbaknak viszont ennek mindössze a 0,2 százaléka, azaz 70. A bevételt persze nem Facebook-like-okban mérik, és ebben már a lényegében senki által nem ismert új színházak jobbak. Tavaly átlagosan 680 millió forint volt a forgalmuk a híresebb konkurenseik átlagosan 520 milliós bevételével szemben. 

 

Januárban több cikkben mutattuk be az újonnan alapított öt színház pénztermelő képességének hátterét. Az derült ki, hogy az öt színházat nemcsak a gyors és gyanús felemelkedésük köti össze, hanem számos ponton kötődnek egymáshoz. Többségük ugyanarra a címre van bejegyezve, ugyanaz az ember készítette el beszámolóikat, több hasonlóság van honlapjaikon, és kísértetiesen hasonló a profiljuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb százezres nézettséget blöffölve akasztottak le sok százmillió forint közpénzt kamuszínházakA tao-támogatás bevezetése óta tizenháromszorosára nőtt a külföldön fellépő magyar színházak nézettsége. Csalással vádolnak több magyar szervezetet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel hatmilliárd forint közpénzt zsebelt be a színházas tao-machinátor környezeteTöbb kapcsolat is van a csalással vádolt, több százezres nézettséget blöffölő kamuszínházak között. A tao-törvény egyik kidolgozója bukkan fel mögöttük.

Kiskapukat kihasználva vagy egyenesen több százezres nézőszámokat blöffölve összesen mintegy hat milliárd forint állami pénzt akasztottak le az államról az elmúlt években. A külföldi fellépésekre specializálódott színházak a 2009-ben bevezetett tao-törvénynek köszönhetik a felemelkedésüket. A jogszabály értelmében a színházak a nézőszámuk függvényében használhatják ki a támogatást, az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges, társasági adót (tao) fizető vállalatoktól.

Ez tehát arra ösztönözte a színházakat, hogy minél inkább növeljék jegyeladásaikat, mivel minden eladott színházjegy után 80 százalékos támogatást kaphatnak közvetetten az államtól. Jellemző megoldás lett erre a külföldi koprodukció, ha ugyanis egy magyar hegedűs fellép egy angliai színházi műsorban, akkor az őt delegáló magyar szervezet igényelheti a tao-támogatást akár az egész jegybevétel után. Az említett színházak például egy izraeli plázában rendezett 400 ezres látogatottságú jégtáncshow után kaptak jelentős állami támogatást, de olyan színház is volt, amely egyszerűen csak beblöffölte a részvételét egy több százezres nézettségű angliai fellépéssorozaton.

A januári cikkeink alapján 2016-ig mintegy 6 milliárd forint tao-támogatás jutott az érintett öt színháznak, a májusban megjelent céges beszámolók alapján pedig tavaly tao-bevételük minden korábbit felülmúlt. Összesen 1,9 milliárd közvetett állami támogatást szereztek, míg a Thália, a Centrál, a Katona, az Örkény és a József Attila ennek kevesebb mint felét kapta meg, összesen 800 millió forintot.*A színházak formailag úgy juthatnak a pénzhez, hogy a tao-támogatásokat kezelő Pest Megyei Kormányhivatalnál január 31-i határidővel kell leadni előző évi árbevételüket, amely alapján a hivatal igazolja, hogy mennyi taóra jogosultak. Az általunk megkérdezett színházi források szerint a felügyeletnél alapvetően csak a formai részeket nézik az igazolásoknál, azaz, hogy a sablonokat megfelelően töltötték-e ki. Ezt követően állhatnak neki a színházak a keretük feltöltéséhez, tehát a 2017-es pénzügyi beszámolóikban szereplő támogatások az előző évi jegybevételük után járnak.

 

Ezek a színházak leginkább a tao-rendszer kiaknázására jöttek létre. Ezt egyebek mellett az is mutatja, hogy alkalmazottaik létszáma átlagosan a 2 főt sem éri el, míg a korábban említett öt hagyományos színház átlagos létszáma 69 volt tavaly. Beszámolóik alapján az új színházak bevételei döntő többségben külföldről származnak, az Art Caveának honlapja sincs, a Maszkának a honlapján szereplő műsornaptár szerint három előadása volt 2017-ben, az Anonymusnak pedig legutóbb 2016 nyarán szerepelt előadás a műsornaptárjában. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumát januárban és most is több alkalommal megkérdeztük, hogy mennyire vizsgálták a fenti eseteket, mi az oka annak, hogy néhány e-maillel leellenőrizhető, kétséges igazságtartalmú állítások alapján ennyi közpénz jutott az érintett vállalkozásokhoz, de egyik megkeresésünkre sem reagáltak.

A tao-támogatásokat kezelő Pest Megyei Kormányhivatal mostani megkeresésünkre csak annyit válaszolt, hogy nincs tudomása arról, hogy a nyilvántartásban szereplő előadó-művészeti szervezetek valamelyikével szemben büntetőjogi eljárás indult volna. Az Országos Rendőr Főkapitányságot is megkerestük, amely azt írta, hogy a cikkeinkben szereplő adatok költségvetési csalás gyanúját vethetik fel, ez viszont nem a rendőrség hatáskörébe tartozik. Ebben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes, amely csak annyit írt, hogy “folyamatban lévő ügyek részleteit a NAV nem hozhatja nyilvánosságra”. Ismételt kérdésünkre, hogy akkor ezek szerint van-e folyamatban lévő ügy, már nem válaszoltak. Ismét megkerestük az érintett öt színházat, de ezúttal sem reagáltak. 

Az elmúlt hetekben több színházi vezetővel is beszéltünk, akik szerint a háttérben megindult egy egyeztetés, amelynek célja a tao-rendszer szigorítása. Elmondásuk szerint az új kulturális államtitkár, Fekete Péter prioritásai között szerepel a taós visszaélések felszámolása. Ezzel kapcsolatban többször egyeztetett már színházi vezetőkkel.

A színházi vezetők szeretnék megtartani a tao-rendszert, mert alapvetően jól működőnek tartják, és mára az egyik legfontosabb pillére lett a színházak finanszírozásának (erről ebben a cikkben írtunk bővebben). Több színházi vezető azt mondta, hogy Fekete Péter szeretné, ha ősszel a parlament elé kerülne egy törvénymódosítás, amelynek a visszaélések megszüntetése lenne a célja.

A törvénymódosításon jelenleg is dolgozik egy színházi vezetőkből, szakértőkből álló munkacsoport, amely a tervek szerint nyár végére vagy ősz elejére dolgozna ki megoldási javaslatokat. A visszaélések két nagy terület érintenek: a nehezen ellenőrizhető külföldi előadásokat, illetve a csillagászati összegeken elszámolt jegyárakat. Általános jelenség ugyanis, hogy akár 90 ezer forint névértékű jegyet bartereznek el, amely után igényelhetik a 80 százalékos közvetett állami támogatást, tehát több mint 70 ezer forintot (erről az Index is írt korábban).

A tao-rendszerről Fekete Pétert is szerettük volna megkérdezni. Munkatársától kaptunk hozzá időpontot, de a találkozó napján egy előre nem várt eseményre hivatkozva lemondta azt. Más időpontot azonban nem kaptunk, munkatársán keresztül azt üzente, hogy a közeljövőben nem lát lehetőséget egy találkozóra, és a múlt héten elküldött kérdéseinkre sem válaszolt.

Állam Élet előadó-művészet kultúra színház tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.