Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. július 17. 11:53 Állam, Világ

Nincs gazdasági haszna a stadionépítés állami támogatásának

A profi sportsikerek büszkeséggel töltik el az embereket és erősítik a közösségi összetartozást – ezek vitathatatlan, de pénzben alig mérhető előnyök. Ám sokan vannak, akik amellett érvelnek, hogy a profi sport állami vagy önkormányzati támogatása gazdasági hasznot is hoz.

Scott A. Wolla, az amerikai Federal Reserve Bank szakközgazdásza nemrég végigvette a pró és kontra érveket, és konkrét amerikai példákon mutatta be, hogy a mit érdemes a mérleg két serpenyőjébe tenni.

A leggyakoribb gazdasági érv a stadionépítés mellett, hogy olyan nagyberuházásról van szó, amely évekig munkát ad az építőipari vállalkozóknak. Ez előny, de csak rövid távon szabad számolni vele, mert az építkezés befejezése után azonnal el is tűnik.

Az új stadionokban jobb esetben rendszeresen vannak olyan sportesemények, amelyek nagy tömeget vonzanak, az ezekhez kapcsolódó költés pedig a teljes környékre jótékonyan hat. Az eseményre érkező nézők a stadionon kívül és belül egyaránt költik a pénzüket. A számolásnál azonban itt is figyelembe kell venni, hogy mindig egyszeri alkalmakról van szó, és ha nincs nagy rendezvény, akkor az előnyök is azonnal megszűnnek.

Ha egy adott városrészben új stadion épül, az magával hozhat más fejlesztéseket is, új éttermek és bárok nyílhatnak, esetleg irodaházak vagy lakóparkok épülhetnek, és szerencsés esetben az egész környék új életre kelhet. Ez jótékony hatással van a már meglévő infrastruktúrára is, nőhet az ingatlanok értéke, és javulhatnak a környéken lévő üzleti lehetőségek.

Mindezek ellenére a közgazdászok jelentős többsége – egy Wolla által hivatkozott felmérés szerint 86 százaléka – ellenzi, hogy a stadionépítéseket közpénzből támogassák. (Magyarországon ilyen létesítmények szinte kizárólag az adófizetők pénzéből épülnek, de az Egyesült Államokban nem ez a helyzet.) Indoklásuk szerint azért, mert a helyi lakosok szemszögéből nézve a várható haszon a fentiek ellenére is kisebb, mint a támogatás összege. Vagyis az adófizetők nem járnak jól.

Az eddigi tudományos munkák semmilyen vagy csak elenyésző mértékű gazdasági előnyt mutattak ki a stadionépítéseknél. Amerikai példa szerint egy profi baseball stadion évi 81 meccsel körülbelül annyi gazdasági előnyt hoz a helyi közösségnek, mint egy közepes méretű bevásárlóközpont. Egy másik becslés szerint ha Chicagóban hirtelen megszűnne minden profi sportegyesület, a város gazdasági visszaesése 1 százalék alatt maradna.

A haszon elmaradásának az az oka, hogy 

a teljes kép értékeléséhez azt is figyelembe kell venni, honnan származnak a stadionokkal kapcsolatos költések, és hol lennének, ha nem léteznének stadionok.

A helyi lakosoknak ugyanis meghatározott pénzügyi keretük van a szórakozásra, és ha stadion épül a városban, akkor ugyan oda fogják átcsoportosítani ennek a személyes vagy családi büdzsének egy részét, de másra kevesebb pénzük marad. Vagyis összességében nem fognak többet költeni a környéken, csak a meglévő összeget fogják más elosztásban elkölteni.

A másik tényező, hogy a városnak vagy az államnak fel kell tennie a kérdést: ha van egy meghatározott összeg, amit el tud költeni, akkor biztosan az a legjobb, ha egy profi sportcsapat stadionját támogatja vele? Hosszabb távon nem hoz több hasznot, ha a helyi infrastruktúrába, esetleg az oktatásba tolja ugyanezt a pénzt, hogy a város vagy a környék termelékenységét és versenyképességét növelje? Ebből a perspektívából nézve pedig a stadionépítés egyértelműen vesztésre áll az egyéb fejlesztésekkel szemben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk15 új, túlárazott Puskás-stadiont építhettünk volna az utóbbi öt év be nem szedett áfájábólElkészült az Európai Bizottság az európai tagállamok 2015-ös áfahiányának elemzésével. Ebből kiderül, hogy egy év alatt 152 milliárd euró, jó negyvenötezer milliárd forint áfa csúszik ki az európai országok adóhivatalainak keze közül, és hogy Magyarország hiába javított nagyot, van még hova fejlődni.

Állam Világ állami támogatás haszon profi sport stadion stadionépítés Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.