Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2024. június 28. 11:19 Adat

A drága élelmiszerek és távközlés miatt is hagyott le minket Bulgária a fogyasztásban

Elérték a magyar élelmiszerárak az uniós átlagot tavaly, és egyúttal jócskán le is hagyták a régió bizonyos országaiban jellemző árszintet, derül ki a Portfolio elemzéséből. Az élelem magyarországi drágulása a többi árucsoporthoz képest is figyelemre méltó, azok árszínvonala ugyanis jellemzően továbbra is bőven elmarad az Európai Unió egészét jellemző átlagtól.

Számokban: az élelmiszereket jellemző árszint 2023-ban lényegében megegyezett az unióssal, noha egy évvel korábban még bő tíz százalékkal elmaradt attól, és a korábbi időszakban jellemzően 15-20 százalékos különbségek adódtak. A rendkívüli drágulás jórészt a magyar élelmiszeripar régóta fennálló problémáira vezethetők vissza, amelyek most felerősödtek.

Háttér: az inflációs válság mélyen érintette a magyar élelmiszeripart, mivel az ágazat rendkívül sok energiát és munkaerőt használ régiós összehasonlításban az elavult gépek és munkafolyamatok miatt, és a magyar agrárium problémái is ráerősítenek minderre. A krízisben a cégek ráadásul túlkompenzálták a költségeik emelkedését, amit a szakpolitika pánikreakciói tetéztek.

  • A hagyományosan drága kommunikációt is maga mögött hagyta az élelmiszerek csoportja, noha a távközlés díjai korábban már előfordult, hogy bőven meg is haladták az uniós szintet – ezen ágazat szereplői tették közismertté az inflációkövető díjkorrekció fogalmát, amit egyrészt a szolgáltatók működési sajátosságai másrészt a gyenge verseny indokol.

Tágabb kontextus: a drágulás nem maradt következmények nélkül, például a magyar háztartások fogyasztása a legalacsonyabbá vált az unióban, ami a kormányzatot is lépéskényszerbe hozza. A fogyasztói bizalmat az élelmiszerek meredek drágulása mellett a nemzetközi összehasonlításban a fővárosban és országosan is nagyon drága lakhatás is tépázza.

  • Ahogy a Portfolio írja, a bolgár előzést részben a fogyasztás összehasonlításánál figyelembe vett eltérő árszínvonalak okozzák: az uniós átlaghoz képest ez Magyarországon 69,4 százalék, míg Bulgáriában csak 56,6 százalék.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar agrárium és élelmiszeripar gyengén teljesít, és a politika is dróton rángathatjaSiralmas gazdasági képet mutat a jegybank friss élelmiszeripari mélyelemzése, ha tudunk olvasni a számsorok között.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMaradt a kamatstop, hátha emelni lehet a bolgár alá csúszó lakossági költésekenHa kisebb a hitelek törlesztője, az emberek talán elköltik a zsebükben maradó pénzt - ezt reméli a kormány.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat árak élelmiszer-infláció élelmiszerárak fogyasztás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.