Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, közérthetően mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
A közhiedelemmel ellentétben nem az enyhe időjárás miatt esett a gázfogyasztás Magyarországon az elmúlt hónapokban. Bár januárban volt egy időszak, amikor rengeteget gázt megspórolhattak a magyar kisfogyasztók a szokottnál magasabb hőmérsékletnek köszönhetően, a teljes fűtési szezonra nézve azonban meglepően alacsony a hőmérséklethatás. Becslésünk szerint a teljes fogyasztáscsökkenés 10 százalékát sem magyarázza.
Mihez képest volt enyhe a tél?
Ennek elsődleges oka az, hogy a fűtési szezon egyáltalán nem volt radikálisan melegebb, mint amit az elmúlt néhány évben megszokhattunk. Szeptember közepe és április vége között az átlaghőmérséklet mindössze 0,3 fokkal volt magasabb az előző három év átlagánál*Azért ezt az időszakot vizsgáljuk, mert ekkor volt az átlaghőmérséklet a fűtési küszöbérték, azaz 16 fok alatt. A fűtési küszöbhőmérséklet némileg leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy milyen hőmérsékletnél kapcsolják be az emberek a fűtést. A gázpiaci elemzésekben azzal számolnak, hogy erre 16 fokos napi átlaghőmérsékletnél kerül sor.. Ha hónaponként vizsgáljuk, akkor igazán jelentős eltérést csak januárban tapasztalhattunk, akkor 3,9 fokkal volt melegebb a megszokottnál, a szeptember második fele, illetve a február és az április viszont érezhetően hűvösebb volt, mint a 2019 és 2021 közötti időszakban.
Ha a napi hőmérsékleteket nézzük, akkor is az látszik, hogy eléggé együtt mozognak az idei és az elmúlt évek görbéi. Január elején volt egy kéthetes enyhébb időszak, épp akkor, amikor egyébként a leghidegebb szokott lenni. Ám ezt februárban egy, az átlagosnál hűvösebb hét követte, és márciusban illetve áprilisban is akadtak olyan rövidebb időszakok, amikor kifejezetten hideg volt az évszakhoz képest.
Ebben persze szerep játszik az, hogy az előző néhány tél is kifejezetten enyhe volt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint ugyan a mostani télen volt a második legmagasabb az átlaghőmérséklet 1901 óta, ám a top 10-es listába bekerült az előző három évből további kettő is. Így az idei tél hőmérsékletelőnye csak 0,9 fok volt az előző három átlagához képest, és ezt a hőmérsékletelőnyt a teljes fűtési időszakra a szokottnál hűvösebb ősz, illetve tavasz tovább csökkentette.
Nem az időjárás, hanem a pénz
Márpedig a fogyasztás alakulását ehhez az időszakhoz viszonyítjuk. Azaz hosszabb időtávon lehet, hogy meleg volt a tél, de
a fogyasztás azokhoz az évekhez képest csökkent radikálisan, amikor hasonlóan enyhe volt az időjárás.
Ez a radikális csökkenés egyébként konkrétan közel 1,4 milliárd köbméternyi, durván 20 százalékos fogyasztás-visszaesést jelent. Ennyivel kevesebb gázt égettek el a hazai kisfelhasználók, azaz a háztartások, és a kisebb cégek.
Ebből az 1,4 milliárd köbméterből pedig becslésünk szerint alig 130 millió köbmétert indokol az enyhe időjárás. A lenti grafikonon a kék vonal jelzi, hogy 2019 és 2021 között átlagosan mennyi gázt használtak fel a kisfogyasztók Magyarországon az adott napokon. A rózsaszín vonalon ezt korrigáltuk az idei hőmérsékleti adatokkal, így ez a görbe mutatja, hogy az előző három év fogyasztása alapján ezúttal mennyi gázt kellett volna az egyes napokon felhasználnunk (figyelembe véve a hőmérsékletet is)*A gázfogyasztás és a hőmérséklet között elég jól leírható összefüggés van. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Földgázszállító Zrt. évente megjelenő elemzésében egy egyenletben mindig számszerűsíti is ezt az összefüggést, és mi is ez alapján számoltuk. A becslés azonban természetesen nem teljesen pontos, még akkor sem, ha a hőmérséklet változása és a gázfogyasztás alakulása valóban nagyon erős korrelációt mutat, azaz nagyon látványosan együtt mozog. Így előfordulhat, hogy a modellünk alulbecsüli a hőmérséklethatást, ám egészen biztosan nem annyira, hogy ez váljon a fogyasztáscsökkenés fő okává..
Jól látszik, hogy a tényleges fogyasztás (szürke vonal) nem csak a korábbi évekétől, hanem a hőmérséklet által indokolt felhasználástól is folyamatosan elmarad. Az ábrán egyébként a kék és a rózsaszín vonal közötti különbség mutatja, hogy az adott héten mennyivel kellett volna alacsonyabbnak, vagy magasabbnak lennie a fogyasztásnak a hőmérséklet miatt. Itt is feltűnő a január eleji két hét, amikor jelentős részben az időjárás indokolta a fogyasztás visszaesését, ám az is látszik, hogy a fűtési szezon nagy részében nem ez volt a jellemző.
Magyarul, a fogyasztáscsökkenésnek nem elsősorban időjárási, hanem – ahogy ezt a sorozat előző részében már bemutattuk – valószínűleg főként gazdasági okai voltak.
A sorozat eddigi cikkei:
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
