A tavaly nyár végi pánik után legkésőbb tél elejére elég egyértelművé vált, hogy ebben a fűtési szezonban nem kell gázhiánytól tartani Európában. Szakértők már 2022 őszén arról beszéltek, hogy valójában nem ez, hanem a következő tél lesz igazán problémás. Tavaly ugyanis az év első felében még viszonylag nagy mennyiségben érkezett orosz gáz az Európai Unióba, jelenleg azonban a korábban megszokott import ötöde-hatoda fut csak be. Ennek ellenére most inkább úgy tűnik, hogy, ha nem jön valamilyen komolyabb fordulat, akkor nagyon nagy gond 2023/2024 telén sem lesz. A piac azonban továbbra sem stabil, és a törékeny egyensúly bármikor megborulhat.

Őszi bizonytalanság

Tavaly nyáron tényleg eszeveszetten gyűjtötték a gázt az európai országokban. Az uniós tárolók töltöttsége rendkívül alacsony szintről nőtt őszre történelmi csúcs közelébe. Április és november között a fokozatosan apadó import ellenére közel 74 milliárd köbméter földgáz került a tárolókba, amire korábban soha nem volt példa. Az előző évek átlaga ennél jellemzően 15-20 milliárd köbméterrel volt kevesebb^*Az egyetlen kivétel 2018 volt, amikor tavaszra szintén nagyon alacsony szintet süllyedt a töltöttség, és a betárolás így meghaladta a 70 milliárd köbmétert..

November közepére így 100 milliárd köbméter feletti gázkészletet halmoztak fel az európai kereskedők. Mivel a tartalékok égetése is közel egy hónappal később kezdődött a szokottnál, így ekkorra elég egyértelművé vált, hogy ezen a télen nem lesz gond az ellátással.

Igen ám, de ősszel – főleg az orosz szállítások elapadása miatt – már sokkal kevesebb gáz jött Európába, mint a korábbi években. Emiatt egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a felhalmozott tartalékból mennyi marad meg tavaszra, és hogy erre alapozva hogyan tud majd felkészülni Európa a következő fűtési szezonra. Ezért vélekedett a szakértők többség ősszel úgy, hogy ha ezen a télen nem is, a következőn lehetnek ellátási gondok a kontinensen.

Soha nem volt ennyi gáz Európában

Mostanra elég sok minden letisztult, így ha sok feltételezéssel is, de valamilyen óvatos becslést lehet adni arra, hogy mire számíthatunk az év végén. A kiindulási pozíciónk mindenesetre sokkal kedvezőbb, mint amire bárki számított. A viszonylag enyhe időjárásnak, és a fogyasztás talán vártnál is nagyobb csökkenésének eredményeként kifejezetten sok gáz maradt az uniós tárolókban.

Olyannyira, hogy az évnek ebben szakaszában soha nem volt még ilyen magas a töltöttség. Jelenleg durván 65 milliárd köbméternyi gáztartalék van Európában, ami 25 milliárddal több az elmúlt tíz év átlagánál, a tavalyinak pedig jóval több, mint a duplája.

Hasonló mértékű telítettségre csak egyszer, 2019-ben volt példa. Akkor áprilisra 56 milliárd köbméterig süllyedt a tartalék mennyisége, innen indult meg a betárolás. Könnyen lehet, hogy most a visszafogottabb import, vagy például a kedvezőtlen időjárás miatt tavasszal gyorsabban csökken majd a töltöttség, radikális különbség azonban nem várható. Magyarul nagyjából arra számíthatunk, hogy

50-55 milliárd köbméter gáztartalékkal vághatunk neki a betárolási időszaknak, amely során innen kellene 100 milliárd köbméter környékére növelni a tárolókban lévő gáz mennyiségét.

Ez azért radikálisan kedvezőbb helyzet, mint amivel tavaly, közvetlenül a háború kitörését követően szembesült az EU. Akkor durván 30 milliárd köbméter gáz volt a tárolókban, és ez a mennyiség április elejére 27 milliárd alá csökkent.

Megtelhetnek a tárolók

Nagy különbség ugyanakkor, hogy míg tavaly tavasszal heti 2,5 milliárd köbméter gázt szállítottak az oroszok Európába, addig most csak ötöd ennyi érkezik. Nagyjából ez a heti 2 milliárd köbméternyi mennyiség ki is esett az importból, amelyben – az őszi és téli tapasztalatok alapján – van ugyan némi mozgástér felfelé, de ennyi egészen biztosan nincs.

Azaz hiába indulunk sokkal kedvezőbb helyzetből, mint tavaly, a feltöltés biztosan lassabban halad majd, hiszen sokkal kevesebb gáz érkezik, így kevesebbet is lehet tartalékolni.

A rendelkezésünkre álló adatok alapján megpróbáltuk megbecsülni, hogyan alakulhat mostantól az európai tárolók töltöttsége. A számoláshoz a korábbi évek telítettségi adataiból indultunk ki, és ezeket korrigáltuk egyrészt a fogyasztás csökkenésével, másrészt az import visszaesésével (ha kíváncsi vagy a részletekre, kattints a csillagra)^*Figyelembe vettük tehát, hogy jelenleg kevesebb gázt használunk, mint a korábbi években, és azt is, hogy most sokkal kisebb az import mennyisége, mint korábban. Nem számoltunk viszont a belső kitermelés változásával, ami enged némi mozgásteret az uniós országoknak.
A fogyasztás alakulásánál két forgatókönyvvel kalkuláltunk, az egyik a 2022-es felhasználási adatokkal számolt, a másik pedig az eddig tapasztalt átlagos fogyasztáscsökkenéssel becsülte meg a várható igényt. A két szcenárió – nem meglepő módon – nagyon hasonló eredményre jutott, így végül ezek átlagát használtuk.
Az importnál három különböző heti mennyiséggel számoltunk. Az első az eddigi 2023-as átlag, amely – valószínűleg nem függetlenül az árak csökkenésétől – kifejezetten alacsony, 5,7 milliárd köbméter volt. Ennél egy fokkal optimistább becslés a heti 6,1 milliárd köbméteres behozatal, ami a 2022 augusztus vége és 2023 február közepe közötti átlag. Ez azért mérvadó, mert az oroszok tavaly augusztusban állították le teljesen a szállításokat a Balti tenger alatt húzódó Északi Áramlaton, és azóta szállítanak kizárólag Ukrajnán és a Magyarországra befutó déli vezetéken keresztül. A harmadik leginkább optimista forgatókönyv 6,4 milliárdos heti importtal számol, azért, mert nagyjából ennyi volt a maximum behozatal az Északi Áramlat leállása óta (valójában a csúcs ennél magasabb, közel 6,5 milliárd volt, és a 6,4 milliárdot három különböző héten is átlépte a behozatal, így ez a mennyiség egyáltalán nem irreális)..

Nem meglepő módon minden attól függ, hogy milyen mennyiségű importgáz érkezik a kontinensre a következő hónapokban, ám még a legrosszabb esetben sem lesz kiugróan alacsony a tárolók telítettsége. A pesszimista forgatókönyv szerint október végére 84-85 milliárd köbméter gázkészlete lehet Európának. Ez ugyan elmarad az elmúlt 10 év átlagától, több olyan év is volt azonban, amikor ennél is kisebb tartalékkal vágtunk neki a télnek. Tavalyelőtt például a legmagasabb töltöttségnél is csak 78 milliárd köbméter gáz volt az európai tárolókban. Ellátási zavarok valószínűleg ilyen telítettség mellett sem lennének, ám egy hideg tél végére nagyon kiürülnének a tárolók.

Az ennél egy fokkal optimistább verzió szerint október végére 90-95 százalékra sikerülne feltölteni a tárolókat. Így szinte pontosan ugyanolyan telítettségi szintet érnénk el, mint a mostani fűtési szezon kezdetén. Ez ennek megfelelően hasonló lefutást eredményezne a következő télen, mint amit most láthattunk^*Nyilván az időjárási különbségeket figyelembe véve..

A leginkább derűlátó kimenetel alapján pedig már október elején tömve lennének a tárolók.

Nyilván ez utóbbi csak egy elméleti lehetőség, a 100 százalékos töltöttséget ugyanis számos okból nem lehet elérni. Egy tavaly őszihez hasonló helyzet azonban most is kialakulhat október végére: azaz kedvező időjárás esetén ebben az időszakban már annyira tele lehetnek a tárolók, hogy a kereskedők nem tudják hova tenni a gázt, ami az árak zuhanásához vezet az azonnali piacon.

Sok a kérdőjel

A korábbi évek, és különösen a 2021-es nyár azonban inkább óvatosságra intenek. Két éve a piaci szereplők hosszan kivártak a betárolással, bízva egy kedvező fordulatban a piacon. Az árak azonban nem kezdtek el csökkenni, így ősszel pánik alakult ki a vevők körében, aminek a vége rekordmagas gázár lett, és a téli tartalékok szintje is nagyon alacsony maradt.

A mostani helyzetben hasonló kivárás talán nem lesz, ugyanakkor, ha az európai vevők kereslete nő, akkor minden bizonnyal az ár is emelkedni fog. Azaz az import emelkedése, és így a fenti kedvezőbb kimenetelek valószínűleg a gáz drágulását hoznák magukkal.

Összességében tehát arra lehet számítani, hogy az uniós országoknak sikerül annyira feltöltenie a tárolókat, hogy ne legyen gond az ellátással a következő télen sem. A betárolás azonban vélhetően továbbra is magas áron történik majd, az őszi forgatókönyvet pedig – ami lehet akár jelentős árcsökkenés, de komoly drágulás is – az akkori telítettségi adatok és kilátások határozzák majd meg.  

Mindezek mellett persze rengeteg olyan dolog történhet, ami, ha nem is mindent, de számos dolgot borít a piacon. Ronthatja az európai kilátásokat például,

• ha az oroszok lenullázzák a gázszállításokat,
• ha a távol-keleti piacok elszívják a (cseppfolyosított) földgázszállítmányokat Európától
• ha a vezetékkarbantartások miatt tartósan csökkennek a szállítások egy útvonalon
• ha nem fenntartható a mostani fogyasztáscsökkenés,
• ha a norvég vagy észak-afrikai szállítások mennyisége csökken, ami az elmúlt hetekben már látható trend.

Javíthatja ugyanakkor a kilátásokat,

• ha beérnek gázfelhasználást csökkentő fejlesztések,
• ha az eddiginél többet szállítanak az oroszok, amire még decemberben tettek utalást,
• ha nő az európai gázkitermelés,
• ha a beruházások eredményeként felpörög a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat energiaválság földgáz gáz gáztároló Olvasson tovább a kategóriában