Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. április 1. 06:35 Adat

Másfél millió magyart különösen veszélyeztet a koronavírus

Az új koronavírus miatti halálozásokról szóló kormányzati, egészségügyi kommunikáció visszatérő eleme, hogy a magyarországi áldozatok többsége idős és krónikus betegségben szenvedett. Miután közzétették a részletes adatokat, látszik, hogy (kedd esti állapot szerint) az áldozatok – tíz férfi és hat nő – átlagéletkora 71,5 év, negyedük volt 65 évnél fiatalabb. A 16 elhunyt közül egynél nincs adat alapbetegségről, 12-nek volt a keringési rendszert érintő problémája, míg légúti baja négynek (a kettő egyszerre is előfordult).

Az adatok alapján még inkább egyértelmű, hogy többségünk nem legyinthet a koronavírus veszélyére. Az alapbetegségek között háromszor feltűnő magas vérnyomás a KSH 2017-es adatai szerint idehaza közel négymillió felnőttet érint, míg a szintén háromszor olvasható ischaemiás szívbetegség (amely amúgy az egyik vezető halálok idehaza) több mint másfél milliót. Mindenki számára indokolt tehát az óvatosság, a lehetőség szerinti otthon maradás, a távolságtartás és a többi ajánlás, előírás betartása.

Ezen túl azonban érdemes megnézni – nemzetközi összehasonlításban is –, hogy mennyien lehetnek idehaza az életkoruk és az alapbetegségeik miatt különösen veszélyeztetettek. Igaz, rövid és talán középtávon a halálozások száma elsősorban azzal függ össze, hogy mennyire sikerül fékezni a járvány terjedését, lesz-e egészségügyi kapacitás mindenki ellátására (és itt nem csak a koronavírusos betegekre, hanem a többi betegre is gondolni kell). Ezt követően viszont – egészen addig, míg nem lesz védőoltás – előtérbe kerülnek az olyan kockázati tényezők, mint az életkor és az egészségi állapot.

A 65 évnél idősebb lakosság*Pontosan természetesen lehetetlen megmondani, hogy a mennyire idős emberek számítanak kifejezetten veszélyeztetettnek, de a gyakorlatban 65 évnél húzták meg idehaza a határt, például a bevásárlás életkor szerinti elkülönítésénél. aránya idehaza valamivel kisebb, mint az uniós átlag (tavalyi adat szerint 19,3, illetve 20 százalék). Európában az olasz népesség a legidősebb, a 65 éven felüliek aránya közel 23 százalék, és az eddigi tapasztalatok szerint ennek szerepe van abban, hogy az országban különösen súlyosak a halálozási adatok.

 

Közismert, hogy a magyar népesség öregszik, részben a várható élettartam növekedése miatt. Miközben az utóbbi tény önmagában örvendetes, sajnos együtt jár a krónikus betegségek*Leegyszerűsítve: hosszan fennálló betegségek, a cikkben említett egyik kutatásban a fél évnél tovább fennálló egészségi problémákat sorolták ide. gyakoribbá válásával. Utóbbiakkal kapcsolatban nincsenek igazán friss és könnyen összehasonlítható adatok, a lakosság egészére uniós szinten sajnos csak 2014-ben készült erre vonatkozó felmérés.*Pontosabban tavaly is elvégezték ezt az európai egészségfelmérést, de az eredményeket még nem hozták nyilvánosságra. Érdemes ezért először arra az adatra ránézni, amelyik az Európai Bizottság tavalyi, hazánkról szóló egészségügyi országprofiljában szerepel 2017-re vonatkozóan:

Mint látható, a 65 évnél idősebb magyarok kétharmada él legalább egy krónikus betegséggel*Ebben a felmérésben ezeket sorolták ide: szívroham, stroke (ezeknél a következményekről van szó), cukorbetegség, Parkinson- és Alzheimer-kór, reumás és degeneratív ízületi gyulladás.. Pedig mint az előző csillagra kattintva látható, ennél az adatfelvételnél nem számították ezek közé a legtöbbeket érintő magas vérnyomást és még sok más betegséget*A 2014-es európai lakossági egészségfelmérés alapján a magyarországi előfordulásuk gyakorisági sorrendjében ezek a következők:
magas vérnyomás
derék- vagy hátgerincprobléma
arthrosis, ízületi porc kopása
allergia
magas koleszterinszint
nyaki fájdalom, nyakigerinc-probléma
szabálytalan szívverés, szívritmuszavar
cukorbetegség
csontritkulás
erős fejfájás, például migrén
szívkoszorúér-megbetegedés, angina
asztma
depresszió
krónikus hörghurut, bronchitisz
inkontinencia
gyomor- vagy nyombélfekély
agyvérzés vagy ennek krónikus következményei
egyéb pszichés/mentális problémák
szívinfarktus vagy ennek krónikus következményei
krónikus vesebetegségek
bármely egyéb szívbetegség
rosszindulatúd daganat
májzsugorodás
. Ezekkel is számolva, a már említett 2014-es európai egészségfelmérés szerint a 65 évnél idősebbek körében 80 százalékos a krónikus betegségek előfordulása, míg a teljes népességben 45 százalékos volt ez az arány.

Gyors számolással arra juthatunk, hogy

az életkor és a krónikus betegségek alapján legalább 1,5 millió honfitársunk különösen veszélyeztetett a koronavírus-fertőzés szempontjából.

Ha a krónikus betegségek alacsonyabb, 66 százalékos aránnyal számolnánk, akkor nagyjából 1,25 millió lenne az eredmény. Érdemesebb azonban a magasabb, 80 százalékos*Mivel 2014 óta nőtt a várható élettartam, ezért jelenleg még magasabb is lehet ez az érték. értékkel kalkulálni, mert a 66 százaléknál nem szerepelt a krónikus betegségek között a már említett magas vérnyomáson túl semmilyen légúti probléma sem. Ez alapján tökéletesen érthető, hogy a kormány az időseket különösen igyekszik lebeszélni a lakás elhagyásáról.

Két krónikus betegségcsoportot kiemelve, a magas vérnyomásban a 2014-es önbevallásos adatok szerint sajnos vezettük az európai rangsort 31,9 százalékos aránnyal*a 15 évnél idősebb népesség körében, miközben az uniós átlag 21 százalék volt. A légúti megbetegedéseknél arányaiban jobban álltunk: asztma a magyar lakosság 4,9 százalékát gyötörte (az uniós átlag 5,9 százalék volt), az egyéb alsó légúti megbetegedésekben pedig pontosan hoztuk a 4,1 százalékos EU-átlagot.

Az új koronavírus által kifejezetten veszélyeztetett tüdőt illetően viszont nagyon kedvezőtlen tendencia látszik az országon belül. Az ugyan örvendetes, hogy az új TBC-s betegek éves száma régóta ezer alatt van, a nyilvántartott nem TBC-s tüdőbetegek*például krónikus hörghurut, tüdőasztma, szénanátha számát mutató grafikon viszont úgy megy felfelé a rendszerváltás óta, mintha zsinóron húznák (pedig a lakosság száma közben csökkent).

 

A légszennyezés mellett e mögött nyilván a dohányzás áll, amelynek egészségromboló hatása sokszor több évtizedes késleltetéssel jelentkezik, így az is eltart egy darabig, míg a dohányzás visszaszorulásának hatása megmutatkozik. Igaz, a dohányzók számát mutató statisztikák szórása elég jelentős, de azért kedvező tendencia látszik. Az említett országjelentés a 2014-es egészségfelmérés alapján azt írta, hogy az EU-ban csak Bulgáriában és Görögországban dohányoznak többen, mint nálunk. Egy 2017-es Eurobarométer-felmérés alapján viszont az látszik, hogy a 27 százalékos aránnyal inkább a középmezőnyben szereplünk.

 

Persze ez még mindig rengeteg ember, ezért nagyon jó lenne, ha a koronavírustól való félelem a már említett óvatossági intézkedések betartása mellett sok dohányost arra indítana, hogy letegye a cigarettát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúlterhelt, pénzügyileg kivéreztetett magyar kórházakra szakadt rá a járványA kormány szerint a védekezésnek nincs anyagi akadálya, de hetek alatt nem lehet eltüntetni az évtizedes alulfinanszírozás és rossz struktúra következményeit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúlélted a márciust? A nehezén már túl vagyMiben és mikor hal meg egy átlagos magyar? A legvalószínűbb egy 76 éves kori keringési probléma februárban, de azért vannak más veszélyek is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden harmadik magyar halála elkerülhető lenneTavaly 42 ezer magyar halt meg elkerülhető okból. Ez egész Európában az egyik legrosszabb arány.

Adat dohányzás járvány keringési betegségek koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Stubnya Bence
2020. október 18. 12:19 Adat

Sok magyar munkahelyen meg sem próbálják motiválni a dolgozókat

Igazán motiváló munkahelyből kevés van Magyarországon más EU-tagállamokhoz képest.

Jandó Zoltán
2020. október 17. 16:55 Adat

Heti 10 óránál is többet videokonferenciázik a magyar felnőttek tizede

A rezsibe nem száll be a munkáltató, de eszközt a dolgozók közel fele kapott az online meetingekhez.

Fontos

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.