Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. június 13. 17:23 Adat

Egyre több nő hal bele a dohányzásba Magyarországon

Magyarországon ma az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma a dohányzáshoz kapcsolódik. A 2009-es korai halálozások 42 százaléka volt dohányzáshoz köthető a férfiaknál és 29 százaléka a nőknél. Elkerülhetetlen, hogy foglalkozzunk a problémával és igyekezzünk erre megoldást találni. Wéber András tanulmánya pontosan ezt tűzte ki célul. Az általa idézett számítások szerint Magyarországon csak 2010-ben

1,3 milliárd dollár volt a dohányzás okozta direkt költség, míg az indirekt költségek 350 millió dollár fölé rúgnak.

Először is fontos megérteni a dohányzás elterjedésének folyamatát. Társadalmi szinten ennek négy stádiuma van. Az elsőben megismerkednek az emberek a dohányzással, ekkor még társadalmilag elfogadott, ezért főleg a férfiak körében óriási emelkedés következik be a dohányzás elterjedésében. A második szakaszban ez a trend még mindig növekvő, ekkor már a nők is elkezdenek rászokni a cigarettára, de jogszabályi és prevenciós szinten még nem foglalkoznak a jelenséggel. A harmadik fázisban megnő a dohányzáshoz köthető halálozás, ez ahhoz a felismeréshez vezet, hogy szükséges prevenciós és leszoktató kampányokat indítani. Ebben a fázisban a férfiak már egyre kevesebbet dohányoznak, ami a nőknél is elkezdődhet az időszak végén. Végül a dohányzást nehezítő intézkedéseket törvénybe iktatják, a férfiaknál mind a dohányzás, mind az ehhez köthető halálozás csökken. A nőknél szintén csökken a dohányzás, de a késleltetett rászokás miatt a halálozás náluk még növekedhet ebben a fázisban is.

Wéber magyar adatokon nézte meg, hogy mennyire illenek ezek a trendek az itthoni viszonyokra, külön figyelemmel arra, hogy vajon máshogy érinti-e a dohányzás elterjedése a nőket és a férfiakat. Fontos kérdés, milyen eltérés van a férfiak és a nők dohányzási szokásaiban, hogy megtudjuk, kiket érdemesebb inkább célozni a megelőzési és leszoktatási programokkal, hogy minél hatékonyabban fékezzük meg a dohányzási járványt.

Az USA és Ausztria adataival veti össze a hazaiakat, hogy megnézze, mennyiben alakultak nálunk máshogy a dolgok, mint ezekben az országokban. Az dohányzási adatok önbevallásos kérdőívekből származnak, és bár nincs ok feltételezni, hogy az emberek hazudnának a kérdőívekben, Wéber 95 százalékos intervallummal dolgozik, hogy biztosan valós adatokat használjon. A halálozási adatok a magyar egészségügyi adatokból elérhetők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRengeteget keres a magyar állam a dohányzókon és az italozókon, de megéri?Hiányozna az az évi négyszázmilliárd forint adóbevétel, de lehet, hogy jobban meglennénk nélküle.

Itthon egyértelműen megjelennek a fent leírt trendek az adatokban, bár sajnos a dohányzási szokásokat nem ismerjük 1980 előtt. Viszont a férfiak dohányzása ekörül tetőzött és azóta folyamatosan csökken. A dohányzáshoz köthető halálozás még ekkor is emelkedést mutat, egészen a 2000-es évekig, azóta az aránya változatlan. A nők sokkal később és valamivel kisebb mértékben szoktak rá a dohányzásra, mint a férfiak. Náluk a 80-as években még erős növekedés volt, ami a 90-es évekre ért a csúcsra, de ekkor is csak a nők 30 százaléka dohányzott, szemben a férfiak több mint 40 százalékos kitettségével. A nők dohányzáshoz köthető halálozása viszont még mindig növekvő trendet mutat.

Amerikához képest több évtizedes csúszásban vagyunk, de a minta azonos. Viszont itthon szerencsére nem ért el olyan magasságokat a dohányzás elterjedése, mint ott. Mind a nők, mind a férfiak körében 10 százalékkal alacsonyabb volt a dohányzás a legelterjedtebb időszakban is. A halálozásról viszont ugyanez nem mondható el, a 80-as évek óta arányaiban több férfi hal meg dohányzás miatt itthon, mint Amerikában. A nőknél szerencsére ez az arány alacsonyabb, mint Amerikában, de míg náluk már csökkenő fázisban van, nálunk az arány még mindig növekszik.

Ausztriához a földrajzi közelség és a közös múlt, illetve kultúra miatt sokkal jobban hasonlítanak a társadalmi szintű dohányzási szokásaink. Bár hozzájuk képest is kisebb csúszással indult a dohányzási járvány (valószínűleg Ausztria jobb nyugati beágyazódása miatt), de jóval közelebb állunk hozzájuk időben és mértékben is, mivel csak kicsivel dohányoztunk többet, mint ők. A halálozásban viszont hozzájuk képest is rosszabb itthon a helyzet, 2010 körül kétszer annyi férfi halt meg dohányzás miatt, mint náluk, és a nőknél is hasonló a helyzet, bár mindenkét országnál jóval alacsonyabb értékekkel.

A nem dohányzáshoz köthető halálozások mindkét nemnél csökkennek itthon, viszont

a nőknél olyan rohamosan nő a dohányzáshoz köthető halálozások száma, hogy ez lényegében teljesen ellensúlyozza az egyéb javulást a várható élettartamban.

A férfiaknál minden szempontból csökken a korai halálozás, ami csökkenő nemi különbséget jelent a magyar halálozási rátákban. Mivel a dohányzás egyes becslések szerint akár a felét is magyarázhatja a nők és férfiak közötti halálozási különbségnek, a férfiak csökkenő és a nők növekvő trendje csökkentheti a különbséget a várható élettartamok között.

De miért kezdenek el később dohányozni a nők? És miért növekszik a trend még mindig, ha már társadalmi szinten elítélt a dohányzás, és elterjedt a negatív következmények ismerete? Az egyik elmélet szerint a dohányzás a női emancipáció része, ezért terjedt el később, mivel a nők később kezdtek el hasonló jogokat kiharcolni, mint a férfiak. Ugyanakkor arra is rámutat a tanulmány, hogy még mindig nem teljes ez a folyamat, ezért a nők ugyan dolgoznak, de a házimunka még mindig nagyrészt rájuk marad. Ez a kettőzött teher olyan stresszt okoz, ami növeli a dohányzást a nők körében. Ez – kiegészülve férjeik korábbi halálával, illetve a válás elterjedésével – még nagyobb terhet ró a nőkre, ez okozza, hogy főleg a középkorú nőknél magas a dohányzás aránya. Ők egyébként is az a korosztály, akik a rendszerváltáskor szembesültek a munkahely elvesztésének növekvő kockázatával és a bizonytalansággal, ami megadhatta a kezdő lépést a rászokásban.

Jó hír, hogy sosem késő leszokni. Aki 30 éves kora előtt leszokik, 97 százalékban elkerüli a dohányzással kapcsolatos halálozás veszélyét, de 40 éves kor előtti leszokással is még 90 százalékban elkerülhető a korai halál. Wéber konklúziója, hogy nagyon fontos a nőket célzó intézkedések bevezetése, hogy megakadályozzuk a fiatalok rászokását, és minél több nőt leszoktassunk a dohányzásról. Szerencsére a férfiaknál ez a trend már magától beindult, de természetesen fontos minden nemet és korosztályt célozni. Az elmúlt húsz évben jó és hatásos intézkedések születtek, de ez még nem elég, folytatni kell a küzdelmet a dohányzás ellen, hogy minél kisebbre csökkentsük a társadalomra nehezedő terhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzexre, cigire és kólára sokat költünk, a ruhán viszont spórolunkAz uniós háztartások kiadásaiban a három legnagyobb tételt az étkezéshez, a közlekedéshez és a lakhatáshoz köthető költségek jelentik.

Adat dohányzás egészségügy egyenlőtlenség halálokok prevenció Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2019. szeptember 18. 17:28 Adat

Az EU-ban hanyatlik, Magyarországon dübörög az új autók piaca

A magyarok egyre csak veszik az új autókat, mintha ezzel Európában lassan utolsóként az ország számára kulcsfontosságú, de az elmúlt néhány évben nehéz helyzetbe került iparág megmentésén igyekeznének.

Stubnya Bence
2019. szeptember 18. 15:24 Adat, Világ

Már most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbért

Vannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 17. 12:42 Adat

Félig mezőgazdasági, félig összeszerelő ország vagyunk pénzügyi fővárossal

Kifejezetten sokan dolgoznak az agráriumban Magyarország déli régióiban uniós összevetésben, míg északon az ipar részesedése meghatározóbb az EU-s átlagnál.

Fontos

Avatar
2019. szeptember 17. 15:09 Élet

Lehet demokratikus és piaci választ adni a klímaváltozásra?

Lehet, hogy hiába várunk erre, ha nem hozunk létre olyan intézményeket, amelyek hatékonyan vezetnék ezt a folyamatot. Hozzászólás az extrapoláció-vitához.

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 16. 10:39 Világ

Néhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacát

Kiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.