Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. június 13. 17:23 Adat

Egyre több nő hal bele a dohányzásba Magyarországon

Magyarországon ma az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma a dohányzáshoz kapcsolódik. A 2009-es korai halálozások 42 százaléka volt dohányzáshoz köthető a férfiaknál és 29 százaléka a nőknél. Elkerülhetetlen, hogy foglalkozzunk a problémával és igyekezzünk erre megoldást találni. Wéber András tanulmánya pontosan ezt tűzte ki célul. Az általa idézett számítások szerint Magyarországon csak 2010-ben

1,3 milliárd dollár volt a dohányzás okozta direkt költség, míg az indirekt költségek 350 millió dollár fölé rúgnak.

Először is fontos megérteni a dohányzás elterjedésének folyamatát. Társadalmi szinten ennek négy stádiuma van. Az elsőben megismerkednek az emberek a dohányzással, ekkor még társadalmilag elfogadott, ezért főleg a férfiak körében óriási emelkedés következik be a dohányzás elterjedésében. A második szakaszban ez a trend még mindig növekvő, ekkor már a nők is elkezdenek rászokni a cigarettára, de jogszabályi és prevenciós szinten még nem foglalkoznak a jelenséggel. A harmadik fázisban megnő a dohányzáshoz köthető halálozás, ez ahhoz a felismeréshez vezet, hogy szükséges prevenciós és leszoktató kampányokat indítani. Ebben a fázisban a férfiak már egyre kevesebbet dohányoznak, ami a nőknél is elkezdődhet az időszak végén. Végül a dohányzást nehezítő intézkedéseket törvénybe iktatják, a férfiaknál mind a dohányzás, mind az ehhez köthető halálozás csökken. A nőknél szintén csökken a dohányzás, de a késleltetett rászokás miatt a halálozás náluk még növekedhet ebben a fázisban is.

Wéber magyar adatokon nézte meg, hogy mennyire illenek ezek a trendek az itthoni viszonyokra, külön figyelemmel arra, hogy vajon máshogy érinti-e a dohányzás elterjedése a nőket és a férfiakat. Fontos kérdés, milyen eltérés van a férfiak és a nők dohányzási szokásaiban, hogy megtudjuk, kiket érdemesebb inkább célozni a megelőzési és leszoktatási programokkal, hogy minél hatékonyabban fékezzük meg a dohányzási járványt.

Az USA és Ausztria adataival veti össze a hazaiakat, hogy megnézze, mennyiben alakultak nálunk máshogy a dolgok, mint ezekben az országokban. Az dohányzási adatok önbevallásos kérdőívekből származnak, és bár nincs ok feltételezni, hogy az emberek hazudnának a kérdőívekben, Wéber 95 százalékos intervallummal dolgozik, hogy biztosan valós adatokat használjon. A halálozási adatok a magyar egészségügyi adatokból elérhetők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRengeteget keres a magyar állam a dohányzókon és az italozókon, de megéri?Hiányozna az az évi négyszázmilliárd forint adóbevétel, de lehet, hogy jobban meglennénk nélküle.

Itthon egyértelműen megjelennek a fent leírt trendek az adatokban, bár sajnos a dohányzási szokásokat nem ismerjük 1980 előtt. Viszont a férfiak dohányzása ekörül tetőzött és azóta folyamatosan csökken. A dohányzáshoz köthető halálozás még ekkor is emelkedést mutat, egészen a 2000-es évekig, azóta az aránya változatlan. A nők sokkal később és valamivel kisebb mértékben szoktak rá a dohányzásra, mint a férfiak. Náluk a 80-as években még erős növekedés volt, ami a 90-es évekre ért a csúcsra, de ekkor is csak a nők 30 százaléka dohányzott, szemben a férfiak több mint 40 százalékos kitettségével. A nők dohányzáshoz köthető halálozása viszont még mindig növekvő trendet mutat.

Amerikához képest több évtizedes csúszásban vagyunk, de a minta azonos. Viszont itthon szerencsére nem ért el olyan magasságokat a dohányzás elterjedése, mint ott. Mind a nők, mind a férfiak körében 10 százalékkal alacsonyabb volt a dohányzás a legelterjedtebb időszakban is. A halálozásról viszont ugyanez nem mondható el, a 80-as évek óta arányaiban több férfi hal meg dohányzás miatt itthon, mint Amerikában. A nőknél szerencsére ez az arány alacsonyabb, mint Amerikában, de míg náluk már csökkenő fázisban van, nálunk az arány még mindig növekszik.

Ausztriához a földrajzi közelség és a közös múlt, illetve kultúra miatt sokkal jobban hasonlítanak a társadalmi szintű dohányzási szokásaink. Bár hozzájuk képest is kisebb csúszással indult a dohányzási járvány (valószínűleg Ausztria jobb nyugati beágyazódása miatt), de jóval közelebb állunk hozzájuk időben és mértékben is, mivel csak kicsivel dohányoztunk többet, mint ők. A halálozásban viszont hozzájuk képest is rosszabb itthon a helyzet, 2010 körül kétszer annyi férfi halt meg dohányzás miatt, mint náluk, és a nőknél is hasonló a helyzet, bár mindenkét országnál jóval alacsonyabb értékekkel.

A nem dohányzáshoz köthető halálozások mindkét nemnél csökkennek itthon, viszont

a nőknél olyan rohamosan nő a dohányzáshoz köthető halálozások száma, hogy ez lényegében teljesen ellensúlyozza az egyéb javulást a várható élettartamban.

A férfiaknál minden szempontból csökken a korai halálozás, ami csökkenő nemi különbséget jelent a magyar halálozási rátákban. Mivel a dohányzás egyes becslések szerint akár a felét is magyarázhatja a nők és férfiak közötti halálozási különbségnek, a férfiak csökkenő és a nők növekvő trendje csökkentheti a különbséget a várható élettartamok között.

De miért kezdenek el később dohányozni a nők? És miért növekszik a trend még mindig, ha már társadalmi szinten elítélt a dohányzás, és elterjedt a negatív következmények ismerete? Az egyik elmélet szerint a dohányzás a női emancipáció része, ezért terjedt el később, mivel a nők később kezdtek el hasonló jogokat kiharcolni, mint a férfiak. Ugyanakkor arra is rámutat a tanulmány, hogy még mindig nem teljes ez a folyamat, ezért a nők ugyan dolgoznak, de a házimunka még mindig nagyrészt rájuk marad. Ez a kettőzött teher olyan stresszt okoz, ami növeli a dohányzást a nők körében. Ez – kiegészülve férjeik korábbi halálával, illetve a válás elterjedésével – még nagyobb terhet ró a nőkre, ez okozza, hogy főleg a középkorú nőknél magas a dohányzás aránya. Ők egyébként is az a korosztály, akik a rendszerváltáskor szembesültek a munkahely elvesztésének növekvő kockázatával és a bizonytalansággal, ami megadhatta a kezdő lépést a rászokásban.

Jó hír, hogy sosem késő leszokni. Aki 30 éves kora előtt leszokik, 97 százalékban elkerüli a dohányzással kapcsolatos halálozás veszélyét, de 40 éves kor előtti leszokással is még 90 százalékban elkerülhető a korai halál. Wéber konklúziója, hogy nagyon fontos a nőket célzó intézkedések bevezetése, hogy megakadályozzuk a fiatalok rászokását, és minél több nőt leszoktassunk a dohányzásról. Szerencsére a férfiaknál ez a trend már magától beindult, de természetesen fontos minden nemet és korosztályt célozni. Az elmúlt húsz évben jó és hatásos intézkedések születtek, de ez még nem elég, folytatni kell a küzdelmet a dohányzás ellen, hogy minél kisebbre csökkentsük a társadalomra nehezedő terhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzexre, cigire és kólára sokat költünk, a ruhán viszont spórolunkAz uniós háztartások kiadásaiban a három legnagyobb tételt az étkezéshez, a közlekedéshez és a lakhatáshoz köthető költségek jelentik.

Adat dohányzás egészségügy egyenlőtlenség halálokok prevenció Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2019. november 19. 12:10 Adat, Élet

Magyarországon 330 ezren élnek WC nélkül, Romániában ötmillióan

Ha valaki nem értesült volna róla, ma van a WC világnapja, ami elsőre talán megmosolyogtató lehet egy számítógép mögül a nyugati világból. Az esemény azonban egy kifejezetten súlyos problémára igyekszik felhívni a világ figyelmét. Az öblítővizes (vagy angol) WC hiánya ugyanis rendkívüli egészségügyi kockázat, az ENSZ becslése szerint sok százezren halnak meg évente a higiénikus WC-k hiánya miatt.

Jandó Zoltán
2019. november 18. 15:13 Adat

A pályakezdő férfiaknak nem sok jobb hely van Európában, mint Budapest

Miközben Olasz- és Görögország egyes régióiban a pályakezdők kétharmada munkanélküli, nálunk közel 90 százalékuk talál állást, ami uniós viszonylatban sem rossz.

Váczi István
2019. november 15. 06:52 Adat, Vállalat

Lejtőre került az autóipari foglalkoztatás a legfontosabb megyében

Dübörög a járműipar termelése Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobb cégek létszáma viszont fogyni kezdett. Országosan a rendelésállomány is apad.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 19. 17:30 Világ

Magyarország nem nyert a nagyhatalmak háborúján, bezzeg a csehek és a szlovákok

Bár az Egyesült Államok külkereskedelme elég látványosan átalakult a Kínával folytatott kereskedelmi háború miatt, Magyarország ebből nem tudott profitálni.

Bucsky Péter
2019. november 19. 06:59 Közélet

Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét

Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.

Jandó Zoltán
2019. november 18. 06:47 Közélet, Vállalat

Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel

Kétszázmilliárd forintra értékelték fel Orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon.