Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2019. június 13. 17:23 Adat

Egyre több nő hal bele a dohányzásba Magyarországon

Magyarországon ma az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma a dohányzáshoz kapcsolódik. A 2009-es korai halálozások 42 százaléka volt dohányzáshoz köthető a férfiaknál és 29 százaléka a nőknél. Elkerülhetetlen, hogy foglalkozzunk a problémával és igyekezzünk erre megoldást találni. Wéber András tanulmánya pontosan ezt tűzte ki célul. Az általa idézett számítások szerint Magyarországon csak 2010-ben

1,3 milliárd dollár volt a dohányzás okozta direkt költség, míg az indirekt költségek 350 millió dollár fölé rúgnak.

Először is fontos megérteni a dohányzás elterjedésének folyamatát. Társadalmi szinten ennek négy stádiuma van. Az elsőben megismerkednek az emberek a dohányzással, ekkor még társadalmilag elfogadott, ezért főleg a férfiak körében óriási emelkedés következik be a dohányzás elterjedésében. A második szakaszban ez a trend még mindig növekvő, ekkor már a nők is elkezdenek rászokni a cigarettára, de jogszabályi és prevenciós szinten még nem foglalkoznak a jelenséggel. A harmadik fázisban megnő a dohányzáshoz köthető halálozás, ez ahhoz a felismeréshez vezet, hogy szükséges prevenciós és leszoktató kampányokat indítani. Ebben a fázisban a férfiak már egyre kevesebbet dohányoznak, ami a nőknél is elkezdődhet az időszak végén. Végül a dohányzást nehezítő intézkedéseket törvénybe iktatják, a férfiaknál mind a dohányzás, mind az ehhez köthető halálozás csökken. A nőknél szintén csökken a dohányzás, de a késleltetett rászokás miatt a halálozás náluk még növekedhet ebben a fázisban is.

Wéber magyar adatokon nézte meg, hogy mennyire illenek ezek a trendek az itthoni viszonyokra, külön figyelemmel arra, hogy vajon máshogy érinti-e a dohányzás elterjedése a nőket és a férfiakat. Fontos kérdés, milyen eltérés van a férfiak és a nők dohányzási szokásaiban, hogy megtudjuk, kiket érdemesebb inkább célozni a megelőzési és leszoktatási programokkal, hogy minél hatékonyabban fékezzük meg a dohányzási járványt.

Az USA és Ausztria adataival veti össze a hazaiakat, hogy megnézze, mennyiben alakultak nálunk máshogy a dolgok, mint ezekben az országokban. Az dohányzási adatok önbevallásos kérdőívekből származnak, és bár nincs ok feltételezni, hogy az emberek hazudnának a kérdőívekben, Wéber 95 százalékos intervallummal dolgozik, hogy biztosan valós adatokat használjon. A halálozási adatok a magyar egészségügyi adatokból elérhetők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRengeteget keres a magyar állam a dohányzókon és az italozókon, de megéri?Hiányozna az az évi négyszázmilliárd forint adóbevétel, de lehet, hogy jobban meglennénk nélküle.

Itthon egyértelműen megjelennek a fent leírt trendek az adatokban, bár sajnos a dohányzási szokásokat nem ismerjük 1980 előtt. Viszont a férfiak dohányzása ekörül tetőzött és azóta folyamatosan csökken. A dohányzáshoz köthető halálozás még ekkor is emelkedést mutat, egészen a 2000-es évekig, azóta az aránya változatlan. A nők sokkal később és valamivel kisebb mértékben szoktak rá a dohányzásra, mint a férfiak. Náluk a 80-as években még erős növekedés volt, ami a 90-es évekre ért a csúcsra, de ekkor is csak a nők 30 százaléka dohányzott, szemben a férfiak több mint 40 százalékos kitettségével. A nők dohányzáshoz köthető halálozása viszont még mindig növekvő trendet mutat.

Amerikához képest több évtizedes csúszásban vagyunk, de a minta azonos. Viszont itthon szerencsére nem ért el olyan magasságokat a dohányzás elterjedése, mint ott. Mind a nők, mind a férfiak körében 10 százalékkal alacsonyabb volt a dohányzás a legelterjedtebb időszakban is. A halálozásról viszont ugyanez nem mondható el, a 80-as évek óta arányaiban több férfi hal meg dohányzás miatt itthon, mint Amerikában. A nőknél szerencsére ez az arány alacsonyabb, mint Amerikában, de míg náluk már csökkenő fázisban van, nálunk az arány még mindig növekszik.

Ausztriához a földrajzi közelség és a közös múlt, illetve kultúra miatt sokkal jobban hasonlítanak a társadalmi szintű dohányzási szokásaink. Bár hozzájuk képest is kisebb csúszással indult a dohányzási járvány (valószínűleg Ausztria jobb nyugati beágyazódása miatt), de jóval közelebb állunk hozzájuk időben és mértékben is, mivel csak kicsivel dohányoztunk többet, mint ők. A halálozásban viszont hozzájuk képest is rosszabb itthon a helyzet, 2010 körül kétszer annyi férfi halt meg dohányzás miatt, mint náluk, és a nőknél is hasonló a helyzet, bár mindenkét országnál jóval alacsonyabb értékekkel.

A nem dohányzáshoz köthető halálozások mindkét nemnél csökkennek itthon, viszont

a nőknél olyan rohamosan nő a dohányzáshoz köthető halálozások száma, hogy ez lényegében teljesen ellensúlyozza az egyéb javulást a várható élettartamban.

A férfiaknál minden szempontból csökken a korai halálozás, ami csökkenő nemi különbséget jelent a magyar halálozási rátákban. Mivel a dohányzás egyes becslések szerint akár a felét is magyarázhatja a nők és férfiak közötti halálozási különbségnek, a férfiak csökkenő és a nők növekvő trendje csökkentheti a különbséget a várható élettartamok között.

De miért kezdenek el később dohányozni a nők? És miért növekszik a trend még mindig, ha már társadalmi szinten elítélt a dohányzás, és elterjedt a negatív következmények ismerete? Az egyik elmélet szerint a dohányzás a női emancipáció része, ezért terjedt el később, mivel a nők később kezdtek el hasonló jogokat kiharcolni, mint a férfiak. Ugyanakkor arra is rámutat a tanulmány, hogy még mindig nem teljes ez a folyamat, ezért a nők ugyan dolgoznak, de a házimunka még mindig nagyrészt rájuk marad. Ez a kettőzött teher olyan stresszt okoz, ami növeli a dohányzást a nők körében. Ez – kiegészülve férjeik korábbi halálával, illetve a válás elterjedésével – még nagyobb terhet ró a nőkre, ez okozza, hogy főleg a középkorú nőknél magas a dohányzás aránya. Ők egyébként is az a korosztály, akik a rendszerváltáskor szembesültek a munkahely elvesztésének növekvő kockázatával és a bizonytalansággal, ami megadhatta a kezdő lépést a rászokásban.

Jó hír, hogy sosem késő leszokni. Aki 30 éves kora előtt leszokik, 97 százalékban elkerüli a dohányzással kapcsolatos halálozás veszélyét, de 40 éves kor előtti leszokással is még 90 százalékban elkerülhető a korai halál. Wéber konklúziója, hogy nagyon fontos a nőket célzó intézkedések bevezetése, hogy megakadályozzuk a fiatalok rászokását, és minél több nőt leszoktassunk a dohányzásról. Szerencsére a férfiaknál ez a trend már magától beindult, de természetesen fontos minden nemet és korosztályt célozni. Az elmúlt húsz évben jó és hatásos intézkedések születtek, de ez még nem elég, folytatni kell a küzdelmet a dohányzás ellen, hogy minél kisebbre csökkentsük a társadalomra nehezedő terhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzexre, cigire és kólára sokat költünk, a ruhán viszont spórolunkAz uniós háztartások kiadásaiban a három legnagyobb tételt az étkezéshez, a közlekedéshez és a lakhatáshoz köthető költségek jelentik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat dohányzás egészségügy egyenlőtlenség halálokok prevenció Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.