Uniós összevetésben kiugróan sokat költenek a magyarok alkoholra, dohánytermékekre és narkotikumokra – derül ki az Eurostat egy közelmúltban közzétett elemzéséből. A háztartások összes kiadásuk 7,6 százalékát fordítják ilyen célra, ami az EU-s átlag duplája. Ennél magasabb arányt csak Csehországban, Luxemburgban, Észtországban és Lettországban mértek.
Ráadásul csak a relatíve visszafogott alkoholfogyasztásunknak köszönhetjük, hogy nem vagyunk ezen a listán még előrébb. Míg ugyanis ebben a kategóriában csak hatodikak vagyunk a 27 tagállam közül, dohányra a harmadik, narkotikumokra a második legtöbbet költjük a közösségben. Cigifogyasztásban csak a csehek és a luxemburgiak járnak előttünk, ami nagyjából összecseng a globális dohányzási felmérések eredményeivel is.
Az uniós háztartások kiadásaiban a három legnagyobb tételt egyébként – annyira talán nem meglepő módon – az étkezéshez, a közlekedéshez és a lakhatáshoz köthető költségek jelentik. Itthon és a teljes EU-ban egyaránt az összes költés fele megy el ezekre, de a románoknál például a 60 százalékot is meghaladja az arányuk. Az országok többségében a lakhatás viszi el a legtöbb pénzt, de az észtek, a litvánok és bolgárok többet költenek étkezésre. A három kiemelt tétel mellett az egész Európai Unióban ruházkodásra és egészségükre egyaránt költségvetésük durván 4, kommunikációra 2,5, kikapcsolódásra pedig több mint 8 százalékát szánják a háztartások.
A magyarok fogyasztási kosara a már említett cigi-pia-narkó hármas mellett a prostitúció és a nem alkoholos italok esetében tér el jelentősen felfelé az uniós átlagtól, olyannyira, hogy ebben a két kategóriában mi vezetünk. Az összes kiadásunkhoz viszonyítva relatíve keveset költünk viszont ruhára*2,6 százalékot, szemben az uniós 3,9-cel., lakásbérleti díjra*0,9 százalékot, szemben az uniós 4,9-cel. és biztosításokra*1,2 százalékot, szemben az uniós 2,5-tel..
