Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. április 7. 08:12 Adat

Túlélted a márciust? A nehezén már túl vagy

Elkeserítő januári halálozási adatokról számolt be március végén a Központi Statisztikai Hivatal, pedig az influenzajárvány akkor még nem is érte el a csúcsát. A februári számokat várhatóan április vége felé teszi majd közzé a KSH, de nem csak a járvány lefutása miatt valószínű, hogy azok az adatok sem lesznek szívderítőek.

A KSH és az Eurostat adatbázisa alapján megnéztük, hogyan oszlanak el a halálozások egy-egy éven belül, és hogy hány évesen, mi miatt halnak meg a magyarok jellemzően.

Az alábbi hőtérkép azt mutatja meg, hogy melyik hónapban hányan haltak meg az utóbbi húsz évben. Ez nincs kiigazítva a naptári napok eltérő számával, ha viszont elvégezzük ezt a műveletet, akkor azt kapjuk, hogy általában február a leghalálosabb hónap.

Mint látható, a december-márciusi időszakban sokkal többen halnak meg, mint június és szeptember között. Átlagosan 16,3 százalékkal több haláleset jut télre és kora tavaszra, mint nyárra.

Ha ezen belül tovább bontjuk a 2017-es évet napi szintre, ez látjuk:

Ebből az látszik, hogy a tél és kora tavasz mellett az igazán meleg napokon ugorhat még meg a halálozások száma. Augusztus 4-5-én például közel tíz fokkal volt melegebb a sokévi átlagnál, a halálozások száma pedig néhány napon belül a másfélszeresére nőtt. Ez abból a szempontból nagyon rossz hír, hogy az éghajlatváltozás miatt fokozatosan egyre többször kell szélsőséges hőségre számítani.

Mi az oka a halálozások január-februári megugrásának? Ezt mutatja a következő ábra, amin néhány kiválasztott halálok-csoport átlagos havi alakulását mutatjuk.

 

A legtöbb halálok valamivel megemelkedik a hideg hónapokban, kivéve a baleseteket (“külső ok”), amelyeknél július az egyik csúcshónap. A légzőszervi megbetegedések – és azon belül is az alsó légi megbetegedések – viszont nagyon durván kilőnek a tél második felében. Ez semmiképpen nem független az évről évre rendszeresen visszatérő influenzajárványoktól, amelyek egyébként a megelőzhető halálokok közé tartoznak.

Mindent összevetve persze nem járványok miatt halnak meg Magyarországon a legtöbben, és miközben az időseket fenyegeti leginkább az influenza, minél öregebbek vagyunk, annál valószínűbb a statisztikusok szerint, hogy egészében véve hosszabb lesz az életünk. Egy újszülött várható élettartama Magyarországon 76 év, egy 76 évesé viszont további 9,9 év, ami azt jelenti, hogy aki megélte ezt a kort, az várhatóan 85,6 évig fog élni. Sőt, minél öregebbek vagyunk, annál kisebb a lemaradás az átlagos európai várható életkortól. Ezt mutatja a lenti ábra, ahol szürkével a már leélt életévek mutatjuk, kékkel pedig a várhatóan még hátralévő éveinket.

 

Más kérdés, hogy a magyarok közül az európai átlaghoz képest sokkal kevesebben vannak, akik eljutnak ebbe a magasabb életkorba. Ezt is le lehet olvasni a fenti ábrán: egy átlagos európai születése pillanatától kezdve valószínű, hogy megéri a 80. életévét, Magyarországon viszont ehhez a valószínűséghez le kell élni 60 évet.

A várható életkorban látható nagy különbséget a magyarok 45-85 éves kora közötti, az európainál lényegesen magasabb halandóságával lehet magyarázni. Az életkor-specifikus halálozási arány azt mutatja, hogy adott életkorú ember mekkora valószínűséggel nem éli meg a következő születésnapját. (Akit érdekel, hogy a statisztikusok hogyan számolják ki ezeket a valószínűségeket, itt van a rövid útmutató. A túlélés valószínűségének kiszámításához persze nem elég ezeket az éves adatokat összeadni vagy összeszorozni, ehhez néhány fokkal bonyolultabb függvényeket és modelleket vetnek be a demográfusok.)

 

A magyar emberek azok között vannak európai viszonylatban, akik a leghamarabb kezdenek meghalni. Nagyjából 45 éves korig ugyan arányaiban jóval több a haláleset a balti országokban, az 50. életévtől kezdve azonban a magyarok a legszűkebb élvonalba kerülnek az évente számolt halálozási arányszámokban. Ez látszik a lenti ábrán, ahol az uniós tagállamok, valamint Svájc és Norvégia mutatói láthatóak.

 

A lilával jelölt kelet-európai országok rendesen lehúzzák az európai átlagot, míg a kékkel jelölt nyugat- és észak-európai, valamint a naracssárgával jelölt dél-európai országokban lényegesen később indul emelkedésnek a halálozási arány. Ez jelentős részben visszavezethető az általában egészségesebb életmódra és a hatékonyabb egészségügyi rendszerre, amely jelentősen visszaszorítja az megelőzhető halálozásokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden harmadik magyar halála elkerülhető lenneTavaly 42 ezer magyar halt meg elkerülhető okból. Ez egész Európában az egyik legrosszabb arány.

 

Még nagyobb a különbség, ha csak a magyar férfiakat nézzük.

 

A magyar nők halandósága nagyjából ott indul emelkedésnek, mint az európai átlag, a magyar férfiak viszont sokkal hamarabb kezdenek halni. Ha pedig tovább szűrnénk a képzettség és a lakóhely szerint, akkor még szélsőségesebb különbségeket látnánk.

Itt térünk vissza ahhoz a kérdéshez, hogy miért hal meg évente mintegy 130 ezer magyar. Ha megnézzük, hogy a különböző korcsoportokban meghaltak arányaiban milyen okokból vesztették el életüket, akkor a következőt látjuk (az okok nevei a kurzort a terület fölé mozgatva jelennek meg):

 

Nem kell azonban megijedni, a fenti ábra kissé félrevezető.

Valójában egyáltalán nem valószínű, hogy 15-45 éves korunk között meghalnánk balesetben vagy öngyilkosok lennénk, hiszen ebben az életszakaszban egyszerűen sokkal kevesebb a halálozás. Annyira kevesen halnak meg más, később tömegessé váló okokból – elsősorban daganatok vagy keringési betegségek miatt -, hogy a szám szerint kevés baleset és egyéb külső ok is többségbe kerül a halálozások között.

A lenti ábra ugyanezt mutatja, de nem megoszlásban, hanem abszolút számokban.

 

Ebből látszik igazán, hogy milyen elképesztő fölénye van a magyar halálozásokon belül a piros színnel jelölt keringési betegségeknek. A daganatos betegségek miatti halálozások az 55-65. életév között vannak a csúcson, innentől kezdve azonban egyre nagyobb lesz a keringési betegségek fölénye.

Adat halál halálokok halálozás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Kasnyik Márton
2019. november 14. 10:56 Adat

Milyen lassulás? Öt százalékkal száguld a magyar GDP

A harmadik negyedévben sem gyűrűzött be.

Hajdu Miklós
2019. november 13. 11:36 Adat

Tavaly még több szén-dioxidot ontottunk a levegőbe, és messze még a tetőzés

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése szerint 2040 előtt aligha fordul csökkenésbe a kibocsátott szén-dioxid mennyisége, és legkorábban ötven év múlva érhetjük el a zéró-emissziós állapotot.

Jandó Zoltán
2019. november 12. 11:44 Adat

Magyar orvosok ezrei, nővérek tízezrei hagyják el a pályát vagy az országot

Az orvos és nővérhiányt bevándorlókkal sem tudjuk kezelni, és nem azért mert erre ne lenne igény, hanem mert a nővérek például szinte mindenhol jobban keresnek.

Fontos

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.

Fabók Bálint
2019. november 12. 06:51 Élet

Megnéztem két szelektív hulladékkezelőt, és alig hittem el, amit láttam

Hiába szelektálunk gondosan, a műanyaghulladék csak néhány típusa hasznosul újra. A joghurtos pohár, a zacskó vagy az ételhordó doboz sem ilyen.